[elektro-etc] ebook reader

[Xorn]

Az egész a _nyomdai_ előkészítésről szólt, nem az e-bookról.

E-booknál ebből sok tétel kiesik, az igaz, de azért az sem annyi -
pláne magyar nyelvű szövegnél -, hogy ugorj, nyuszi, bele az e-book
olvasóba, és már kész is.

Best regards,
Andy

2014-10-03 2:10 GMT+02:00 jhidvegi <jhidvegi at gmail.com>:
> Xorn wrote:
>
>> 1. Befolyatjuk az oldaltükörbe és beállítjuk a kívánt betűtípust ill.
>> betűméretet.
>
>
> A betűtipus hagyján, de a betűméretet én határozhatom meg. Mit kell ezen
> beállítani? Szinte mindegy, mit választ az, aki a könyvet "elkészíti".
>
>> 2. Beállítjuk a fejezeteket (új oldal).
>
>
> Ezért van az, hogy ha kiszélesítem a könyvet, mert úgy nekem jobban
> olvasható (calibre), akkor az oldalszámozás tört lesz. Sok értelme nincs.
> Nyugodtam lehetne folyamatos szöveg.
>
>> 3. Beállítjuk a fejezet- és egyéb címeket (eltérő betűtípus ill.
>> méret stb.)
>
>
> Ez aztán marha nagy meló. A diplomamunkát író diákocska magának is meg tudja
> csinálni. Az írópajtás is megtehetné ugyanezt, végülis ez a "szakmája".
> Mintha nekem valaki beállítaná a szkópot, hogy mérni tudjak. Nevetséges.
>
>> 4. Ezután úgy törik a szöveg, ahogy. Ezt végig kell nézni, minden
>> egyes sort, mint egyes oldalon, a teljes szövegen, ugyanis eléggé
>> hülyén néznek ki a "lógó sorok", amikor a szöveg hosszú szavakat
>
>
> A lógó sorok csak akkor jönnek létre, ha sorkizárt a szöveg. Ha nem
> foglakoznak azzal, hogy hol a sor vége, akkor ez nincs. És e-szövegnél ennek
> nincs is értelme, mert ahogy megváltoztatom a szélességet vagy a
> betűméretet, az egész totál elkúródik.
>
>> Ezt utána feltételes elválasztásokkal, kézzel kell betördelni a
>> szövegtükörbe, merthogy magyarul hejesen elválasztani tudó alkalmazás
>> gyakorlatilag nincs, és nem is hamar fognak ilyet csinálni.
>
>
> Az előző pont tükrében az elválasztás teljesen felesleges.
>
>> 5. Ha megvannak az elválasztások, akkor meg kell nézni, hogy nincs-e
>> olyan, hogy egy fejezetből az utolsó oldalra mondjuk 1-2 sor jutott
>
>
> Ezek alapján ez is felesleges.
>
>> Ha mindez kész - mint mondtam, a nagyja kézi munka, semmi módon nem
>> váltható ki automatizmussal -, akkor nagyjából nyomdakész a szöveg.
>
>
> Nyomdakész, de ha e-könyv, akkor nem kell kinyomtatni.
>
>> Ennek ráadásul a nyomdai "kilövés" szerinti oldalszámhoz kell
>
>
> Lehet ugyan az oldalszámhoz ragaszkodni, de ez csak formalitás. Mint írtam,
> tört oldalszámok fognak megjelenni, ha változtatok bármit azért, hogy tudjam
> olvasni.
>
>> Ha ehhez képest még nyelvtani és/vagy stilisztikai korrektúrára is
>> szükség van, az külön téma, akkor ott jönnek a korrektúrafordulók,
>> javítások, újabb fordulók stb.
>
>
> Olvasva pár e-könyvet, arra jutottam, hogy majdmindben vannak hibák. Pl a
> fölösleges elválasztások miatt, vagy gépelési hiba, vagy simán nyelvtani
> hiba, és ha nem sok, akkor ezt el lehet viselni. Ezek miatt kár az e-könyv
> árát a sokszorosára duzzasztani. Az olvasó majd kiválasztja, hogy ki a gagyi
> író, aki még helyesírni se tud, vagy az író felfogadja a feleségét vagy
> valakit, hogy javítsa ki. Ettől nem kéne kurvadrágává tenni az e-könyvet.
>
>> Vagy ha képek vannak benne.
>
>
> Ennek se kéne gondnak lennie, ha valaki ilyen könyvet akar írni. Pl a diák a
> diplomamunkájába ábrákat is berak, nem csak képeket, meg még - ha valami
> természettudományos vagy műszaki a munka - sokkal több melót igénylő
> képleteket, egyenleteket is berak. Azt se nézi át az átadás előtt 20 ember,
> mégis egész jók tudnak lenni.
>
>> Vagy ha táblázatok vannak benne.
>
>
> Dettó.
>
>> Vagy ha akármi van benne, azt mind még igazítani a szöveghez, ill. a
>> szöveget hozzá, a változó tördeléssel ezeket is áttördelni...
>
>
> Aki ilyet akar írni, az tanulja meg a nem szöveges dolgait a szöveg közé jó
> helyre és jó mérettel berakni.
>
>> Rémálom, hidd el. :-)
>
>
> Nekem, mint vénembernek, biztos az lenne, de láttam pár diplomamunkát, azok,
> akik ezeket elkövették, azoknak tuti nem rémálom. Az író meg, ha ilyesmivel
> akar foglalkozni (ábrák, táblázatok, képletek, képek) legyen már olyan
> felkészültsége, mint akiket teszemazt vizsgáztatni merészel. Mert nekik van!
>
> A szépíró meg csak szöveget ír, oszt jónapot. Neki nem szabadna gondot
> okoznia annak, hogy bekezdésekre meg fejezetekre ossza az írását. Az öreg
> írók, akik kézzel vagy hagyományos írógéppel írnak (meglepne, ha sok lenne
> ilyen), azok meg foglalkoztassanak segéderőt, és azokkal osszák meg a
> honoráriumot. Vagy foglalkoztassanak gépírónőt, és mondják "tollba" a
> szöveget. (Ebből szerintem még kevesebb van, ha van egyáltalán.)
>
> Az a része, hogy a szövegből hogy lesz letölthető, és kifizetendő termék,
> tehát a számtech-pénzügyi része, meg a szerverek, az más tészta, de
> meglepne, ha ezek használata a papírgyártástól a nyomdai munkákon át a
> szállításokig, raktározásokig, meg a boltok fenntartásig drágább vagy
> hasonló árú lenne. Ha így lenne, akkor ez, amit itt művelünk - levelezőlista
> - iszonyat pénzt jelentene, amit vagy áll valaki, vagy mindenkinek mondjuk
> az írásai mennyisége (betűszám) arányában fizetnie kellene.
>
> Na de azzal még én is tisztában vagyok, hogy egy könyvnyi szöveg, ha mégoly
> hosszú is a könyv, a nyomába se jön egy filmnek, mint tárolandó
> mennyiségnek. Szóval az e-könyvek szerintem marhára nem terhelik meg a
> szervereket. Az emilek mennyisége egészen biztosan több nagyságrenddel
> nagyobb tárhelyet meg sávszélességeket igényel világszerte.
>
> Tehát nekem még laikusként is irreális, de legalábbis fura az e-könyv ára,
> amiről itt szó esett.
>
> hjozsi