[elektro-etc] rendőrség... anya jól van ?!

Tue Aug 4 09:43:34 CEST 2009

Xorn wrote:
> 2009/8/4 Famulus Számítástechnika <hwsw at famulus.hu>:
>> Xorn wrote:
>>>
>>> Azt kell tudni, hogy a sarga jelzesen meg behajthatsz a
>>> keresztezodesbe, tehat az keves, ha van egy fenykepuk az autorol,
>>> amikor a keresztezodes kozepen jar es mar piros _mogotte_ a lampa -
>>> hiszen a behajtaskor boven lehetett meg sarga. Olyan kep kell, amin
>>> a felfestett vonalat piros lampa mellett lepi at az auto.
>>
>>> Best regards,
>>> Andy
>>
>> Még az is kevés...tudtommal.
>>
>> Hiszen h aasárgánál már
>> BIZTONSÁGGAL MEGÁLLN NEM LEHET
>> akkor át KELL hajtani...
>
> Ez azert erdekes dolog, mert a sarga hossza elvileg annyi, hogy onnan
> a megengedett sebessegnel meg tudsz allni. 3 masodperc also hangon,
> neked pedig 50 km/h-rol kell fekezned, ami 13,8 m/s. Szemelyautoknak a
> minimum kotelezo lassulas 5,5 m/s2, a gyakorlatban ennel joval tobb
> (forras 20 eve a Kresz oktatom, igy nem tudom, ez mennyire igaz meg
> mas is). Elegge atlagos autok (konkret tesztalany Godollon, az
> egyetemen egy Opel vectra volt) is siman tudnak 0,8g lssulast, azaz 8
> m/s2-et. Legyen 1 masodperc, mire eszleled a sargat, a fekre lepsz es
> letrejon a fekero - eros fekezessel ugyan, de siman, fustolo es
> csikorgo gumik nelkul allsz meg, a megtett utad pedig alig 14 m lesz.
>
>> A biztonságos megállás NEM jelenthet ERŐS fékezést!
>> Hiszen az már balesteveszélyes és
>> nyilván kiszámíthatlan a megállás helye is...
>
> Ha sargara valt a lampa, a mogotted jovo a feklampad nelkul is tudja,
> hogy fekeznie kell, tehat ugyanakkor kezd fekezni, amikor te, es nem a
> te feklampad hatasara kezd el a sajat fekje utan kapakodni. Ez tehat
> nem all meg igy. Raadasul az o fektavjahoz hozzaadodik a kovetesi
> tavolsag is, ami tovabb sok-sok meter - 50-rol padlo feken 15 m-en
> belul allsz meg, ezt ne feledd. Raadasul a kovetesi tavolsagra azt
> mondja a Kresz, hogy az elotted halado mogott meg annak eros fekezese
> eseten is meg kell tudni allni. Ez nyilvan nem a betonfalnak utkozest
> es azonnal 0 sebesseget jelenti, de egy uton atrohano kutya miatti
> veszfekezest minden tovabbi nelkul. Ugyhogy erre ne probalj meg
> hivatkozni a rendoroknek... :-)
>
>> Ezért az első amit vizsgálni kell, hogy
>> a sárga ideje elegendő hosszú-e?
>> Tekintettel az adott forgalmi helyzetben
>> elvárható nézési helyzetre is!
>> (veszprémben ezen buktak végül)
>
> Vitatkoztunk anno errol masik listan a veszpremi eset kapcsan, paran
> mertek sargakat. A legrovidebb ido 2,8 masodperc volt, jellemzo erteke
> 3-3,5 sec. Es ennyi ido alatt valoban meg is lehet allni. Meg a
> Szentendrei uton, 70-es max. sebessegnel is ennyi a lampavaltasok
> ideje.
>
>> 50 km/h estén egy elvárható mértékű
>> fékezés (mondjuk 3m/sec2) esetén
>
> 0,3g-t szemelyautoban eszre sem veszed.

Nézzük csak mi van BALESET ELHÁRÍTÁSKOR?
Ehhez képest a normál lámpánál való megállás nyílván
CSAK KEVÉSBÉ INTENZÍV fékezés lehet az elvárás..

Tehát szerintem a 3-4 m/sec2 már BŐVEN ELÉG!!!

KJ

---------------
Milyen fékezés várható el a baleset elhárítás körében?

A fékezés milyensége egyszerre műszaki és jogi fogalom is, tehát szakértői 
kompetencia, de bírói kompetencia is.

Műszaki szempontból az

"átlagos legnagyobb lassulás" felső határának

a fele értéknél van az "intenzív fékezés",  !!!!!!!!1

az ez "alatti" fékezést nevezzük "lassító fékezésnek",

az e "feletti" tartományt pedig "vészfékezésnek".

Mivel azonban a fékezés milyenségének jogi relevanciája van,

illetve lehet, ennek jogi jellege is van.

Hirtelen fékezés

A jogi jellegre utal mindjárt az is, hogy ez szerepel a KRESZ-ben. A KESZ 
függelék III/b. pontjában szereplő megfogalmazás szerint "azt a járművet, 
amelynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti 
haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására". A sebesség 
"hirtelen megváltoztatása", amelynek gyakorlati előfordulása szinte mindig a 
sebesség hirtelen csökkentése, a hirtelen fékezés, tehát jogszabályban 
szereplő fogalom, amelyet a jogalkalmazás során értelmezni kell. A 
 "hirtelen" fékezés lényegében az intenzív fékezést jelenti.

Kiindulópontul szolgálhat az, hogy ha a fékezés elő azt a jelzőt tesszük, 
hogy "hirtelen", akkor létezik nyilván jelző nélküli, azaz "nem hirtelen" 
fékezés is.

Lassító fékezés

Hirtelen /intenzív/ fékezésre főszabályként

a közlekedés résztvevői nem kötelesek,!!!!!!!!

 csak a baleset-elhárítás körében.

Mivel a megengedett sebességet túllépő jármű, amely az elsőbbségi jog 
jogosultja a baleset-elhárítással összefüggésben tehető csak felelőssé  - 
ezt a kifejezést egyébként kifejezetten használja a BJE az utolsó 
bekezdésben, "csökkenti a baleset elhárításának lehetőségét" - e körben 
intenzív fékezésre is köteles.

"Vészfékezés"

Kérdés azonban, hogy mindenféle intenzív fékezésre köteles-e, létezik-e 
annak mintegy felső fokaként olyan intenzív fékezés, amelyre a jármű 
vezetője még baleset elhárítás körében sem köteles? E körben eléggé 
elterjedten használt kifejezés a "vészfékezés", mint amelyre "senki" nem 
köteles.

Itt megint álljunk meg egy kicsit a terminológiánál. Az eléggé elterjedt 
"vészfékezésre senki sem köteles" megfogalmazás használatát az ítéletekben 
nem tartom szerencsésnek. Nem tartom azért, mert a vészfékezés mint 
kifejezés - legalábbis köznapi értelmében - a "vész", azaz veszély esetén 
alkalmazott fékezésre utal. Az értelmező szótár erről azt írja, hogy 
vészfék, az olyan fék, amely veszély esetén meghúzva megállítja a járművet, 
ez az értelmezés is a veszély esetére alkalmazott fékezésre utal. Az előbb 
kifejtettek szerint viszont az elsőbbségi jog jogosultja is köteles 
balesetet elhárító fékezésre, a fékezés célja éppen a baleset elhárítása. Az 
a mondat tehát, hogy "vészfékezésre senki sem köteles", azt jelentené, hogy 
balesetet fékezéssel elhárítani senki sem köteles, holott ez nem így van: 
éppen hogy mindenki köteles a fenyegető balesetet elhárítani.

Az ítéletek megértése, társadalmi elfogadottsága szempontjából azonban ez 
nyilván nem előnyös. Megemlítek itt egy példát: a sajtó igen nagy 
terjedelemben ismertetett egy konkrét közlekedési esetet, amelynek az volt a 
lényege, hogy a személygépkocsit ittasan vezető, aki túllépte a megengedett 
sebességet, elütött egy úttesten szabálytalanul átkelő sértettet, aki ennek 
következtében meghalt. A baleset intenzív fékezéssel sem lett volna 
elkerülhető. Az esetet - eléggé célzatosan - ismertette egy országos 
hetilap, amely "kommentár nélkül" megjelöléssel idézte az ítéletekből az 
ominózus "vészfékezésre senki nem köteles" formulát. Kicsit próbáljuk ezt 
nem közlekedési szakemberként értelmezni. E szemszögből azt jelenti - vagy 
jelentheti -, hogy a vezető a balesetet elkerülhette volna a veszélyt 
elhárító fékezéssel, de - mivel erre nem köteles, ennek elmulasztása miatt 
nem büntetik meg - inkább elütötte a sértettet. Ez egyrészt embertelen, 
cinikus hozzáállásra utal, másrészt pedig nyilvánvalóan felveti e jogi 
megoldás helyességének a kérdését.

Jelentősége tehát annak van, hogy egy bizonyos - emberileg, műszakilag még 
elvileg lehetséges - fékezést miért nem kívánunk, kívánhatunk meg. Erre csak 
egy válasz lehetséges: azért, mert a fékezés intenzitása elérhet olyan 
fokot, amely esetben ez már magára a fékezőre, de a közlekedés többi 
résztvevője számára is reális, konkrét veszélyt jelent. A jármú 
kisodródásának, felborulásának, kontrolállhatatlan mozgásának a veszélye 
reális. Ezért nem kötelesek ilyen intenzitású fékezésre a közlekedés 
résztvevői még baleset elhárítás körében sem, ez egyfajta szükséghelyzet, 
"végszükség".

Ahogyan azt a már hivatkozott Bfv.II.727/2006/5. számú határozat kifejti:

"Természetes azonban, hogy a közlekedési baleset elhárításának általános 
kötelezettsége (KRESZ. 3. §) csak jogilag elvárható magatartást jelenthet. A 
védett főútvonalon haladó gépjármű vezetője - a KRESZ szabályait betartva - 
olyan sebességgel közlekedhet, amely mellett a forgalmi helyzetben bármikor 
előálló veszélyhelyzetet lassító fékezéssel hárítani tudja. Olyan erősségű 
hirtelen fékezésre, amely a közlekedésben akár a jármű vezetője, akár más 
forgalmi résztvevő számára önmagában is veszélyt jelenthet (vészfékezés), 
nem köteles. A bírói gyakorlat egyértelmű annak megítélésében, hogy a 
forgalom résztvevőinek balesetelhárítási kötelezettsége csak a lassító 
fékezést foglalja magában, a hirtelen alkalmazott, erőteljes, más forgalmi 
résztvevők számára váratlan, ezért esetlegesen veszélyes helyzetet teremtő 
fékezés (vészfékezés) nem tartozik a jogi kötelezettségek körébe."

Műszaki kérdésekbe természetesen nem mélyebben belemenve a jogalkalmazó 
számára az tűnik igazán fontosnak, hogy egyáltalán lehetséges e valamiféle 
egységes táblázatot megalkotni, tekintettel az út és időjárási viszonyok 
sokszínűségére, valamint a járműfajták különbözőségére / pl. egy nyomon 
haladó járművek stb./, vagy ez csak minden esetet egyedileg elbírálva 
lehetséges. A szakértőnek nyilván nyilatkoznia kell arra, hogy a jármú és az 
út és időjárási viszonyok sajátosságaira tekintettel milyen fékezés az, 
amely fékezés esetén a baleset elkerülhető lett volna.

Utasok biztonságát veszélyeztető fékezés?

Újabb kérdés, hogy szükség van-e külön kategóriára a közforgalmú járművekre 
nézve? A kérdésfelvetést az indokolja, hogy ezeken a járműveken az intenzív 
fékezés bizonyos foka esetén az utastérben bekövetkező nem kívánatos 
eseményekkel is számolni kell. Itt ugyanis nem biztonsági övvel becsatolt 
ülő utasok, hanem álló - többnyire nem kapaszkodó  - utasok valamint 
csomagok is vannak. Az utasok elesésének, megsérülésének a lehetősége 
nyilván a közlekedés más résztvevőit veszélyeztető fékezésnél kevésbé 
intenzív fékezésnél is felvetődik.  A veszélyeztető vészfékezés és az 
intenzív fékezés közé tehát - közforgalmú járművek esetén - még az "utasok 
biztonságát veszélyeztető fékezés", mint kategória is esetleg felvehető, 
mint olyan, amely még baleset elhárítás körében sem várható el.

E szerint tehát a következő kategóriák lennének:

enyhe illetve átlagos fékezés /lassító fékezés/

intenzív /hirtelen/fékezés

/utasok biztonságát veszélyeztető fékezés/

veszélyeztető vészfékezés

Fékezésre az elsőbbségi jog jogosultja is köteles, intenzív fékezésre 
baleset-elhárítási kötelezettség teljesítése során köteles a jármű vezetője, 
veszélyeztető vészfékezésre senki nem köteles. Nem köteles a közforgalmú 
jármú vezetője a baleset elhárítás körében sem az utasok biztonságát 
veszélyeztető fékezésére.

A fentiek persze lehetnek vitatottak. Felvethető pl. lehet-e különbséget 
tenni e körben az ABS-el felszerelt, és ezzel fel nem szerelt járművek 
között, lévén hogy az ABS megakadályozza a kisodródást. Ha igen, nyilván a 
szakvéleménynek erre is ki kell térniük. Volt olyan felvetés korábbi 
megbeszéléseken, hogy a baleset elkerülésére "mindent" meg kell tenni, más 
kérdés az, hogy ha ez nem sikerül, hogyan alakuljon  az ezért való 
felelősség kérdése, az már nem automatikus.

Az egységes jogalkalmazás követelményéhez még az is szükséges, hogy ezeket a 
kategóriákat azonos értelemben, azonos szempontok szerint használják a 
bíróságok. Ezért az sem lenne haszontalan, ha a konkrét lassulási értékek is 
feltüntetésre kerülnének. Úgy, mint az alkoholos befolyásoltságnál, ott sem 
csupán a kategóriákat rögzítik az ítéletek - enyhe, súlyos stb.- hanem a 
konkrét véralkohol szintet is. Ezáltal a sebesség kategóriák egyre inkább 
"tényállás  szerűvé" erősödnének, ennek hiányában ugyanis ezen jellegük 
vitatott lehet. Abban ugyanis, hogy mely fékezés "átlagos" vagy "intenzív" 
egyfajta értékelő mozzanat is van.

Ezek egységessége és a szakvélemények megértése, ellenőrzése szempontjából 
igen kívánatos lenne e tárgykörben bíróságok által is könnyen hozzáférhető 
módszertani levél, mint általánosan elfogadott szakmai standard.

A módszertani levelek hozzáférhetősége nem is olyan egyszerű, a 
tárcaközlönyökből való megismerés nehézkes. Emlékeztetek arra, hogy a 
közelmúltban szükségesnek tartott az IM kiadni egy olyan kiadványt, amely az 
Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 1-12. számú módszertani levelét 
tartalmazta. Ma már a jogszabály-nyilvántartó rendszerek és az Internet 
korában a hozzáférés igen egyszerűnek tűnhet, de az én tapasztalatom szerint 
ez nem így van. Nekem nem sikerült pl. a "Complex"-ben ezeket fellelni, de 
pl. az IMSZI honlapján sem.

Még egy érv a fékezés milyenségének a feltüntetése, és az értékek 
szerepeltetésének célszerűsége mellett, és itt visszautalok az előadás 
elején mondottakra. Közelebbről arra, hogy a felülvizsgálat során az 
alaphatározatokban rögzített tényállás az irányadó. Ebből viszont az is 
következik, hogy a felülvizsgálat során a tényállás kiegészítésének, 
helyesbítésének nincs helye.

A teljesség kedvéért utalok arra, hogy a fékezések elnevezései 
tulajdonképpen kissé félreérthetőek, ugyanis nem derül ki belőlük, hogy 
valamennyi esetben a fékezés intenzitásával vannak összefüggésben. A 
"lassító fékezés" elnevezésben az a kifogásolható, hogy "gyorsító fékezés" 
nem létezik, ez enyhe intenzitású fékezést jelent. A "hirtelen fékezés" nem 
hirtelen elhatározott fékezést, hanem intenzív fékezést jelent, és a 
"vészfékezés" is a fékezés igen erős intenzitására utal. 