[elektro-etc] olajfolt

[jhidvegi]

charles hoss wrote:

> altalaban az ilyen szamitasokat elfogadnam , de most egy kicsit
> elgondolkodtam .
...
> letezhet hogy a porozus anyag miatt viselkedik maskent ?
> mert pl mit szolnal egy fabol keszult tartalyhoz , amiben mondjuk
> harminc
> atmoszfera nyomas kell legyen es negy meter atmeroju ?

Jelentős eltérés van a porózus kőzet és eközött.

Ha van egy porózus kőzet, aminek zártak (!!) a cellái, abban simán előfordulhat 
óriási nyomás úgy, hogy maga a kőzet akár légköri nyomáson van.

Na de itt a kőzet nem zártcellás, hiszen pont azért lehet olajat meg gázt 
kitermelni, mert valamekkora nyomásgradiens (nem túl nagy) hatására a lé vagy 
gáz képes áramolni a pórusokban a cső felé.

Szóval, ha egy ilyen porózus, átjárható (szivacs-szerű) kőzetet beburkolsz egy 
tömítőanyaggal (legyen ez a környező talaj akár több km vastagságban), akkor 
annak fel kell vennie a teljes folyadék- vagy gáznyomást, ami a pórusokban 
uralkodik.

Ami elképzelhető, hogy a felette lévő anyagnak van valamekkora szilárdsága, 
és/vagy a szokásosnál nagyobb a fajsúlya, ezért képes lehet némi többletnyomást 
felvenni, de hogy ez 3000 bar lenne, az konkrét adatok nélkül is elég 
hihetetlen.

> viszont elvezet ez egy masik kerdeshez :
> hogyan , hol keletkezik az olaj ?
> ha ez ott , azon a helyen keletkezne , akkor alighanem kialakulna egy
> buborek , ami aztan szepen duzzadna , amig az egesz fel nem robban -

Nem kell felrobbannia, csak keletkeznie valami repedésnek, ahol aztán szépen 
nyomul bele az óceánba. Szerintem kb ez is történik azokon a helyeken, amikről 
beszélnek, hogy természetes úton ennyi meg annyi olaj ömlik bele az óceánokba 
évente.

Robbanás is keletkezhet persze, de valszleg ez a ritkább, és biztos nem 
egyszerűen ilyen módon jön létre, hanem szeizmikus tevékenység is áll mögötte.

> de ha
> ez mondjuk valahol joval melyebben kelekezik es a porozus anyagban
> szep
> lassan aramlik fel , akkor fejreall a "koolaj rovidesen elfogy" panik

Valszleg ez az elfogy dolog nem így értendő. Nyilván állandóan keletkezik új 
azért, mert állandóan süllyed le az óceán fenekére szerves anyag, meg más módon 
is biztos van eltemetődés (pl amikor két kőzetlemez találkozik, és egyik a másik 
alá bukik).
Na de az, amit most kiszednek a földből, az sokmillió év alatt halmozódott fel. 
Valószínű, hogy a friss keletkezés sebessége messze kisebb, mint amit kiszedünk.

Vagy nem, jó lenne tudni. Végülis az egy biológus által elég jól megbecsülhető, 
hogy mennyi az évente keletkezett szerves (élő) anyag, ami aztán elpusztul, 
tehát ez egy elég fix érték lehet, mondjuk millió tonna/év-ben számolva. Ennek 
valszleg egy kis része temetődik el úgy, hogy olaj meg földgáz keletkezzen.

Valóban felfogható úgy, hogy az eltemetődött, ilyen módon átalakult szerves 
anyag egy része reked csak lent úgy, hogy évmilliók után kinyerhető, a többi 
szépen visszaáramlik a felszínre, vizekbe, légkörbe, és valahogy újra beszáll a 
körforgásba.
Ez elképzelhető? (Biztos, mert már el is képzeltem. :-) )

hájjozsi