[elektro-etc] fidesz+

[Acs Gabor]

Többnyire egyetértek.
Az a mondat nem annyira tetszik, hogy bennem az én mércémmel nincs hiba. 
Pl. tudom magamról, hogy nem a legjobb a memóriám. ezt hibának 
értékelem, mert értékesebb lennék, ha jobb lenne. Vagy ha valaki nehezen 
hoz döntéseket, tudja magáról, hogy ez egy előnytelen, hibás tulajdonsága.

Szintén a döntések körébe tartozik. Azt mondják a vezetői tréningen, 
hogy a legrosszabb döntés, ha nem hozol döntést. Ez a mondat arra utal, 
hogy van, amikor nagyon nehéz dönteni, akár azért, mert kevés volt az 
információd, de ha nem döntesz, az ilyenkor még rosszabb lehet, mint ha 
sehogy sem döntesz. Utólag aztán valamiért rájössz, hogy az 
ingadozásodból a másik lett volna jobb, tehát ez hiba volt, hibát 
követtél el. De tudod a magyarázatát, nem volt elég info és 
döntéskényszer volt, de attól az még hiba marad, amiből tudsz tanulni, 
ha felismered, hogy miért követted el ezt a hibát.

Tegyük fel, a fiad azt mondja, hogy ő füvezik, mert ő azt akar. Az ő 
véleménye szerint az nem káros, az ő saját értékrendjébe belefér. 
Innentől kezdve mindegy, mivel érvelsz, ő akkor is azt fogja csinálni, 
mert neki jár. Ha azt mondod, hogy törvénytelen, azt mondja, nem 
érdekli, az ő saját véleménye szerint azt csinál a szervezetével amit 
akar, a társadalomnak ehhez nincs köze. Ha azt mondod, hogy nagyanyád 
belehal ha megtudja, hogy mit csinál az unokája, azt mondja, akkor ne 
mondd el neki. Ha azt mondod, hogy felelős vagy a testvéredért, hogy mit 
lát tőled, azt fogja mondani, hogy őt az frusztrálja, ha meg akarja 
tenni, ezért meg is fogja, mert a testvére úgyse fogja látni. Ha azt 
mondod, hogy ha nem előtte csinálod, akkor is megtudja, azt mondja, hogy 
nem, ezt ő jobban tudja. És így tovább. Hallottam már ilyen párbeszédet, 
és szerintem ez egy jó példa arra, amikor valaki mindenáron csak saját 
magából indul ki.


Gábor

2015.07.20. 16:27 keltezéssel, gyapo írta:
> Acs, you wrote:
> AG> Abból azért lehet nagy baj, ha valaki az origót saját magára állítja,
> AG> ebből lesznek a tévedhetetlen önbuzi önjelölt istenkirályok.
>
> Azt nem tudom ezek kikből lesznek, szerintem mindenki a saját
> origójában van, ha egyáltalán van neki saját véleménye. Sok embernek
> nincs, náluk az origó értelmezhetetlen.
>
> AG> Ráadásul az ilyen emberek bármilyen erkölcsi normát felállíthatnak
> AG> a saját kedvük szerint, és ahhoz igazodnak függetlenül attól, hogy
> AG> másnak mi a jó, vagy mi lenne az elvárás (pszichopata).
>
> Ez már egy másik kérdés. A "hogyan alakítsam ki a véleményemet"
> kérdése. Lehetne úgy is, hogy leülök egy sziklán a tengerparton, és
> mindenkitől függetlenül elrendezem magamban a világot, ez nem fog
> működni. Másrészt mindenki egy táradalomban nő föl, gyerekkorában érik
> ingerek, ott van a szülei, pedagógusai példája, ezek az alap.
> A saját hatáskörben döntés nem egyenlő a többiek érdekének figyelmen
> kívül hagyásával. Olyan is lehet, hogy a tömeg gondol valamit, hogy
> neki mi a jó, én mást gondolok, ezért nem állok be a tömegbe, és
> később kiderül, hogy nekem van igazam.
>
> AG> Szerintem azt az origót valami általánosan kialakult értékrend szerinti
> AG> helyes pozícióba kellene állítani, megengedve önmagadnak is a
> AG> tökéletlenség, ezzel a tévedés lehetőségét.
>
> Tisztázni kell a tévedés fogalmát. A hazugság pl. nem az. A
> bosszúállás sem az. Ezeket normális ember nem építi be a rendszerébe,
> csak olyanokat, amiket helyesnek tart. Hogy fordulat elő, hogy valami
> olyat tartok helyesnek, amit később tévedésnek minősítek? Akkor miért
> építettem be?
> Tehát az erkölcsi rendszerben szerintem nincs tévedés, olyan lehet,
> hogy nincs elég információm, vagy tévesek vannak köztük, és emiatt
> olyan döntést hozok, ami más lett volna, ha több információm lett
> volna vagy helyesek lettek volna. Tehát a tévedés nem belőlem fakad,
> hanem külső körülményekből. Ez a szilárd és változatlan erkölcsi
> döntési rendszer biztosítja azt is, hogy az ember nem bánja meg a
> döntéseit, mert azokat mindig ugyanannak a hálózatnak a
> felhasználásával hozza. Azt meg hogy lehetne megbánni, hogy nem volt
> elég vagy elég helyes infóm?
> A megbánás tipikusan az érzelmi döntéseket követi, amik indulatból,
> pillanatnyi hangulattól vezérelve születnek.
>
> AG> Végső soron magában is keresheti az ember a hibát, ha nem tartja magát
> AG> szuperlénynek. De ez nem azt jelenti, hogy korlátlanul csak bennem lehet
> AG> a hiba, amit itt a többiek sulykolnak, hanem legyen szabad észrevenni a
> AG> hibát magad körül is.
>
> Bennem az én mércémmel nincs hiba, másokéval persze van, de az nem
> zavar. Téves döntést tudok hozni a fentebb említett módon.
> Tehát akár magamban is kereshetem a hibát, csak az szerintem nem hiba
> abban az értelemben, ahogy a köznyelv érti.
>
> Üdv.: gyapo
>
>