[elektro-etc] adónyavajgóknak adók

Mon Dec 22 11:22:26 CET 2014

Azzal kezdted, hogy nulla tőkeigény. Így a kockázat is nulla, ami a 
tőkét illeti. Tehát ne keverjük össze a 'proli' tőkéje utáni biztonságos 
kamatot a vállalkozó be sem fektetett tőkéjének kockázatával.

Amiről én beszéltem, az nem az alsóközép vállalkozó adózása, hanem az 
eggyel magasabb osztályé. Nem számolom most végig, hogy mennyi pontosan 
bér ágon a közteher, de Te mondtad egyik hozzászólásodban, hogy 51%, ezt 
elfogadom. Tehát egy éves kitermelt 100millió nyereség után, ha az 
alkalmazott tudna ennyit termelni, kapna 49 milliót, mivel a bér után 
51% a közteher. A vállalkozó kifizeti a 10% nyereségadót, marad 90 
millió, a 450 ezer Ft. EHO-t, és a maradékra a 16% SZJA-t. zsebrevág 
75.222.000 Ft-ot. Mindkettő bemegy a boltba és vesz belőle tévét, 
kifizeti a 27% áfát, így az alkalmazottnak ami növelte a saját vagyonát, 
38 és fél millió, a vállalkozónak 63 millió. Akkor százalékosan ki 
fizetett több adót, vagy akár Ft-ban?

Valszeg van itt pár tétel, ami a bért a magasabb tartományokban már nem 
terheli, nem tudom, mert soha nem volt ennyi bérem, és nem is nézek most 
utána, így nem is lesz helyes a számításom, de a dolog természete akkor 
is ez marad.

Gábor

2014.12.22. 9:47 keltezéssel, Kovács József írta:
>
> 2014.12.22. 08:28 keltezéssel, Imre Kormos írta:
>>> ez egy demagog komcsi propaganda hogy a gazdag kevesebbet fizet - 
>>> tobbet
>>> keres es sokkal tobbet fizet .
>> Írd fordítva, ahogy igaz: sokkal többet keres, és többet fizet.
>> Akkor kiegyezhetünk..
>>
>> Ki
>>
>
>
> Legyen egy kis vállalkozás,azaz 2 fő.
> A vállalkozó és az alkalmazottja.
> Szolgáltatás >> NULLA tőke igény.
> Totál egyformán melóznak ezért elvben FELEZNEK.
>
> -----
>
> Lássuk melyik, mennyit visz haza, azonos körülmények között.
>
> Legyen egy gyenge hónap...
> Marad a kasszábban hóvégén: 260 856 Ft
> Azaz fejenként: 130428 Ft  (minimálbér szuperbruttója)
> Ebből MINDKETTEN 66483 netto visznek haza és
> PONTOSAN AZONOS közterhet (adó+tb) fizetnek be.
> Ergo azonos munkáért >> azonos bér és teher!!!!
> A nyugdíj és táppénz alapjuk is azonos lesz.
>
> ---
>
> Aztán jön egy szar hónap....
>
> Hoppá basszameg az ALKALMAZOTTNAK sajnos
> ekkor is ki KELL!!! fizetni a minimálbért leaglább >> törvény!
>
> Azaz az alkalmazott hazaviszi a 66438 Ft-t kajára :-)
> A vállalkozó  befizeti a maradék 19572 Ft-t közteherre
> és még MARAD közteher ADÓSSÁGA 44373 Ft
> Plusz éhen hal, mert nem tud pénz kivenni kajára sem.
> Egyenlő munkáért...
> - az alkalmazott mosolyogva hízik, mert kapott fizetést
> - a vállalkozó viszont éhen hal és tartozása lesz!!!
> Mivel egyedül az ő KOCKÁZATA a veszteség és hozzá fog a végrehajtó menni.
> A nyugdíj és táppénz alapjuk is azonos lesz.
> De jó is neki... ugye?
> Azonos munkáért 66 438 Ft-al kisebb kajapénz
>
> ----
>
> Végre jön egy jó hónap....
> Marad a kasszábban hóvégén: 350 000 Ft :-)
> Az alku szerint ugyebár fele-fele.
> Ebből az alkalmazott hazavisz 89202 forint fizetést
> Az állam lenyúl közteherre 85 798 Ft-t
> Az alkalmazott nyugdíj és táppénz alapja: 85798 Ft lesz!!!
>
> A vállalkozó az ő feléből először is befizeti a tartozását.
> Marad neki 175000-44373=130627 Ft kerete.
> Amiből először ugye kifizeti a minimálbér közterhét.
> és persze némi késedelmi pótlékot, marad: pont a minimál bér 
> szuperbruttója
> Azaz marad neki kajára 66483 Ft-ja
> Az ő nyugdíj és táppénz alapja is ez lesz.
> De jó is vállakozónak...
> Azonos munkáért 19360 Ft-al kiseb kaja pénz
> és ennyivel kisebb nyugdíj+táppénz alap is!
>
> ----
>
> Beindul bót ...
> Marad a kasszában végre 800 eFt, királyság.
> Ez már fejenként 400 eFt  szuperbruttó ám!
> Jól hangzik ugye...?
> Az alkalmazott ebből hazavisz: 203 891 Ft-t kajára
> Ennyi lesz a nyugdíj és táppénz alapja is!
> Befizet 196 109 Ft közterhet.
>
> A vállalkozó azonban immár dönthet!!!! a minimálbér feletti részről....
> 1.
> ő is BÉRként veszi ki és akkor UGYANAZ!!!!!! lesz neki is.
> hazaviszi kajára  a 203 981 Ft-t és enyni lesz a nyugdíj+táppénz alapja
> azonos munkárt azonos kajapénz és közteher
>
> 2.
> ezt a részt ő biza osztalékként veszi ki, mert úgy több lesz a kajapénz
> DE!!!! ekkor a nyugdíj+téppénz alapja CSAK a minimálbér marad :-)
> Saját magának KELL az alkalmazottéval azonos nyugdíjáról gondoskodni
> és persze táppénz esetén se számíthat azonos mértékű táppénzre...
>
> Adódik kérdés: ki melyiket választja/választaná?!
> A nagyobb kaja pénz >> kisebb nyugdíj+táppénzt vagy az azonost?
>
> Nézzük számszerűen is....
> A minimálbér rész után
> - kajapénz 66483 Ft
> - közteher 63945 Ft
> A maradék után ami: 269572 Ft ugyebár
> Fizet...
> 10% nyereség adót 26957 Ft marad  242615 Ft
> ez után fizet 16% osztalék adót 38818 Ft marad  203797 Ft
> Mivel ezzel a jövedelemmel NEM éri el az EHO mentes határt
> Fizet 14% EHO-t is maga után... 33966 Ft marad 169831 Ft
> Azaz ...
> - kajapénz összesen: 66483+169831=236314 Ft
> -közteher összesen: 63945+99741=163 686 Ft
>
> Nézzük párban
> kajapénz:
> - alkalmazott 203891 Ft
> - vállalkozó 236314 Ft
> Vagyis a vállalkozó azonos melóért 32423 Ft-al (15,9%) többet visz haza.
> De!!!! ekkor az ő nyugdíja és táppénze sajnos
> CSAK a 66483 Ft után ketyeg és nem a 203891 Ft után
> Mint az alkalmazott esetén , vagy ha ő is bér ágon veszi ki.
> Persze a +32423 Ft-ból gondoskodhat magának nyugdíjpénzről
> és képezhet belőle táppénz tartalék alapot is magának.
> De ekkor kajára már csak kevesebbet költhet ...
>
> -----
>
> Mit látunk tehát?
> Az alkalmazott és vállalkozó
>
> 1.
> azonos munkáért, nyereséges működés esetén
> bizony TOTÁL AZONOS kajapénzt visz haza
> és azonos köztherhet is fizet >> EZ VAN!!!
> Mindenféle hülye duma ellenére, ami itt elhangzott eddig...
>
> 2.
> Veszteség esetén CSAK a vállalkozó szív!!!
> Az alkalmazott köszöni viszi haza a kajapénzét, ekkor is :-)
>
> 3.
> Komolyabb nyereség esetén a vállalkozó dönthet, hogy
> - az alkalmazottal azonos módon müködik bérként vesz ki kajapénzt
>   és ekkor lesz rendes nyugdíja+táppénze neki is...
> - a MOST olcsóbb osztalék ágon veszi ki a kicsivel több pénzt
>   De! ekkor szar nyugdíja lesz és kicsi táppénz alapja
>
> A szar nyugdíjat+táppénzt
> ha nem sík hülye akkor a többletből félrerakva pótolgat sok éven át
> Így ha szerencséje IS van, akkor nem lesz szegény nyugdíjas korában
> (az összerakott tőkéjéből+kisnyugdíjából éldegél az alkalmazottja 
> pedig a MAGAS nyugdíjából)
> Ha, nincs szerencséje és fiatalon roki lesz...akkor nagyot szív!!!
> Mert összerakott tőkéje MÉG nincs a nyugdíjalapja viszont kicsi.
> Az alkalmazottja bezzeg a magas nyugdíj alap miatt jó roki nyugdíjat 
> fog kapni.
>
> Látva az eseteket...
> Ki állítja még, hogy  sokkal jobb a vállalkozónak?
>
> Nem jobb!!!!
> vagy azonos kajapénz+közteher >> azonos nyugdíj+táppénz
> vagy kicsit nagyobb kajapénz+kicsitkisebbközteher >> SZAR nyugdíj+táppénz
> És ezzel ...öngondoskodási kényszer >> mégis kevesebb kajapénz
> vagy szegény marad nyugdíjasként ... mert nem öngondoskodik.
>
> ----
>
> Hát ennyit az osztalék ágon sokkal jobb ám című butaságtól.
> Teljességében nézve NINCS gyakorlati különbség ... az
> alkalmazotti lét és vállalkozói lét között a kajapénz terhét illetően.
> HA azonos jövedelmeket vetünk össze.
>
> A különbség máshol van :-)
> A két esetben elérhető jövedelemben!
>
> Alkalmazottként a jövedelem ELVBEN korlátos.
> (jutalékos/teljesítményes esetben elvben sem korlátos)
> Cserébe biztos és kockázat mentes:-)
>
> Vállalkozóként  a jövedelem ELVBEN korlátlan.
> Cserébe bizonytalan és kockázatos :-(
>
> Szóval kurvára nem látom értelmét a kinek olcsóbb a kaja pénz vitának.
> Mert nincs különbség, ha azonosak az elvárások !!!!
>
>
> KJ
>
>
>
>
>