[elektro-etc] adónyavajgóknak adók

[Kovács József]

Sokadszor írom le!!!!!

A bér ág és az osztalék ág nem összevethető....
Más jár érte (nyugdíj, táppénz) szolgáltatásban is.

Ha összevethetőre korrigáljuk őket, akkor meg AZONOS lesz a kettő.
Lásd számszerűen a korábbi hosszú matekban az 1+1 fős felezős cégről.

Nem véletlenül van ez így!
HA VALÓBAN féloldalas lenne a játék, akkor
MINDENKI a jobb esetet játszaná és nem lenne
és nem maradna senki a másik oldalon >> mert nem hülye.
Mindenki vagy alkalmazott lenne vagy osztalékos vállalkozó.

De, mivel azonos a vége így mindenki a helyzete/vágya szerint dönt.
Más lesz az elszámolás menete, de a vége ugyanaz lesz! az aktív élet végére.

KJ

2014.12.22. 11:22 keltezéssel, Acs Gabor írta:
> Azzal kezdted, hogy nulla tőkeigény. Így a kockázat is nulla, ami a 
> tőkét illeti. Tehát ne keverjük össze a 'proli' tőkéje utáni 
> biztonságos kamatot a vállalkozó be sem fektetett tőkéjének kockázatával.
>
> Amiről én beszéltem, az nem az alsóközép vállalkozó adózása, hanem az 
> eggyel magasabb osztályé. Nem számolom most végig, hogy mennyi 
> pontosan bér ágon a közteher, de Te mondtad egyik hozzászólásodban, 
> hogy 51%, ezt elfogadom. Tehát egy éves kitermelt 100millió nyereség 
> után, ha az alkalmazott tudna ennyit termelni, kapna 49 milliót, mivel 
> a bér után 51% a közteher. A vállalkozó kifizeti a 10% nyereségadót, 
> marad 90 millió, a 450 ezer Ft. EHO-t, és a maradékra a 16% SZJA-t. 
> zsebrevág 75.222.000 Ft-ot. Mindkettő bemegy a boltba és vesz belőle 
> tévét, kifizeti a 27% áfát, így az alkalmazottnak ami növelte a saját 
> vagyonát, 38 és fél millió, a vállalkozónak 63 millió. Akkor 
> százalékosan ki fizetett több adót, vagy akár Ft-ban?
>
> Valszeg van itt pár tétel, ami a bért a magasabb tartományokban már 
> nem terheli, nem tudom, mert soha nem volt ennyi bérem, és nem is 
> nézek most utána, így nem is lesz helyes a számításom, de a dolog 
> természete akkor is ez marad.
>
>
>
> Gábor
>
> 2014.12.22. 9:47 keltezéssel, Kovács József írta:
>>
>> 2014.12.22. 08:28 keltezéssel, Imre Kormos írta:
>>>> ez egy demagog komcsi propaganda hogy a gazdag kevesebbet fizet - 
>>>> tobbet
>>>> keres es sokkal tobbet fizet .
>>> Írd fordítva, ahogy igaz: sokkal többet keres, és többet fizet.
>>> Akkor kiegyezhetünk..
>>>
>>> Ki
>>>
>>
>>
>> Legyen egy kis vállalkozás,azaz 2 fő.
>> A vállalkozó és az alkalmazottja.
>> Szolgáltatás >> NULLA tőke igény.
>> Totál egyformán melóznak ezért elvben FELEZNEK.
>>
>> -----
>>
>> Lássuk melyik, mennyit visz haza, azonos körülmények között.
>>
>> Legyen egy gyenge hónap...
>> Marad a kasszábban hóvégén: 260 856 Ft
>> Azaz fejenként: 130428 Ft  (minimálbér szuperbruttója)
>> Ebből MINDKETTEN 66483 netto visznek haza és
>> PONTOSAN AZONOS közterhet (adó+tb) fizetnek be.
>> Ergo azonos munkáért >> azonos bér és teher!!!!
>> A nyugdíj és táppénz alapjuk is azonos lesz.
>>
>> ---
>>
>> Aztán jön egy szar hónap....
>>
>> Hoppá basszameg az ALKALMAZOTTNAK sajnos
>> ekkor is ki KELL!!! fizetni a minimálbért leaglább >> törvény!
>>
>> Azaz az alkalmazott hazaviszi a 66438 Ft-t kajára :-)
>> A vállalkozó  befizeti a maradék 19572 Ft-t közteherre
>> és még MARAD közteher ADÓSSÁGA 44373 Ft
>> Plusz éhen hal, mert nem tud pénz kivenni kajára sem.
>> Egyenlő munkáért...
>> - az alkalmazott mosolyogva hízik, mert kapott fizetést
>> - a vállalkozó viszont éhen hal és tartozása lesz!!!
>> Mivel egyedül az ő KOCKÁZATA a veszteség és hozzá fog a végrehajtó 
>> menni.
>> A nyugdíj és táppénz alapjuk is azonos lesz.
>> De jó is neki... ugye?
>> Azonos munkáért 66 438 Ft-al kisebb kajapénz
>>
>> ----
>>
>> Végre jön egy jó hónap....
>> Marad a kasszábban hóvégén: 350 000 Ft :-)
>> Az alku szerint ugyebár fele-fele.
>> Ebből az alkalmazott hazavisz 89202 forint fizetést
>> Az állam lenyúl közteherre 85 798 Ft-t
>> Az alkalmazott nyugdíj és táppénz alapja: 85798 Ft lesz!!!
>>
>> A vállalkozó az ő feléből először is befizeti a tartozását.
>> Marad neki 175000-44373=130627 Ft kerete.
>> Amiből először ugye kifizeti a minimálbér közterhét.
>> és persze némi késedelmi pótlékot, marad: pont a minimál bér 
>> szuperbruttója
>> Azaz marad neki kajára 66483 Ft-ja
>> Az ő nyugdíj és táppénz alapja is ez lesz.
>> De jó is vállakozónak...
>> Azonos munkáért 19360 Ft-al kiseb kaja pénz
>> és ennyivel kisebb nyugdíj+táppénz alap is!
>>
>> ----
>>
>> Beindul bót ...
>> Marad a kasszában végre 800 eFt, királyság.
>> Ez már fejenként 400 eFt  szuperbruttó ám!
>> Jól hangzik ugye...?
>> Az alkalmazott ebből hazavisz: 203 891 Ft-t kajára
>> Ennyi lesz a nyugdíj és táppénz alapja is!
>> Befizet 196 109 Ft közterhet.
>>
>> A vállalkozó azonban immár dönthet!!!! a minimálbér feletti részről....
>> 1.
>> ő is BÉRként veszi ki és akkor UGYANAZ!!!!!! lesz neki is.
>> hazaviszi kajára  a 203 981 Ft-t és enyni lesz a nyugdíj+táppénz alapja
>> azonos munkárt azonos kajapénz és közteher
>>
>> 2.
>> ezt a részt ő biza osztalékként veszi ki, mert úgy több lesz a kajapénz
>> DE!!!! ekkor a nyugdíj+téppénz alapja CSAK a minimálbér marad :-)
>> Saját magának KELL az alkalmazottéval azonos nyugdíjáról gondoskodni
>> és persze táppénz esetén se számíthat azonos mértékű táppénzre...
>>
>> Adódik kérdés: ki melyiket választja/választaná?!
>> A nagyobb kaja pénz >> kisebb nyugdíj+táppénzt vagy az azonost?
>>
>> Nézzük számszerűen is....
>> A minimálbér rész után
>> - kajapénz 66483 Ft
>> - közteher 63945 Ft
>> A maradék után ami: 269572 Ft ugyebár
>> Fizet...
>> 10% nyereség adót 26957 Ft marad  242615 Ft
>> ez után fizet 16% osztalék adót 38818 Ft marad  203797 Ft
>> Mivel ezzel a jövedelemmel NEM éri el az EHO mentes határt
>> Fizet 14% EHO-t is maga után... 33966 Ft marad 169831 Ft
>> Azaz ...
>> - kajapénz összesen: 66483+169831=236314 Ft
>> -közteher összesen: 63945+99741=163 686 Ft
>>
>> Nézzük párban
>> kajapénz:
>> - alkalmazott 203891 Ft
>> - vállalkozó 236314 Ft
>> Vagyis a vállalkozó azonos melóért 32423 Ft-al (15,9%) többet visz haza.
>> De!!!! ekkor az ő nyugdíja és táppénze sajnos
>> CSAK a 66483 Ft után ketyeg és nem a 203891 Ft után
>> Mint az alkalmazott esetén , vagy ha ő is bér ágon veszi ki.
>> Persze a +32423 Ft-ból gondoskodhat magának nyugdíjpénzről
>> és képezhet belőle táppénz tartalék alapot is magának.
>> De ekkor kajára már csak kevesebbet költhet ...
>>
>> -----
>>
>> Mit látunk tehát?
>> Az alkalmazott és vállalkozó
>>
>> 1.
>> azonos munkáért, nyereséges működés esetén
>> bizony TOTÁL AZONOS kajapénzt visz haza
>> és azonos köztherhet is fizet >> EZ VAN!!!
>> Mindenféle hülye duma ellenére, ami itt elhangzott eddig...
>>
>> 2.
>> Veszteség esetén CSAK a vállalkozó szív!!!
>> Az alkalmazott köszöni viszi haza a kajapénzét, ekkor is :-)
>>
>> 3.
>> Komolyabb nyereség esetén a vállalkozó dönthet, hogy
>> - az alkalmazottal azonos módon müködik bérként vesz ki kajapénzt
>>   és ekkor lesz rendes nyugdíja+táppénze neki is...
>> - a MOST olcsóbb osztalék ágon veszi ki a kicsivel több pénzt
>>   De! ekkor szar nyugdíja lesz és kicsi táppénz alapja
>>
>> A szar nyugdíjat+táppénzt
>> ha nem sík hülye akkor a többletből félrerakva pótolgat sok éven át
>> Így ha szerencséje IS van, akkor nem lesz szegény nyugdíjas korában
>> (az összerakott tőkéjéből+kisnyugdíjából éldegél az alkalmazottja 
>> pedig a MAGAS nyugdíjából)
>> Ha, nincs szerencséje és fiatalon roki lesz...akkor nagyot szív!!!
>> Mert összerakott tőkéje MÉG nincs a nyugdíjalapja viszont kicsi.
>> Az alkalmazottja bezzeg a magas nyugdíj alap miatt jó roki nyugdíjat 
>> fog kapni.
>>
>> Látva az eseteket...
>> Ki állítja még, hogy  sokkal jobb a vállalkozónak?
>>
>> Nem jobb!!!!
>> vagy azonos kajapénz+közteher >> azonos nyugdíj+táppénz
>> vagy kicsit nagyobb kajapénz+kicsitkisebbközteher >> SZAR 
>> nyugdíj+táppénz
>> És ezzel ...öngondoskodási kényszer >> mégis kevesebb kajapénz
>> vagy szegény marad nyugdíjasként ... mert nem öngondoskodik.
>>
>> ----
>>
>> Hát ennyit az osztalék ágon sokkal jobb ám című butaságtól.
>> Teljességében nézve NINCS gyakorlati különbség ... az
>> alkalmazotti lét és vállalkozói lét között a kajapénz terhét illetően.
>> HA azonos jövedelmeket vetünk össze.
>>
>> A különbség máshol van :-)
>> A két esetben elérhető jövedelemben!
>>
>> Alkalmazottként a jövedelem ELVBEN korlátos.
>> (jutalékos/teljesítményes esetben elvben sem korlátos)
>> Cserébe biztos és kockázat mentes:-)
>>
>> Vállalkozóként  a jövedelem ELVBEN korlátlan.
>> Cserébe bizonytalan és kockázatos :-(
>>
>> Szóval kurvára nem látom értelmét a kinek olcsóbb a kaja pénz vitának.
>> Mert nincs különbség, ha azonosak az elvárások !!!!
>>
>>
>> KJ
>>
>>
>>
>>
>>
>
>