[elektro-etc] 1911. december 14.

[Arnold Fuzesi]

Meg tudod valtoztatni az urhajo perduletet. Lezer ki erintoiranyban, fennyomas miatt szepen megall forogni. Fotonoknak van lendulete :)

Arnold
Sent from my iPhone

On 2011.12.14., at 23:40, "jhidvegi" <jhidvegi at gmail.com> wrote:

> charles hoss wrote:
>> Ezt a multkor meg cafoltad:)
> 
> Nem emléxem, pontosan mit cáfoltam, mit írtál. Aztán lehet, hogy most is rosszul gondolom (fáradt vagyok). Tehát:
> 
> Ha van egy bazi pörgettyű, ami legyen pl az egyenlítőn, és mutasson a tengelye akár kelet-nyugat irányba, akár a föld középpontja felé, mindkettő merőleges a forgástengelyre.
> 
> Megpörgetjük. A föld forgása milyen nyomatékot is kelt?
> Vegyük azt az esetet, amikor a föld középpontja felé mutat, a forgása meg a jobbcsavar szabály szerint mutasson felfelé, ahogy az északi féltekén a ciklonok forognak.
> 
> Magának a földnek a forgása is a jobbcsavar szabály szerint az északi sark felé mutat. (Jobbkéz hüvelykujj az északi sark felé, a többi ujj meg a forgásirányt mutatja).
> 
> Kielemeztem a keletkező nyomatékot: olyan irányú, hogy a föld forgástengelyét maga felé akarja billenteni. Tehát ha átdöfnénk egy gigászi hurkapálcát a földön, ami az eredeti forgástengelyt mutatja, akkor ez bedől picit a pörgettyű felé, és ebben az állapotban precesszál körbe-körbe.
> 
> Vagyis csak áthelyeződik igen kicsi mértékben a földi forgástengely magán a földön, az eredeti irány persze marad. Nem lesz lassulás, tehát nem lehet energiát kivenni belőle. Én tévedtem az előbbi emilben. Lesz egy bazi nagy nyomaték, ha bazi nagy a lendkerék, de meddő.
> 
> Ez megfelel a perdületmegmaradásnak is. Most is, hogy átgondoltam, tartom, hogy egy, az űrben forgó test perdületét belső mechanizmusokkal nem lehet eltüntetni. A korábbi emilben, ahol a bazi nagy nyomatékról írtam, ott tévedtem, hogy annak az irányát nem gondoltam át.
> 
> Na de lehet-e energiát nyerni? Ez volna a kérdés ugye. Azt lehet. Jó példa rá a föld-hold rendszer. Jelentős energia használódik el a föld forgási energiájának a rovására, ami egyrészt emeli a holdat, másrészt eldisszipálódik az árapály mozgásokban. De ekkor se változik meg a föld-hold rendszer össz perdülete.
> 
> Szóval csak ilyen, állandósult megoldásra alkalmatlan módon lehet energiát kinyerni egy forgó test forgásából. Pl ha lenne egy forgó űrhajó, és azt meg akarnák állítani anélkül, hogy egy milligramm anyagot is elfújnának róla, meg anélkül, hogy valami bazi tömeget felgyorsítanának forgásirányba, hogy az űrhajó maga megálljon, az nem megy. Lelassítni lehet: egy tömeget ki kellene juttatni valami hosszú rúdon, aminek át lehet adni a forgási energiából. Ha marha messzire tudják kiküldeni, az űrhajó forgása egészen le tudna lassulni. Persze a kijuttatott tömeg végig az űrhajó részének tekintendő. A perdület továbbra se fog megváltozni. A forgási energia nagyrésze átkerül a kinyújtott tömegbe. Sőt, ezalatt, ha egy kötélen engedik kifelé, az húzni fogja a kötelet, és munkát lehet vele végeztetni. Ha visszacsinálnák az egészet, vagyis a tömeget visszahúznák, ugyanazt a munkát bele kéne fektetni. Végig nem változna a perdület.
> 
>> Ha lehetseges , akkor mar csak reszletkerdes hogy porgettyu vagy
>> keringo elektronok - annak jobb lenne a hatekonysaga
> 
> Hát szóval nem lehetséges itt a földön, ha nincs semmi űrtechnika, semmi eltávolodás.
> 
> Ha pl lenne egy sokszázezer km hosszú cső, ami kinyúlik az egyenlítőnél merőlegesen a földfelszínre, és anyagot lehetne rajta feltolni, pl tengervizet, akkor 36ezer km magasságig minden kiló tömeg feljuttatásához ugyan munkát kéne befektetni, de onnantól kifelé már menne magától. Ha a sokszázezer km hosszú cső végén lenne egy turbina, amit a víz hajtana, akkor onnan lehetne energiához jutni, de ez folyamatos anyagvesztéssel jár ugye. Itt is igaz, hogy a kirepített vízzel együtt a föld perdülete nem változna.
> 
> hjozsi