[elektro-etc] fogyi számtan

[jhidvegi]

Szima Gábor wrote:

> Fontos, hogy a mozgás előtt ne egyél. A fogyás titka a "fal", azaz
> amikor a vércukor elfogy, és kénytelen a szervezet a tartalékokat
> (zsírszövet pl.) felhasználni (ilyenkor érzed azt, hogy mintha falnak
> ütköztél volna, megtorpansz egy időre).

Két dolog.
Először is, a zsírégetéshez kell fehérje, különben az izomhoz nyúl a szervezet.
Másodszor ez a fal (én diódának hívom, mert építeni hagyja a zsírt a dióda, 
onnan visszavenni energiát már nem szeret engedni) lebomlik. Valami 2ezer km 
után akár hosszú ideje fennálló éhgyomorra is elmehettem a 13km-es nem lassú 
menetemre, és nem volt gond.
Írtam is, hogy mérni is célszerű, talán egészségeseknek is: mekkora az indulási 
és az érkezési cukroszint. Ha kb azonos, akkor a fal le van bontva.

> Naponta többszöt egyél, de keveset. Ne menj el a jóllakásig, hanem
> csak eszegess. Ez elcsapja az éhséget, de nem terhel meg.

Ez egy rohadt nehezen megvalósítható dolog. Akkor könnyű, ha valamiért összement 
már az ember gyomra, és egy tányérka levestől is jól tud lakni. Különben bejön 
az "evés közben jön meg az étvágy" szindróma. A kaját ekkor jószerivel csak úgy 
lehet abbahagyni, ha elfogyott a rendelkezésre álló mennyiség, és az még bőven a 
jóllakás szintje alatt van. Pl olyan hely, ahol nem én szabom meg, mi és mennyi 
a kaja, hanem kihozzák, az és annyi van és kész. (Pl kórház. :-) )

Otthon úgy lehet elérni, hogy készített kaját kell enni, ami némi melóval jár, 
és ha elfogyott, az embernek nincs kedve újra nekilátni. De ha sok készült 
valamiből, mert jó lesz az vacsorára, másnapra vagy harmadnapra is, akkor előjön 
a kisördög a "na még szedek egy kicsit" ösztökélésével, és a dolog már el is van 
kúrva. Szendvicsnél is ez van. Csak egy szelet kenyér a cél, de amikor az ember 
megeszi, könnyen vág még meg még egyet, mindig csak még egyet. :-) Kivéve, ha 
nincs kenyér. Ez nálam már többször bejött.

hjozsi