[elektro-etc] 1911. december 14.

[Fuzesi Arnold]

On 2011.12.15. 16:01, VF wrote:
> Fuzesi Arnold wrote:
>
>> Onnan hogy egy elektron pályaváltása pl foton emisszióval jár ha
>
> Palyavaltas :) Micsoda elavult fogalmak. Lemaradtal a Rutherford
> modellnel.

He? Ezt Einstein publikáta, Rutherford akkor már réges rég nem volt a képben. 
(Ezert kapta a Nobel-t, - palyavaltas hatasara kvantalt energiaszinttel 
rendelkezo kilepo fotonok, fotoelektromos hatas magyarul.)

>> pályaszintet csökkent, és még egy elektron sem fogy el ehhez.
>> (E=h*f kepletből kiszámolható szépen.)
>
> Nem tudom mire akarsz kilyukadni.
> Viszont az energianak van tomege, impulzusa, mindene ami a
> szilard targyaknak. Ha lezert losz ki, magneses vagy elektromos
> teret, vagy akarmit, az ekvivalens a szekdobalassal.

Igy van. Megall a műhold pörögni mikozben anyag nem távozott belőle csak 
energia. Innen indult a dolog.

> Nem zart a rendszer. Ha zart, a perdulete allando.

Nagyjából. (A világegyetem kezdeti perdülete energiája töltése 0,0,0.)

>> Pedig pont ez a kulcsa a dolgoknak, mert a klasszikus fizika szerint a
>> legegyszerubb dolgok is sokszor ellentmondasosak. Pl perduletmegmaradas
>> szerinted ervenyes. Szerintem meg csak kozelitoleg, relativisztikus hatasok
>> miatt nem. Relativisztikus hatasok pedig manapság már ezer területen
>> érvényesülnek. Távközlés stb. GPS holdak is korrigálnak vele.
>
> A perduletmegmaradas tetele minden korulmenyek kozott pontosan
> teljesul. Soha, semmilyen kiserletben nem figyeltek meg, hogy ne,
> vagy ne pontosan teljesulne. Mindegy mekkora a sebesseg.
> http://en.wikipedia.org/wiki/Conservation_law

Ez egy "nesze semmi fogd meg jól" link :)

Nem arról van szó h nem teljesul, hanem arrol h a perdulet tömeg töltés energia 
átjárható egymásba.
E=m*c (energiából tömeg)
E=h*f (energiából perdület /elektron spin változik meg a pályaváltás következtében/)
stb.

>> A fénysebesség nem átléphető. (Emiatt van szukseg az E=m*c2 anyag-energia
>> ekvivalenciára, másképp ellentmondás születne matekmatikai szinten is.)
>
> Ez most furan alakul eppen... A neutrinok ezt nem tudjak.

Várd ki a végét... ezer oka lehet. Akár mérési hiba is.
Fénysebességnél lehet gyorsabban haladni, de átlépni azt nem.

Neutrino piciny tömegéhez képest nem kell nagy energia a térgörbítéshez. Ez 
utóbbi pedig ismert tény h sűrítve a gravitációs teret a haladó objetum előtt, 
és tágítva utána lehet a fénysebességnél gyorsabban haladni. Jó példa erre egy 
feketelyuk környéke ahol a fény nem egyenes vonalban terjed a gravitáció miatt, 
de a két pont közötti legrövidebb távolság az egyenes. Ergo ha azon utazik egy 
foton hamarabb ér célba mint a másik, gyorsabb mint a fénysebesség. Csakhát 
csóri nem tud arra menni, mert ahhoz rengeteg energia kellene, hogy a gravitacio 
ellen dolgozzon.


> Es ennek mi koze a vitatokhoz?

Ezen keresztul probaltam megertetni h a klasszikus fizika egy ilyen egyszeru 
esetben is siman csodot mond.

A.