[elektro-etc] olajfolt

[charles hoss]

2010/6/21 jhidvegi <jhidvegi at gmail.com>

> charles hoss wrote:
>
>  altalaban az ilyen szamitasokat elfogadnam , de most egy kicsit
>> elgondolkodtam .
>>
> ...
>
>> letezhet hogy a porozus anyag miatt viselkedik maskent ?
>> mert pl mit szolnal egy fabol keszult tartalyhoz , amiben mondjuk
>> harminc
>> atmoszfera nyomas kell legyen es negy meter atmeroju ?
>>
>
> Jelentős eltérés van a porózus kőzet és eközött.
>
> Ha van egy porózus kőzet, aminek zártak (!!) a cellái, abban simán
> előfordulhat óriási nyomás úgy, hogy maga a kőzet akár légköri nyomáson van.
>

nyilt cellasan is elkepzelheto - nezd meg a metanhidrat kerdeset : 170
atmoszfera , nem is tul melyen ...


>
> Na de itt a kőzet nem zártcellás, hiszen pont azért lehet olajat meg gázt
> kitermelni, mert valamekkora nyomásgradiens (nem túl nagy) hatására a lé
> vagy gáz képes áramolni a pórusokban a cső felé.
>

mi a helyzet egy mammutfenyovel ami harminc atmoszferas belso nyomassal bir
?
hogyan szamolnad ki ?

Ami elképzelhető, hogy a felette lévő anyagnak van valamekkora szilárdsága,
> és/vagy a szokásosnál nagyobb a fajsúlya, ezért képes lehet némi
> többletnyomást felvenni, de hogy ez 3000 bar lenne, az konkrét adatok nélkül
> is elég hihetetlen.
>

valami van .
vagy mindenki hulye , vagy hazudnak - de nagyon sok helyen van ez leirva .


>
>  viszont elvezet ez egy masik kerdeshez :
>> hogyan , hol keletkezik az olaj ?
>> ha ez ott , azon a helyen keletkezne , akkor alighanem kialakulna egy
>> buborek , ami aztan szepen duzzadna , amig az egesz fel nem robban -
>>
>
> Nem kell felrobbannia, csak keletkeznie valami repedésnek, ahol aztán
> szépen nyomul bele az óceánba. Szerintem kb ez is történik azokon a
> helyeken, amikről beszélnek, hogy természetes úton ennyi meg annyi olaj
> ömlik bele az óceánokba évente.
>
> Robbanás is keletkezhet persze, de valszleg ez a ritkább, és biztos nem
> egyszerűen ilyen módon jön létre, hanem szeizmikus tevékenység is áll
> mögötte.
>

nekem azert tunik robbanasnak , mert az elso buborek es megbilleno
nyomasviszonyok lancreakcioszeruen felszabadulo gazt eredmenyezne .

>
>  de ha
>> ez mondjuk valahol joval melyebben kelekezik es a porozus anyagban
>> szep
>> lassan aramlik fel , akkor fejreall a "koolaj rovidesen elfogy" panik
>>
>
> Valszleg ez az elfogy dolog nem így értendő. Nyilván állandóan keletkezik
> új azért, mert állandóan süllyed le az óceán fenekére szerves anyag, meg más
> módon is biztos van eltemetődés (pl amikor két kőzetlemez találkozik, és
> egyik a másik alá bukik).
> Na de az, amit most kiszednek a földből, az sokmillió év alatt halmozódott
> fel. Valószínű, hogy a friss keletkezés sebessége messze kisebb, mint amit
> kiszedünk.
>

vagy nem .
vagy egyszeruen van egy ciklus ami leginkabb arrol szol hogy vannak hosszu
szenlancu anyagok , amik felszabadulnak , aztan lereagalnak , eltemetodnek -
es ennek egy kis reszet most mas utvonalon alakitjuk szendioxidda .
szerencsere a dolog titkos , az egesz felderitesi tema kompletten .
ha mondjuk felteteleznenk hogy vannak hullamok amik menten osszegyulnek a
keletkezo szenhidrogenek , akkor azt kene mondani hogy akinek most van ,
annak mindig is lesz - jo sok es ezert nem igazan fair hogy ugy arusitjak ki
mintha a nagyi aranyfogait adnak el - es mar a vegen jarnank .

hajlanek en is arra hogy a katasztrofa kozelit , de annyi ideje kerulgetjuk
centikkel hogy lassan azt kezdem hinni hogy nincs problema , csak
odafestettek a szakadekot aminek a szelen rettegve egyensulyozunk .


> Vagy nem, jó lenne tudni. Végülis az egy biológus által elég jól
> megbecsülhető, hogy mennyi az évente keletkezett szerves (élő) anyag, ami
> aztán elpusztul, tehát ez egy elég fix érték lehet, mondjuk millió
> tonna/év-ben számolva. Ennek valszleg egy kis része temetődik el úgy, hogy
> olaj meg földgáz keletkezzen.
>

ha a metanhidratot termelnenk ki , akkor meg tennenk is valamit a
kornyezetert ... mert lehet hogy egy ocean meretu nyasa to mellett elunk .


> Valóban felfogható úgy, hogy az eltemetődött, ilyen módon átalakult szerves
> anyag egy része reked csak lent úgy, hogy évmilliók után kinyerhető, a többi
> szépen visszaáramlik a felszínre, vizekbe, légkörbe, és valahogy újra
> beszáll a körforgásba.
> Ez elképzelhető? (Biztos, mert már el is képzeltem. :-) )
>

ugy tunik :)

bye
dexter