[elektro-etc] 1911. december 14.

[jhidvegi]

charles hoss wrote:
> Ezt a multkor meg cafoltad:)

Nem emléxem, pontosan mit cáfoltam, mit írtál. Aztán lehet, hogy most is rosszul 
gondolom (fáradt vagyok). Tehát:

Ha van egy bazi pörgettyű, ami legyen pl az egyenlítőn, és mutasson a tengelye 
akár kelet-nyugat irányba, akár a föld középpontja felé, mindkettő merőleges a 
forgástengelyre.

Megpörgetjük. A föld forgása milyen nyomatékot is kelt?
Vegyük azt az esetet, amikor a föld középpontja felé mutat, a forgása meg a 
jobbcsavar szabály szerint mutasson felfelé, ahogy az északi féltekén a ciklonok 
forognak.

Magának a földnek a forgása is a jobbcsavar szabály szerint az északi sark felé 
mutat. (Jobbkéz hüvelykujj az északi sark felé, a többi ujj meg a forgásirányt 
mutatja).

Kielemeztem a keletkező nyomatékot: olyan irányú, hogy a föld forgástengelyét 
maga felé akarja billenteni. Tehát ha átdöfnénk egy gigászi hurkapálcát a 
földön, ami az eredeti forgástengelyt mutatja, akkor ez bedől picit a pörgettyű 
felé, és ebben az állapotban precesszál körbe-körbe.

Vagyis csak áthelyeződik igen kicsi mértékben a földi forgástengely magán a 
földön, az eredeti irány persze marad. Nem lesz lassulás, tehát nem lehet 
energiát kivenni belőle. Én tévedtem az előbbi emilben. Lesz egy bazi nagy 
nyomaték, ha bazi nagy a lendkerék, de meddő.

Ez megfelel a perdületmegmaradásnak is. Most is, hogy átgondoltam, tartom, hogy 
egy, az űrben forgó test perdületét belső mechanizmusokkal nem lehet eltüntetni. 
A korábbi emilben, ahol a bazi nagy nyomatékról írtam, ott tévedtem, hogy annak 
az irányát nem gondoltam át.

Na de lehet-e energiát nyerni? Ez volna a kérdés ugye. Azt lehet. Jó példa rá a 
föld-hold rendszer. Jelentős energia használódik el a föld forgási energiájának 
a rovására, ami egyrészt emeli a holdat, másrészt eldisszipálódik az árapály 
mozgásokban. De ekkor se változik meg a föld-hold rendszer össz perdülete.

Szóval csak ilyen, állandósult megoldásra alkalmatlan módon lehet energiát 
kinyerni egy forgó test forgásából. Pl ha lenne egy forgó űrhajó, és azt meg 
akarnák állítani anélkül, hogy egy milligramm anyagot is elfújnának róla, meg 
anélkül, hogy valami bazi tömeget felgyorsítanának forgásirányba, hogy az űrhajó 
maga megálljon, az nem megy. Lelassítni lehet: egy tömeget ki kellene juttatni 
valami hosszú rúdon, aminek át lehet adni a forgási energiából. Ha marha 
messzire tudják kiküldeni, az űrhajó forgása egészen le tudna lassulni. Persze a 
kijuttatott tömeg végig az űrhajó részének tekintendő. A perdület továbbra se 
fog megváltozni. A forgási energia nagyrésze átkerül a kinyújtott tömegbe. Sőt, 
ezalatt, ha egy kötélen engedik kifelé, az húzni fogja a kötelet, és munkát 
lehet vele végeztetni. Ha visszacsinálnák az egészet, vagyis a tömeget 
visszahúznák, ugyanazt a munkát bele kéne fektetni. Végig nem változna a 
perdület.

> Ha lehetseges , akkor mar csak reszletkerdes hogy porgettyu vagy
> keringo elektronok - annak jobb lenne a hatekonysaga

Hát szóval nem lehetséges itt a földön, ha nincs semmi űrtechnika, semmi 
eltávolodás.

Ha pl lenne egy sokszázezer km hosszú cső, ami kinyúlik az egyenlítőnél 
merőlegesen a földfelszínre, és anyagot lehetne rajta feltolni, pl tengervizet, 
akkor 36ezer km magasságig minden kiló tömeg feljuttatásához ugyan munkát kéne 
befektetni, de onnantól kifelé már menne magától. Ha a sokszázezer km hosszú cső 
végén lenne egy turbina, amit a víz hajtana, akkor onnan lehetne energiához 
jutni, de ez folyamatos anyagvesztéssel jár ugye. Itt is igaz, hogy a kirepített 
vízzel együtt a föld perdülete nem változna.

hjozsi