[elektro-etc] 1911. december 14.

[VF]

Fuzesi Arnold wrote:

>> Palyavaltas :) Micsoda elavult fogalmak. Lemaradtal a Rutherford
>> modellnel.
> 
> He? Ezt Einstein publikáta, Rutherford akkor már réges rég nem volt a 
> képben. (Ezert kapta a Nobel-t, - palyavaltas hatasara kvantalt 
> energiaszinttel rendelkezo kilepo fotonok, fotoelektromos hatas magyarul.)

A fotoeffektus magyarazataert kapta. Nem fotonok lepnek ki, hanem
elektronok (a fotonok hatasara), semminek sem kvantalt az energiaja
(mind folytonos), a lenyeg hogy a kilepo elektron energiajat a fotonok
energiaja hatarozza meg, fuggetlenul az intenzitastol.
(nem tud 2 foton energiaja osszegyulni)
A tobbi stimmel :)

De ennek mar megint mi koze a perdulet-megmaradashoz?

Nem is ez volt a lenyeg, hanem az altalad hasznalt, evtizedekkel
ezelott elavult terminologia. Nem baj ha nem erted, nem vagy fizikus.

>> Nem tudom mire akarsz kilyukadni. 
>> Viszont az energianak van tomege, impulzusa, mindene ami a
>> szilard targyaknak. Ha lezert losz ki, magneses vagy elektromos
>> teret, vagy akarmit, az ekvivalens a szekdobalassal.
> 
> Igy van. Megall a műhold pörögni mikozben anyag nem távozott belőle csak 
> energia. Innen indult a dolog.

Es perdulet, impulzus, tomeg nem tavozott szerinted?

>> Nem zart a rendszer. Ha zart, a perdulete allando.
> 
> Nagyjából. (A világegyetem kezdeti perdülete energiája töltése 0,0,0.)

Legyen, de ennek mi koze az urhajohoz?

>> A perduletmegmaradas tetele minden korulmenyek kozott pontosan
>> teljesul. Soha, semmilyen kiserletben nem figyeltek meg, hogy ne,
>> vagy ne pontosan teljesulne. Mindegy mekkora a sebesseg.
>> http://en.wikipedia.org/wiki/Conservation_law
> 
> Ez egy "nesze semmi fogd meg jól" link :)

Tudom, minden ami cafolja a sok butasagot, amit irsz, az hiteltelen.
Azert a wikipediara ilyet mondani eleg durva.
Mifelenk a legkemenyebb alazasnak szamit, ha valakit wiki linkkel
ervelnek le.
Egyebkent ha raklikkelsz a perduletmegmaradas linkre, lesz ott tobb is.

> Nem arról van szó h nem teljesul, hanem arrol h a perdulet tömeg töltés 
> energia átjárható egymásba.
> E=m*c (energiából tömeg)
> E=h*f (energiából perdület /elektron spin változik meg a pályaváltás 
> következtében/)
> stb. 

Miiiii??? Ez kemeny :) Nagyon el vagy tevedve.

Ha van egy zart doboz, benne valamennyi anyag hirtelen atalakul
energiava, kivulrol semmi sem valtozik. Megmarad a tomege, impulzusa,
perdulete, tovabbra is ervenyes az osszes megmaradasi tetel.

Nincs olyan, hogy a perdulet megszunik, atalakul energiava, es mashol
pedig hirtelen megjelenik.

> Ezen keresztul probaltam megertetni h a klasszikus fizika egy ilyen 
> egyszeru esetben is siman csodot mond.

A perduletmegmaradas nem mond csodot. Nehany egyeb megmaradasi tetel
igen. De ezeket ma mar nem is nevezik tetelnek.

> A.

-- 
Valenta Ferenc <ferenc_valenta at mentor.com>   Mentor Graphics ANBU Hungary
"My love is REAL, unless declared INTEGER"