[elektro-etc] vorosiszap fejlemenyek

[jhidvegi]

charles hoss wrote:

>> Az meg, hogy falu van köpéstávolban az egésztől, már itt el van
>> qrva. Na de ezért ma kit lehet felelőssé tenni?
>
> nem igazan ertem a kerdest - az arteri epitkezes ugyben oriasi balhe

Pedig egyszerű. Volt ott a falu, és a 80-as években odaterveztek egy ilyen 
tárolókazettát. Akik tervezték, azok a gát alapját akkorára méretezték, amiben 
benne volt a mai állapot. Ez volt az eredendő felelőtlenség, de ezek az emberek 
már nem biztos, hogy élnek.

A másik, hogy azóta sok idő telt el, megtörtént a privatizáció is, hatóságok 
emberei cserélődtek, és mindig mindenki jóváhagyta az egészet.

Tehát a kérdés, hogy a sok-sok állami tulajt képviselő ember, meg a 
magántulajok, meg a sokféle, lecserélődgetődő hatósági emberek közül kit kéne 
elkapni? Lehet, hogy egy egész lágert kéne csinálni, amiben lennének exhumált 
fazonok is?

> ha atomtemetot epitenek majd , akkor is ugy veled hogy oke ,

Szóval szerintem abba kéne hagynunk, mert képtelenség, hogy megértsük egymást. 
Sehol nem írtam olyat, hogy bármi is oké.

>> Ja, a hírekben simán mondják, hogy a magyar villamosenergia
>> összteljesítménye 8kWh másodpercenként. :-)
>
> akkor meg sem tortent ? nem egy eve mukodik a cucc .

Nem, megint a tök értetlenség: ezzel azt akartam mondani, hogy ha a médiában 
aszongyák, hogy a vörösiszapban cián, urán, plutónium meg TNT van, az nem 
jelenti, hogy valóban van. A média simán benyög akár olyat is, hogy "a 
vörösiszap nagymennyiségű hipót és sósavat tartalmaz". Nem hallottam ilyet, de 
ha ez nagyot durran, akkor valaki megemlíti nekik, és már mondják is.

> egyebkent ha 300.000kobmeter az eves temeles es ugy mereteztek hogy
> egy ev a leulepedesi ido

lófaxt, a leülepedési idő évekre tehető. Amikor kivonják a termelésből (mert 
hogy egy-egy ilyen tározó aktív része a termelésnek), akkor kell még egy-két év, 
mire nekifoghatnak a letakarásának.

> ez utobbit nem hiszem .
> ha van egy ilyen uzem , akkor annak az uzemeltetese allando ellenorzes
> alatt all .
> ha fokozatosan egyre veszelyesebbe valik , van egy pont ahol a
> szakembereknek el kell kezdeni kongatni a veszharangot .

Na de hát nem világos, hogy itt a jelenlegi állapot szerinti szint be volt már 
az elején tervezve? A végleges szint akkor dől el, amikor a gátat megméretezik. 
Annak az alapszélessége szorosan összefügg a leendő magassággal. A tervezett 
használat még 2 év lett volna - ha nem következik be az a jelenség, ami kilökte 
a gátat.

> ez ezt a mostani katasztrofat hivom szivargasnak .

Ja, ez érdekes terminológia. Hólavina: hull a hó és hózik. :-)

> visszakerdeztel arra hogy mit sporoltak - erre irtam . mennyivel
> olcsob alultervezni az egeszet .

Biztos olcsóbb alultervezni, lehet, hogy ez történt - a 80-as években -, de én 
az egészet, amikor felvetettem, nem ezekre az emberi mulasztásokra, hibákra 
akartam a dolgot kihegyezni, mert ez mitagadás, nem érdekel, ezen majd a média 
csámcsog ezer éven át. Engem az a jelenség érdekel, mint lehetőség (!!), amit 
leírtam, ami a nem tervezett, nem ismert jelenség, ami kilökte egy tömbként a 
gát sarkát. És persze nem csak a sarkát, hanem megtörte a gát vasút felőli 
oldalát is, ez viszi most a prímet, ettől van a kitelepítés.

> tudom milyen egy katasztrofaterv .
> ha mondjuk meggyullad egy raktar , akkor kell legyen elegseges tuziviz
> , elerheto kell legyen a tuzoltosag stb .

Megint a két malomban őrlés. Arra nem lehet katasztrófaterv, hogy ha egy 
robbanóanyagraktár mellett van egy ház, és ott laknak, akkor mit kell tenni az 
ottlakókkal, ha felrobban a raktár. Itt márpedig kb ez az ábra, csak ms helyett 
percekről van szó. Nincs lehetőség semmit se tenni, ha kizúdul rövid idő alatt 
többszázezer m3 lé. Ezt csak megelőzni lehet. A megelőzés meg nem 
katasztrófaterv.

> oke .
> ha ez igy el tudott repulni , akkor az a betonszeru anyag , csak tesco
> gazdasagos szinten volt "szeru" .

Nem akarod érteni, hogy itt egy másfajta erő léphetett fel, ami nem a 
hidrosztatikai nyomásból fakad. Itt nem folyadék volt a medencében. De a 
gátkilökő erőt én csak feltételezem, ez volna benne az érdekes. Sőt, a 
tanulságos a jövőre nézve.

> ha nem tudnak megtervezni egy ilyet , akkor hogy mernek toronyhazakat
> epiteni ? a beton szethullhat , kieshet a haz egyik tartofala stb .

Itt érdemes befejezni, mert amikor a másik azt állítja, hogy a 3 úgy is kijöhet, 
hogy 5-2, de az egyik szerint ez csak 1+2 lehet, akkor nincs mit mondani.

Most mondták, hogy megállt a repedés a gáton. Se újabbak nem keletkeztek, sem a 
meglévők nemtávolodtak. Szerintem nem megállt, hanem csak most látják, hogy ez a 
repedés a nagy kiömléssel egyidejűleg jött létre. Ugyanaz a nagy lökőerő 
jelentkezett, ott is. Persze erről így nem szól a fáma.

Még hidrosztatikailag sem indokolt, hogy tovább repedjen bárhol, hiszen kifolyt 
a lé belőle jelentős részben. Max olyan történhet, hogy a lé szivárog ki belőle 
a kitörés helyén, ettől zsugorodik a massza, és kisebb csusszanások, súvadások 
történhetnek, ami a sérült, még ott lévő gáton lökhet kicsit.

Ami itt hétköznapi szemmel nem fogható fel könnyen, az a nagy méretek miatt van. 
Ezekben a méretekben a kézbefogva szilárdnak tűnő anyag nem szilárd.

Gondolj bele, 30 méter magas oszlop 3 tonna/m3 sűrűséggel, az alján a nyomás 
akár 9 bar is lehet. Ha oldalról elfogy a támasztás, ideig-óráig bírja magát, de 
ha egyszercsak mégsem, akkor ekkora nyomás szabadul rá a gátra úgy, hogy mozgás 
is társul hozzá. Ez oda vezet, hogy amikor megzökken a gáthoz érve, feljebb is 
fellép hasonló nyomás vagy nagyobb (a lassulásból). Mert hogy ilyenkor azért 
félig csak szilárd anyagként viselkedik. Tehát a 9 bar képes oldalirányban is 
fellépni.

A gát megtámadott magasságát, ha csak 20 méterre veszem, akkor is méterenként 
1800 tonna körüli lökőerő léphet fel, de a lassulás mértékét már nem tudom 
megsaccolni, szóval ennél sokkal nagyobb erő is felléphet.
A gát alja 65 méter (ezt hallottam szakember szájából), legyen a magassága 40 
méter, a fajsúlya legyen 2 tonna/m3 (beton), tehát egy méter ilyen gát tömege 
2600 tonna körüli. Ez kaphatta meg azt a lökőerőt, amit itt fent saccolgattam, 
hát persze, hogy elmozdul!

(Ez pesze nyilván laikus, pontatlan saccolgatás, de a jelenség függetlenül 
attól, hogy később mond-e bárki ilyet vagy nem, nyilvánosságra kerül-e vagy nem, 
előállhat pont azért, mert a sarka táján talajminőségbeli eltérések voltak, amik 
víztartalom-változás miatt különbözőképpen mozogtak, ezáltal a gát egyes részei 
eltávolodhattak a már összeállt iszaptól. Oda persze befolyt a lé, de az csak kb 
víznyomású hidrosztatikai nyomás. A nagy sűrűségű anyag odalódulhatott, miután 
az oldalán eltűnt a támasztóerő jelentős része. Darabig tartja magát, aztán 
megsúvad.)

Számomra ez lett volna az érdekesség, amiről lehetett volna beszélni. A sok 
politikai, emberi felelősségbeli, katasztrófaterv, meg humán akármik, segélyek, 
gyűjtések, meg gyurcsányahibás és társai legyen más szál témája már végre.

Pontosítok: szerintem most már akár abba is lehet hagyni. :-)

hjozsi