[elektro-etc] utazni szerető turistáknak
Ökrös Miklós
mokros at freemail.hu
Thu Mar 31 10:06:12 CEST 2016
Igen, igen, szépen megírtad a saját tapasztalataimat is.
Az eszetlen kattintgatás valóban elviheti a figyelmet magáról a fénykép
tárgyáról. Ésszel fényképezve, a kép előkészítésének folyamata is olyan
élményeket adhat, amit egy átlagos kiránduló nem tapasztal meg, plusz ott
lesz a kész fotó, ami ezt utólag is segít felidézni.
Üdv:
Miklós
----- Original Message -----
From: "gyapo"
Sent: Thursday, March 31, 2016 10:00 AM
Subject: Re: [elektro-etc] utazni szerető turistáknak
Xorn, you wrote:
X> Ez meg azért érdekes dolog, mert kutatott és bizonyított tény, hogy
X> amikor a "fényképezőgépen keresztül" éled át ezeket az élményeket,
X> sokkal kevésbé maradnak meg - dacára a képeknek -, mintha a "saját
X> szemeddel" néztél volna mindent végig.
Vicc is van erről, hogy 'maga nem fotózik? nem én helyben fogyasztom'.
Az elcsúszás ott van, hogy ember nincs, aki állandóan a keresőben néz.
Pont ellenkezőleg, a fotós más szemmel néz, de nem a keresőben, hanem
szabad szemmel, és sok olyat észrevesz, amit az átlag turista nem.
Ráadásul a képeken meg még többet, mert egy fotós másképp néz képeket,
mint az átlagember. Fotós alatt most nem profit értek, hanem olyan
amatőrt, aki költ is rá, meg is tanulja, áldoz rá cipelést, időt a
megállásra, képkészítésre, utómunkára. Nem az összevissza kattintgató
szappantartós turistát.
Sok képemnél emlékszem a körülményekre, a felkészülésre, hogyan
választottam ki a témát, a helyet, a szöget, miért annyi képből
készült a panoráma, mi volt ott, amit már nem akartam a képre tenni,
és amikor nézem a képeket ezeket is átélem, mintha újra ott lennék.
Ezt egy kattintgatós aligha kapja meg, a szabad szemes meg elfelejti,
nekem sincs a fejemben, csak ha nézem a képet akkor idéződik föl, mert
én képekben látom a világot, kivágásokban, fényekben. Mint ahogy
áramban és feszültségben az elektronikát. Volt olyan tankörtársam, aki
meg képletekben, egyenletekben gondolkodott és egy astabil
multivibrátort nem tudott tervezni, mert arra nincs képlet, érteni
kell a működést, abból rakható össze. Ugyanez van a képeknél,
bármilyen technikával lehet lövöldözni, de ha nem alkotja a képet,
akkor semmit nem fog érni a sokezer kép, unalmas, semmitmondó lesz, és
nem kötődik hozzá élmény. Ki képes emlékezni sok ezer vaktában ellőtt
exponálásra? Senki. Itt tényleg igaz az, hogy többet ér az, amiben több
munka van. A munka közben bevésődik az élmény.
Üdv.: gyapo
More information about the Elektro-etc
mailing list