[elektro-etc] OT gyorshajtás

[jhidvegi]

charles hoss wrote:

(Most csak a pörgő cuccokra reagálva)

>> Na ezt csak rávágtad.
>
> na ezt nagyon nem csak ravagtam . a ducati racing-nel toltott
> paroranyi tapasztalat megmutatta hogy az altaluk hasznalt Dymag
> karbon felnik mennyit jelentenek . a legnagyobb thetaju resze a
> motornak a kerek - ezeknek a konnyitese a gyorsulast es a
> manoverezokepesseget is jelentosen javitja .

Könyörgöm, mutass már rá az elvekre, a nyomatékirányokra!!

> egyltalan nem . regebben sokat versenyeztunk lassulasi versenyt
> (minnel lassabban vegigmenni egy adott szakaszon) - a szamomra
> latvanyos versenyzo egy vfr 400-assal egyensulyozott , ugy hogy
> forgatta a blokkot allo helyben - igy lassabban dolt a motor , volt

Szezon/fazon. Ott tök másról van szó. Itt nem a pörgettyűhatás a lényeg, 
hanem az, hogy az akár álló szerkezeten ül valaki, de módja van egy tömeget 
gyorsítani mindkét irányban. Volt itt egy bicikli korábban, amiben computer 
forgatta az előre-hátra irányú tengely körül a tömeget, így tudott 
egyensúlyozni. Nem erről van szó!! Állandó fordulatszámokról van szó, amikor 
az autó forgó alkatrészei pörögnek, és belemegy a kanyarba.

Dexter, hihetetlenül össze tudod zagyválni a dolgokat, és mindenféle márkás 
gépekkel folytatott manőverekkel érvelsz. Ez így nem gilt!

>> A keréké - szerintem - bakfity. Ha már nagyon gyorsan megy az autó,
>> nem is lehet olyan szögsebességet (kanyarodásit) elérni, hogy ez
>> számítson.
>
> kenodik az elso gumid . persze autonal ritkan vetodik fel hogy fulig

Hát ez meg hogy jön ide?

Értsd meg a következőt:

Definíció1: a szögsebesség irányát a jobbkéz szabály szerint definiálva a 
forgástengely azon iránya, amit a jobbkezünk hüvelykujja szab meg, ha a 
többi ujjunk a forgás felé mutat egy keréken. (vektorról van szó).

Definíció2: a nyomaték irányát a jobbkéz szabályh szerint definiálva a 
jobbkezünk ujjait az elfordítás irányában elhelyezve a hüvelykujjunk mutatja 
a nyomaték irányát. (vektorról van szó)

Ennek felhasználásával:
Ha az autó megy az úton előre, akkor a kerekek szögsebességvektora 
vizszintesen balra mutat.
Ha az autó kanyarodik balra, akkor a tőlük származó nyomatékvektor előre 
mutat.
Ha az autó kanyarodik jobbra, akkor a tőlük származó nyomatékvektor 
hátrafelé mutat.

Ha a motor keresztben áll, és előrefele forog, azaz a szögsebességvektora 
balra mutat, akkor kanyarodáskor pontosan úgy hat, mint a fentiekben a 
kerekek.

Ha a motor keresztben áll, és hátrafelé forog, azaz a szögsevbességvektora 
jobbra mutat, akkor más az ábra. Balra kanyarodáskor "bedönti" az autót, 
azaz a nyomatékvektor hátrafelé mutat. Jobbra kanyarodáskor is bedönti, azaz 
a nyomatékvektor előrefelé mutat.

Ha a motor hosszában áll, és jobbra forog, azaz a szögsebességvektor 
előrefelé mutat, akkor balra kanyarodáskor a keletkező nyomatékvektor jobbra 
mutat, emeli a jármű elejét, többletterhet rak a hátuljára.
Ha ugyanez balra kanyarodik, a nyomatékvektor balra mutat, lenyomja a jármű 
elejét, és emeli a hátulját.

Ha a motor hosszában áll és balra forog, azaz a szögsebességvektor hátrafelé 
mutat, akkor megfordul minden az előző esethez képest.

Mindebből látható és belátható, hogy NEM keletkezik semelyik forgó tömeg 
hatására a kanyarodást gátló nyomaték, mindig másik irányú nyomaték 
keletkezik. A kanyarodást előidéző nyomatékvektor iránya mindig függőleges. 
Balra kanyarodás indításakor fölfele, jobbra indításakor lefele irányú a 
nyomatékvektor. A kanyarodásnak magának is van szögsebesség-vektora, mert 
ugye függőleges tengely körül fordul el az autó. Ennek megfelelően a 
kanyarodás szögsebességvektora is függőleges, vagy fölfele mutat (balra 
kanyarodás), vagy lefele (jobbra kanyarodás).

> http://quest.nasa.gov/aero/planetary/atmospheric/aerodynamiclift.html
>
> a kepek eleg egyertelmuek . a lift jelenti az emelest , ha a
> szarnyprofilt megforditod akkor csak a legellenallas valtozik a
> felhajtoero iranya nem - talan meg a merteke sem (bizonyos hatarok

Ez aztán mindennek ellentmond, amit eddig írtál!! :-))
Végig a profilból származó emelőerőről beszéltél, erre most kiderül, hogy ha 
megfordítom, akkor is emelőerő lesz belőle. Vagyis
1. az állásszöggel sem érek semmit, a lényeg a bernoulli, emelőerő lesz,
2. a szárnyprofillal sem érek semmit, ha törik, ha szakad, emelőerő lesz.

Honnan tudja a levegő, hogy merre van a gravitáció???

Ez így már kezd nagyon komolytalan lenni.

Az sem érthető a fentiek tükrében, hogy van a vonat eleje. Érdekes módon 
sohasem olyanra csinálják, hogy az orra magasan álljon ki előre, és föntről 
lefelé alakuljon ki egy domború felület, hanem pont fordítva, mindig az orra 
alul van, és fölfele csinálnak egy ferde domború felületet. Netán az a cél, 
hogy a vonat elején, a mozdony orrán emelőerő jöjjön létre? Ezek a vonatok 
néha akár 400 fölött is mennek, tehát ez a kb 15 m2 (!!) marhára számít. 
Nos?

hjozsi