[elektro-etc] Szénhidrát nemzedék

[jhidvegi]

Xorn wrote:

> Akkor miert van az, hogy elbaxott kerekosszetartas eseten az istennek
> nem akar visszaallni, sot?

Nem tudom, ezt mikor tapasztaltad, vagyis milyen autón, de én járkáltam 
zsigulival anno ordító összetartással is, meg ordító széttartással is (amíg meg 
nem oldottam, hogy magam is tudjam matatni).

Valahogy ez a visszatérési hajlandóság nem ettől függött. Olyan volt, hogy 
cseréltek gömbfejeket, amik szorultak, mint a fene, és az autó arra akart menni, 
amerre épp állt a kormány, erővel kellett mindig a helyes irányba tuszkolni. :-) 
Aztán hamar bejáródott, és hasonlóan hamar el is kopott, megint szar lett 
minden, de már addigra úgy megszoktam, hogy az volt a természetes. :-)

Ha semmi nem lóg, és nem szorul, akkor csakis ez a ferde tengely miatti 
kaszniemelgetés hat a visszatérés irányába.

Az összetartás persze ott szól bele a dologba, hogy van az utánfutási szög. 
Tudod, olyan, mint a bevásárló kocsik kereke, csak kevésbé durva. Ez azt 
jelenti, hogy ha a fent emlegetett elfordulási tengelyről gondolatban egy 
függőleges vetületet csinálsz a talajra, a keréknek az az elvi pontja, ahol 
talajjal érintkezik, hátrébb van.

Be lehet látni, hogy kanyarban ez a kerékre befordulás-irányú nyomatékot hoz 
létre. Pl ha balra kanyarodsz, akkor a kerékre olyan erő hat a talajon át, ami 
még balrább fordítaná.

Nem ez a fő hatás. Ha veszel egy erősen összetartó kerékpárt, és balra 
kanyarodsz, akkor az autó a külső kerékre tehénkedik, elkezd jobban érvényesülni 
a jobb oldali kerék, ami még balrább akar tehát fordulni, mert túl erős 
összetartás van. Ezt hívják túlkormányzottságnak. Legalábbis remélem, majd 
Trebitsch kolléga elmagyarázza, ha van kedve, hogy van ez helyesen.

Szerintem (ez csak egy mellékvélemény) kanyarban jobb, ha inkább alulkormányzott 
a járgány, mármint kirepülés, megcsúszás szempontjából, mégpedig azért, mert 
ekkor a belső kerék az, ami jobban akar kanyarodni, tehát ő már a rá jutó 
surlódásból sokkal többet kihasznál, ezzel a külső, lényegesebb szerepű kereket 
kissé tehermentesíti, aminek így kisebb esélye van a megcsúszás miatti 
surlódás-elvesztésre. Biztos van olyan beállítás, amikor pont jól osztják meg 
egymás között a terhet kanyarban. Én azonban lényegesebbnek tartom normál, 
hétköznapi, és nem versenyszerű vezetésnél, hogy egyenesben mind a két kubaszov 
kerék ugyanarra akarjon menni, akkor nem kopnak annyira. :)

Itt megint két különböző hatás van: ha hátul hajtott, akkor az első kerekekre 
hátrafelé ható erő hat (gördülési meg egyéb ellenállások), amik miatt, ha van 
valami hangyányi kotyogás, vagy akár rugalmas eltérés, akkor az álló helyzetben 
mérhető összetartáshoz képest széjjelebb állnak.

Ha viszont az első kerekek a meghajtottak, akkor minden hézagot, rugalmas kötést 
úgy deformálnak, hogy az összetartás erősebb, mint amit álló, nyomatékmentes 
helyzetben beállítottak. Szegény tulaj, azt hiszi, minden fasza, aztán szól a 
rendőr, hogy a küső széle kopott a keréknek. :-) Nem beszélve arról, hogy emiatt 
mennyivel több benzint égetett el.

hjozsi