[elektro-etc] OT gyorshajtás

[charles hoss]

jhidvegi wrote:

>
> Könyörgöm, mutass már rá az elvekre, a nyomatékirányokra!!

a kerekek tomege nagy - porognek , jokora a thetajuk - ahogy no a tempod 
ugy no a porgettyuhatas is - ha megnezel tiz sport es utcai azonos 
tipusu motort akkor az elso amin tomeget csokkentenek az mindig a kerek 
- ha vezeted , jelentos a kulonbseg . egy motort oldaliranyba megdonteni 
altalaban kell par deka ero - ha ugyanezt egy felporgetett 
biciklikerekkel teszed mar jelentos az ero - ha elkepzelsz egy jokora 
kereket es egy 200 koruli tempot akkor valoszinuleg erezheted hogy 
ezeknek a porgo tomegeknek az iranyvaltasa problemas . termeszetesen a 
rugozatlan tomeget is befolyasolja elonyosen , de nem ez a dolog lenyege .

>
> Szezon/fazon. Ott tök másról van szó. Itt nem a pörgettyűhatás a 
> lényeg, hanem az, hogy az akár álló szerkezeten ül valaki, de módja 
> van egy tömeget gyorsítani mindkét irányban.

a vfr-ben keresztiranyu a fotengely - tehat nem tud az egyensulyhoz 
hozzajarulni , csak porgettyuhatassal , tehat lassitani tud , modositani 
nem .

> Állandó fordulatszámokról van szó, amikor az autó forgó alkatrészei 
> pörögnek, és belemegy a kanyarba.

autonal nem annyira jelentos az elteres erzesre - de megis a 
versenygumik es a versenyfelnik nagyon konnyuek

>
> Dexter, hihetetlenül össze tudod zagyválni a dolgokat, és mindenféle 
> márkás gépekkel folytatott manőverekkel érvelsz. Ez így nem gilt!

en azokat az aspektusait nezem a dolognak ahol van analog effekt - a 
markas gepek meg egyszeruen azert jok peldanak , mert ott nem kotnek 
kompromisszumokat - igy nagyon tisztan lathato .

>
>>> A keréké - szerintem - bakfity. Ha már nagyon gyorsan megy az autó,
>>> nem is lehet olyan szögsebességet (kanyarodásit) elérni, hogy ez
>>> számítson.
>>
>>
>> kenodik az elso gumid . persze autonal ritkan vetodik fel hogy fulig
>
>
> Hát ez meg hogy jön ide?

ugy hogy amikor forditod az autot akkor egyetlen kereked sem fut iven - 
ahogy fordul a kaszni , fordul vele a porgesi sik is , es ez a kocsi 
tomegehez kepest nem igazan jelentos , motor meretekben vagy 
versenyautoban jelentos porgettyuhatassal birnak , ezt le kell kuzdened 
a fordulashoz - ez levonodik a maximalis oldaliranyu gyorsulasodbol .
ha jo versenyauto akkor ezt a fokozodo leszoritoero ellensulyozza - 
motoroknal ilyen nincs .

> Mindebből látható és belátható, hogy NEM keletkezik semelyik forgó 
> tömeg hatására a kanyarodást gátló nyomaték, mindig másik irányú 
> nyomaték keletkezik. A kanyarodást előidéző nyomatékvektor iránya 
> mindig függőleges. Balra kanyarodás indításakor fölfele, jobbra 
> indításakor lefele irányú a nyomatékvektor. A kanyarodásnak magának is 
> van szögsebesség-vektora, mert ugye függőleges tengely körül fordul el 
> az autó. Ennek megfelelően a kanyarodás szögsebességvektora is 
> függőleges, vagy fölfele mutat (balra kanyarodás), vagy lefele (jobbra 
> kanyarodás).

aha . ertem es elfogadom . feladom , neked van igazad . most abba kell 
hagyjam .

>>
>> a kepek eleg egyertelmuek . a lift jelenti az emelest , ha a
>> szarnyprofilt megforditod akkor csak a legellenallas valtozik a
>> felhajtoero iranya nem - talan meg a merteke sem (bizonyos hatarok
>
> http://quest.nasa.gov/aero/planetary/atmospheric/aerodynamiclift.html
>
> Ez aztán mindennek ellentmond, amit eddig írtál!! :-))
> Végig a profilból származó emelőerőről beszéltél, erre most kiderül, 
> hogy ha megfordítom, akkor is emelőerő lesz belőle. Vagyis

a sik oldal alul leven van meg egy tengely ami menten megfordithato - 
elotte epp te utaltal ra hogy a szarnyprofil ha hatulrol eri a megfuvas 
akkor maskepp viselkedik - hiszen az autot forditott szanyprofilkent 
jellemezted - azzal hogy a vekony oldala van elol . nos ettol nem 
valtozik meg a felhajtoero iranya .

> 1. az állásszöggel sem érek semmit, a lényeg a bernoulli, emelőerő lesz,
> 2. a szárnyprofillal sem érek semmit, ha törik, ha szakad, emelőerő lesz.
>
> Honnan tudja a levegő, hogy merre van a gravitáció???

felreertetted .

> Az sem érthető a fentiek tükrében, hogy van a vonat eleje. Érdekes 
> módon sohasem olyanra csinálják, hogy az orra magasan álljon ki előre, 
> és föntről lefelé alakuljon ki egy domború felület, hanem pont 
> fordítva, mindig az orra alul van, és fölfele csinálnak egy ferde 
> domború felületet. Netán az a cél, hogy a vonat elején, a mozdony 
> orrán emelőerő jöjjön létre? Ezek a vonatok néha akár 400 fölött is 
> mennek, tehát ez a kb 15 m2 (!!) marhára számít. Nos?

lehet hogy a vonat nehez ? esetleg a szelet nem csak felfele tereli 
hanem oldaliranyba is , es igy csokken az a nevetsegesen kicsi 
felhajtoero ami a sulyahoz kepest keletkezik .

bye
dexter