[elektro-etc] olajfolt

[charles hoss]

2010. június 24. 13:11 jhidvegi írta, <jhidvegi at gmail.com>:

> aki elsokent belefur egy taposoaknaba , az halott .
>>
>
> Na jó, ez egy tök rossz hasonlat itt.
>

nem annyira .
tetelezzuk fel hogy megfursz egy mezot .
ezutan ki kene alakitanod par lyukat a csoveken , egy teret ahol gyulik az
anyag stb - amikor ezeket robbantod , akkor az agyag altalaban nyomja elegge
ahhoz hogy az egesz tengerfenek nem robban fel , nem reped meg , nem kezd el
szivarogni - itt most megis . ezzel mar nem tudnak mit kezdeni .


>
>  itt ha jol remlik a furas utan ki kell alakitaniuk egy teret
>> robbantassal ahol a kut altal termelt anyag osszegyulik .
>> ha ez rossz helyen tortenik , vagy a kapillarisok nem megbomlanak ,
>> beomlanak , akkor megreped a buborek teteje - amit most lathatunk .
>>
>
> Ezek olyan részletek, amikrol semmit nem tudunk szerintem.
>

en sem tanultam , de valahol regen volt egy ek alaku toltetekkel kapcsolatos
beszelgetes ahol ezeknek a kialakitasarol volt szo - lenyegeben a furo vegen
es oldalain kellett tobbszorosen robbantani .


>
> Azt továbbra is tartom, hogy ha onnan kitermelnek jelentos mennyiségu
> anyagot, akkor a nyomásnak csak csökkenie szabad, foleg a túlnyomásnak,
> tehát a beavatkozás a biztonság irányába kell, hogy haladjon.
>

igen , ha a modell mukodik .
ha van egy szendioxid tavad , akkor ha ledobsz egy kezigranatot az aljara ,
akkor a to biztonsagosabba valik - de van egy szakasz amikor elkezd forrni -
es lehet hogy most epp ezt latjuk . hosszutavon biztonsagosabb lesz - csak
most egy picit eltarol mindent .



>
> Jó, de elobb-utóbb elfogy, a nyomás semmiképpen nem lesz nagyobb.
>

a nyugalmi nyomas a kornyezeti volt .
a metanhidrat felszabadulasa utan megno , felrepedezik a mezo es
megalithatatlanna valik .


> akkor is ezt latod - hiszen van szuk keresztmetszet - masreszt olvasd
>>
>


> ha egy kapillaris rendszerbol folyik az anyag ezer atmoszferaval ,
>
> Neeem, ott is jól lehetne látni, hogy toben igen kemény sugárban jön ki a
> nafta, és csak sokkal odébb kezdene kavarogni. Ki lehet próbálni pl egy
> magas nyomású mosóval. Ott kis lyukon jön ki a víz mindössze max 200 bar
> nyomással.
>

es ha ez a nagynyomasu moso a vegen fuj bele egy csobe ami ketszaz meter
hosszu  , gorbe , gyurott es a vege ossze-vissza van trancsirozva , akkor
mit latsz ? csak a terfogataramot . a nyomasnak semmilyen jele nem lesz .




> Bele lehet gondolni abba is, hogy vízzel vágnak anyagokat. Nem lehetséges,
> hogy 3000 bar békén hagyja a csövet, ahol áramlik ki, tehát az, hogy beljebb
> van a lyuk, és elfedi a kiáramló anyag útját valami plusz anyag, ami miatt
> letompul az áramlás. Simán elvágná az oda került anyagot a kiáramló lé.
>

a tomegaramot latjuk - azt hogy milyen struktura van az alapba agyazva nem
eldontheto innen .
az nem csak egy cso .
a topkill animacio epp ezt bizonyitotta :
http://www.youtube.com/watch?v=EA87WL5K25g&feature=related



> Nem hinném, ez meg stagikailag lehetetlen. A tömör, világlegkeményebb
> anyaga sem áll meg mereven ezen a hosszon és a látható átmérok mellett
> (kihajlás). Ezekn fentrol húzva tartott csövek. Ha ott elvágnák, akkor
> töltet nélkül, nyugalomban lévo vízben is simán eldolne, eltörne vagy
> elhajlana - a tömör anyag is.
>

ez is tortent . de a nyomast es a sajat sulyat a furotorony mozgasava egyutt
ki kell birnia .

ha elvagod a kisujjad oldalan levo egyik kisarteriat vagy a nyaki

> utoeredet - mindkettore rarakok egy arasznyi hatos gumicsovet , akkor
>> a latvany alapjan megeskuszol majd hogy a nyakadon nagyobb a nyomas -
>> de ettol meg nem lesz igaz .
>>
>
> Mirol is beszélsz most?
>

arrol hogy a szivargas helyen lehet hogy maskepp nez ki a spriccelo anyag -
de ha belenyomod egy jokora csobe , akkor a vegen mar nem eldontheto
ranezesbol hogy itt 0.1 atmoszfera vagy otszaz atmoszfera lenne lezarva -
csak az latszik hogy mennyi a tomegaram .

itt nem latjuk hogy mi lenne a csoben ha lezarnank .


>
> Nézd, ha lent van +3000 bar, akkor nincs olyan, hogy az, amit láttunk, az
> környezeti, és ha elzárom.... Én elhiszem, hogy itt óriási nyomások vannak,
> én a többlet 3000 bart nem hiszem el.
>

tetelezzuk fel ujra hogy van egy 3000 atmoszferas olaj szivargasod
mondjuk tuhegynyi , ezt bekotod egy otmeteres csobe es belevezeted egy
ketszazliteres hordoba . amikor megtelik , akkor mit fogsz latni ? csopog
egy kis olaj , nagy ugy . majd elzarod . hogyan ?
mennyi a nyomas a hordoban ? mekkora a szivargas nyomasa ?



> Ott a kiáramlás helyén, ha 8,5km mélyrol jön a lé (innen számolva), akkor a
> kiáramlási nyomás az olaj és a környezo talaj fajsúlykülönbségébol adódó
> kell legyen. Vagyis kb 8500m*(max2 - 0,9)=9350 tonna/m2, tehát abszolút max
> 935 bar túlnyomás azon a helyen. Geológiai okokból lehet több valamivel. A
> kép ennek se felel meg, valszleg a környezo talaj fajsúlya a lenti 8,5km-en
> 2-nél kisebb. Persze az abszolút nyomáshoz hozzá lehet adni kb 150 bart.
> Szóval az a valószínu, hogy lent az 1500 bart sem éri el a nyomás, nemhogy
> 5000 meg a másik link szerint 6500 vagy mennyi.
>

mindezt ranezesre .
bator modellalkotas .

bye
dexter



>
> hájjozsi
>