[elektro-etc] 1911. december 14.

[Arnold Fuzesi]

Oda-vissza mukodik. Fotonnal gerjesztett elektron vagy elektron palyavaltasra kilepo foton. E=h*f mindket esetben stb. A perdulet megmaradas "serul" mert az elektron perdulete(spin) valtozik meg palyavaltaskor es ezt energia (foton) formajaban leadja. Tovabba ezer helyen "serul" meg latszolag a fizikaban, maskep a kezdeti 0,0,0 nem allhat elo. Magyarul atjarhato egymasba a toltes energia perdulet. Makro szinten ebbol keveset erzekelunk, nem is szamolunk vele mert kis hibat okoz csak, es iszonyuan megbonyolitana a szamolast. 

De, tavozott impulzus, pont errol van szo. De anyag nem. Ergo megszunt a perdulet, anyagfogyas nelkul. Fel kene mar fogni h a fotonnak nincs nyugalmi tomege, energiabol lesz lendulete, es ennyi. De nincs nyugalmi tomege, allo foton nincs, az urhajoban nem volt egy fotonnal teli láda.

Wiki linkkel meg az a gond h nem vag temaba, nem altalanos iskolas fizika anyagrol megy a vita.  

Ha olyan okos vagy, akkor magyarazd meg legyszives hogyan lehetseges h univerzum szinten miert nem ervenyes a perduletmegmaradas megsem? Miert nulla az univerzum perdulete? 

Ezer bizonyitek van ra. A kozmikus hattersugarzas freki eltolodasanak hianya a velt forgastengely iranyabol es arra meroleges iranybol. 

Szamitasok. R=0 atmeroju semminek nem lehet perdulete. Stb.Stb. Nem en talaltam ki... 

Oke, negativ perdulet. De innen mar csak egy lepes, es kijon h az energia toltes megvaltozasa okozhat perduletvaltozast. 



Arnold
Sent from my iPhone

On 2011.12.16., at 20:14, VF <ferenc.valenta at gmail.com> wrote:

> Fuzesi Arnold wrote:
> 
>>> Palyavaltas :) Micsoda elavult fogalmak. Lemaradtal a Rutherford
>>> modellnel.
>> He? Ezt Einstein publikáta, Rutherford akkor már réges rég nem volt a képben. (Ezert kapta a Nobel-t, - palyavaltas hatasara kvantalt energiaszinttel rendelkezo kilepo fotonok, fotoelektromos hatas magyarul.)
> 
> A fotoeffektus magyarazataert kapta. Nem fotonok lepnek ki, hanem
> elektronok (a fotonok hatasara), semminek sem kvantalt az energiaja
> (mind folytonos), a lenyeg hogy a kilepo elektron energiajat a fotonok
> energiaja hatarozza meg, fuggetlenul az intenzitastol.
> (nem tud 2 foton energiaja osszegyulni)
> A tobbi stimmel :)
> 
> De ennek mar megint mi koze a perdulet-megmaradashoz?
> 
> Nem is ez volt a lenyeg, hanem az altalad hasznalt, evtizedekkel
> ezelott elavult terminologia. Nem baj ha nem erted, nem vagy fizikus.
> 
>>> Nem tudom mire akarsz kilyukadni. Viszont az energianak van tomege, impulzusa, mindene ami a
>>> szilard targyaknak. Ha lezert losz ki, magneses vagy elektromos
>>> teret, vagy akarmit, az ekvivalens a szekdobalassal.
>> Igy van. Megall a műhold pörögni mikozben anyag nem távozott belőle csak energia. Innen indult a dolog.
> 
> Es perdulet, impulzus, tomeg nem tavozott szerinted?
> 
>>> Nem zart a rendszer. Ha zart, a perdulete allando.
>> Nagyjából. (A világegyetem kezdeti perdülete energiája töltése 0,0,0.)
> 
> Legyen, de ennek mi koze az urhajohoz?
> 
>>> A perduletmegmaradas tetele minden korulmenyek kozott pontosan
>>> teljesul. Soha, semmilyen kiserletben nem figyeltek meg, hogy ne,
>>> vagy ne pontosan teljesulne. Mindegy mekkora a sebesseg.
>>> http://en.wikipedia.org/wiki/Conservation_law
>> Ez egy "nesze semmi fogd meg jól" link :)
> 
> Tudom, minden ami cafolja a sok butasagot, amit irsz, az hiteltelen.
> Azert a wikipediara ilyet mondani eleg durva.
> Mifelenk a legkemenyebb alazasnak szamit, ha valakit wiki linkkel
> ervelnek le.
> Egyebkent ha raklikkelsz a perduletmegmaradas linkre, lesz ott tobb is.
> 
>> Nem arról van szó h nem teljesul, hanem arrol h a perdulet tömeg töltés energia átjárható egymásba.
>> E=m*c (energiából tömeg)
>> E=h*f (energiából perdület /elektron spin változik meg a pályaváltás következtében/)
>> stb. 
> 
> Miiiii??? Ez kemeny :) Nagyon el vagy tevedve.
> 
> Ha van egy zart doboz, benne valamennyi anyag hirtelen atalakul
> energiava, kivulrol semmi sem valtozik. Megmarad a tomege, impulzusa,
> perdulete, tovabbra is ervenyes az osszes megmaradasi tetel.
> 
> Nincs olyan, hogy a perdulet megszunik, atalakul energiava, es mashol
> pedig hirtelen megjelenik.
> 
>> Ezen keresztul probaltam megertetni h a klasszikus fizika egy ilyen egyszeru esetben is siman csodot mond.
> 
> A perduletmegmaradas nem mond csodot. Nehany egyeb megmaradasi tetel
> igen. De ezeket ma mar nem is nevezik tetelnek.
> 
>> A.
> 
> -- 
> Valenta Ferenc <ferenc_valenta at mentor.com>   Mentor Graphics ANBU Hungary
> "My love is REAL, unless declared INTEGER"
>