[elektro-etc] ebook reader

[jhidvegi]

Xorn wrote:

> 1. Befolyatjuk az oldaltükörbe és beállítjuk a kívánt betűtípust ill.
> betűméretet.

A betűtipus hagyján, de a betűméretet én határozhatom meg. Mit kell ezen 
beállítani? Szinte mindegy, mit választ az, aki a könyvet "elkészíti".

> 2. Beállítjuk a fejezeteket (új oldal).

Ezért van az, hogy ha kiszélesítem a könyvet, mert úgy nekem jobban olvasható 
(calibre), akkor az oldalszámozás tört lesz. Sok értelme nincs. Nyugodtam 
lehetne folyamatos szöveg.

> 3. Beállítjuk a fejezet- és egyéb címeket (eltérő betűtípus ill.
> méret stb.)

Ez aztán marha nagy meló. A diplomamunkát író diákocska magának is meg tudja 
csinálni. Az írópajtás is megtehetné ugyanezt, végülis ez a "szakmája". Mintha 
nekem valaki beállítaná a szkópot, hogy mérni tudjak. Nevetséges.

> 4. Ezután úgy törik a szöveg, ahogy. Ezt végig kell nézni, minden
> egyes sort, mint egyes oldalon, a teljes szövegen, ugyanis eléggé
> hülyén néznek ki a "lógó sorok", amikor a szöveg hosszú szavakat

A lógó sorok csak akkor jönnek létre, ha sorkizárt a szöveg. Ha nem foglakoznak 
azzal, hogy hol a sor vége, akkor ez nincs. És e-szövegnél ennek nincs is 
értelme, mert ahogy megváltoztatom a szélességet vagy a betűméretet, az egész 
totál elkúródik.

> Ezt utána feltételes elválasztásokkal, kézzel kell betördelni a
> szövegtükörbe, merthogy magyarul hejesen elválasztani tudó alkalmazás
> gyakorlatilag nincs, és nem is hamar fognak ilyet csinálni.

Az előző pont tükrében az elválasztás teljesen felesleges.

> 5. Ha megvannak az elválasztások, akkor meg kell nézni, hogy nincs-e
> olyan, hogy egy fejezetből az utolsó oldalra mondjuk 1-2 sor jutott

Ezek alapján ez is felesleges.

> Ha mindez kész - mint mondtam, a nagyja kézi munka, semmi módon nem
> váltható ki automatizmussal -, akkor nagyjából nyomdakész a szöveg.

Nyomdakész, de ha e-könyv, akkor nem kell kinyomtatni.

> Ennek ráadásul a nyomdai "kilövés" szerinti oldalszámhoz kell

Lehet ugyan az oldalszámhoz ragaszkodni, de ez csak formalitás. Mint írtam, tört 
oldalszámok fognak megjelenni, ha változtatok bármit azért, hogy tudjam olvasni.

> Ha ehhez képest még nyelvtani és/vagy stilisztikai korrektúrára is
> szükség van, az külön téma, akkor ott jönnek a korrektúrafordulók,
> javítások, újabb fordulók stb.

Olvasva pár e-könyvet, arra jutottam, hogy majdmindben vannak hibák. Pl a 
fölösleges elválasztások miatt, vagy gépelési hiba, vagy simán nyelvtani hiba, 
és ha nem sok, akkor ezt el lehet viselni. Ezek miatt kár az e-könyv árát a 
sokszorosára duzzasztani. Az olvasó majd kiválasztja, hogy ki a gagyi író, aki 
még helyesírni se tud, vagy az író felfogadja a feleségét vagy valakit, hogy 
javítsa ki. Ettől nem kéne kurvadrágává tenni az e-könyvet.

> Vagy ha képek vannak benne.

Ennek se kéne gondnak lennie, ha valaki ilyen könyvet akar írni. Pl a diák a 
diplomamunkájába ábrákat is berak, nem csak képeket, meg még - ha valami 
természettudományos vagy műszaki a munka - sokkal több melót igénylő képleteket, 
egyenleteket is berak. Azt se nézi át az átadás előtt 20 ember, mégis egész jók 
tudnak lenni.

> Vagy ha táblázatok vannak benne.

Dettó.

> Vagy ha akármi van benne, azt mind még igazítani a szöveghez, ill. a
> szöveget hozzá, a változó tördeléssel ezeket is áttördelni...

Aki ilyet akar írni, az tanulja meg a nem szöveges dolgait a szöveg közé jó 
helyre és jó mérettel berakni.

> Rémálom, hidd el. :-)

Nekem, mint vénembernek, biztos az lenne, de láttam pár diplomamunkát, azok, 
akik ezeket elkövették, azoknak tuti nem rémálom. Az író meg, ha ilyesmivel akar 
foglalkozni (ábrák, táblázatok, képletek, képek) legyen már olyan 
felkészültsége, mint akiket teszemazt vizsgáztatni merészel. Mert nekik van!

A szépíró meg csak szöveget ír, oszt jónapot. Neki nem szabadna gondot okoznia 
annak, hogy bekezdésekre meg fejezetekre ossza az írását. Az öreg írók, akik 
kézzel vagy hagyományos írógéppel írnak (meglepne, ha sok lenne ilyen), azok meg 
foglalkoztassanak segéderőt, és azokkal osszák meg a honoráriumot. Vagy 
foglalkoztassanak gépírónőt, és mondják "tollba" a szöveget. (Ebből szerintem 
még kevesebb van, ha van egyáltalán.)

Az a része, hogy a szövegből hogy lesz letölthető, és kifizetendő termék, tehát 
a számtech-pénzügyi része, meg a szerverek, az más tészta, de meglepne, ha ezek 
használata a papírgyártástól a nyomdai munkákon át a szállításokig, 
raktározásokig, meg a boltok fenntartásig drágább vagy hasonló árú lenne. Ha így 
lenne, akkor ez, amit itt művelünk - levelezőlista - iszonyat pénzt jelentene, 
amit vagy áll valaki, vagy mindenkinek mondjuk az írásai mennyisége (betűszám) 
arányában fizetnie kellene.

Na de azzal még én is tisztában vagyok, hogy egy könyvnyi szöveg, ha mégoly 
hosszú is a könyv, a nyomába se jön egy filmnek, mint tárolandó mennyiségnek. 
Szóval az e-könyvek szerintem marhára nem terhelik meg a szervereket. Az emilek 
mennyisége egészen biztosan több nagyságrenddel nagyobb tárhelyet meg 
sávszélességeket igényel világszerte.

Tehát nekem még laikusként is irreális, de legalábbis fura az e-könyv ára, 
amiről itt szó esett.

hjozsi