[elektro-etc] Nem a gazdaság miatt...

[Fuzesi Arnold]

On 2011.12.26. 18:21, VF wrote:
> Ugy, hogy vonatkoztatasi rendszer fuggo. A tehetetlen (invariáns) tömeg vegig
>> azonos. A mozgo testrol nezve a kulvilag tömege nő meg, es az mozog hozza
>> kepest. Ebből meg kell hogy értsd....
>
> A tehetetlen tomege is megno, lasd fent. Ezert nem lehet tovabb
> gyorsitani, hiaba adsz at impulzust & energiat, a sebessege az
> elszallo tomeg miatt nem no.

Kinetikus tömege nő meg. Az invarians tömeg ami minden vonatkoztatasi 
rendszerben azonos az nem valtozik. Nem én mondom. Tankönyvek.
m=m0+T/c2
m teljes tömeg
m0 nyugalmi tömeg
T/c2 _kinetikus tomeg_ (relativisztikus kinetikus energia/c2)

"Helytelen tehát azt mondani, hogy tömegből energiát csináltunk a folyamatban. 
Helyesen azt mondhatjuk, hogy a nyugalmi tömeg kinetikus tömeggé alakul vagy 
másképpen fogalmazva a nyugalmi energia kinetikus energiává."

Mas oldalrol megkozelitve: belülről egy gyorsulo inerciarendszerben nem tudod 
megkulonboztetni a tehetetlensegbol fakado tömeget a gravitacios tömegtől.

"Az ekvivalenciaelv egy erősebb változata az Einstein-féle ekvivalenciaelv vagy 
erős ekvivalenciaelv, ami az általános relativitáselmélet központi gondolata. 
Kimondja, hogy lehetetlen megkülönböztetni az egyenletes gyorsítást az 
egyenletes gravitációs mezőtől. Így felteszi, hogy a tehetetlen és a gravitációs 
tömeg alapvetően ugyanaz a dolog. Az általános relativitáselmélet minden 
jóslata, mint például a téridő görbültsége, ebből az alapvető elvből 
származtatható."

Mivel mindkettőben azonos. (=invarians) Azaz hiaba gyorsulsz fénysebességre és 
hat rád közben g gyorsulás csak kintről nézve lesz végtelen a tömeged. Egyre 
nehezebb lesz gyorsítani, egyre nagyobbat csattansz ha nekimesz valaminek, de 
bentről nézve azt érzékeled mintha a Földön állnál. Ha nem igy lenne akkor 
sérülne az ekvivalencia-elv.

"Az általános relativitáselmélet a gravitáció Albert Einstein által 1916-ban 
közzétett elmélete.[1] Az általános relativitáselmélet alapja az 
ekvivalenciaelv, mely a gravitációt és a gyorsulást ugyanannak a dolognak két 
látásmódjaként írja le. A fenti elvet már 1907-ben megfogalmazta Einstein a 
következőképpen:

--Ezért feltételezzük a gravitációs tér és a vonatkoztatási rendszer megfelelő 
gyorsulásának egyenértékűségét. Ez a feltevés általánosítja a relativitás elvét 
arra az esetre, amikor a vonatkoztatási rendszer egyenletesen gyorsul.--

Más szóval arra alapozta az elméletét, hogy egyetlen kísérlet sem tud 
különbséget tenni lokálisan a homogén gravitációs tér és az egyenletes gyorsulás 
között. Az ekvivalenciaelv jelentése fokozatosan bővült Einstein további 
írásaiban, később magában foglalta azt az elképzelést, hogy semmilyen fizikai 
mérés nem képes arra, hogy egy nem gyorsuló vonatkoztatási rendszer 
mozgásállapotát megállapítsa. Ennek az a következménye, hogy lehetetlen 
megmérni, tehát gyakorlatilag szükségtelen tárgyalni, az alapvető fizikai 
állandók, mint az elemi részecskék nyugalmi tömegének vagy elektromos töltésének 
változásait különböző relatív mozgások esetén. Minden mért változás ezekben az 
állandókban vagy kísérleti hiba, vagy a relativitási elv hibás vagy hiányos 
voltának kimutatása."

>> tomege. Volt is erre egy jó példa, amikor a sugárzás nem hagyja el a rendszert
>> addig a tömeg változatlan a bolygok osszeutkozesekor. Amint elhagyja lecsökken
>> a tömeg. Azaz nem elhagyja (olyan nincs, ennek igy nincs ertelme, helytelen
>> szohasznalat, kepzavar), hanem masik vonatkoztatasi rendszerbol nezed amiben
>> nem szerepel. Lehet ugy is
>
> Ez most felrement, innentol nem igaz. Nem is ertem a logikat.

Olvasd el ujra. Tök erről van pedig szó. A rendszer tömege csak akkor csökken 
amikor a sugarzas (vagy akarmi) "eltunik" a messzeségbe, elhagyja a rendszert.
De ennek igy nincs ertelme, hol a rendszer "határa", erted?!
Szóval vonatkoztatási rendszert vált a szemlélő nemes egyszerűséggel. Onnan meg 
aztán minden más.

> Nem, semmi ilyesmi nem tortenik. Nem kell, hogy az energia
> sugarzas formajaban hagyja el a rendszert, lehet akar hovezetes
> is, vagy elektromos aram, barmi egyeb.

Ez igy van. Nem ezen a szinten vitazunk sztem :)
Szoval az eredeti peldaddal (bolygo csatt) kapcsolatban irtam, hogy amig a 
sugarzas nem hagyja el a rendszert addig a tömeg valtozatlan. Ezt írta is a link 
amit te kuldtel.
Amint elhagyja mas vonatkoztatasi rendszerbol nezed, azert csökken a tömeg. 
Nemde? :) Ha az eredeti rendszert nezed aminek a sugarzas is a resze, akkor a 
tömeg nem csökken. Pelda is ezt irja.

> "A spring's mass increases whenever it is put into compression or tension. Its
> added mass arises from the added potential energy stored within it, which is
> bound in the stretched chemical (electron) bonds linking the atoms within the
> spring."
>
> A fenti idezetek mind ugyanarrol az egyetlen wiki oldalrol vannak.
> Ugyanezt talalod az osszes fizikakonyben, es barmely fizikus ugyanezt
> fogja neked elmondani. Kerlek olvasd el alaposan.

Vonatkoztatasi rendszert valtasz közben!!!!!!!!!!! A benned tarolt energiat 
atadod a rugonak majd a te szemszogedbol vizsgalod a komplex-szé vált rendszert. 
Itt a bibi. Naná h nő a tömeg. A tied meg csökken. Kintről nézve meg változatlan 
a rendszer tömege. De az invariáns - tehetetlen tömeg nem változik. Az 
mindenhonnan nézve azonos. A rugonak adsz potencialis energiat, innentől kezdve 
nem ugyan abban a vonatkoztatasi rendszerben van amiben te. De a sajatjaban a 
tomege valtozatlan.

A.