[elektro-etc] OT gyorshajtás

[charles hoss]

jhidvegi wrote:

> Az benne a logikátlan, hogy ha ilyen alakú kaszni felhajtóerőt termel, 
> akkor miért nem fordított alakút csinálnak? Az lehajtóerőt termelne, 
> nemde?

nehez a bernoulli elvet felulbiralni ugy hogy az auto mechanikaja , 
sulypontja ne valjon teljesen hasznavehetetlenne .

> Itt valami rohadtnagy tévedés lehet. Az autógyárak nem hülyék, és 
> mindnek van szélcsatornája, meg ami kell. Ki van csukva, hogy direkt 
> olyan kasznikat gyártanának, amik felhajtóerőt termelnek.

lassuk csak . audi TT sorozatos balesetek nagysebessegnel - gazelvetelre 
, vagy nagsebessegu haladasnal az autok megpordultek , felborultak es 
tobb mint 27 ember kellett meghaljon mire a gyar elfogadta hogy az 
autoval van a baj , nem pedig a sofor hibazott nyilvanvaloan (a 
beismeres elotti utolso halott egy profi rally sofor volt aki lathatoan 
nem tudott megoldani egy egyenes autopalyaszakaszt - tok hiheto) .

> Mérni kéne. Sajnos nem vagyok rá felkészülve, de nem nehéz feladat 
> elvileg. Csak annyit kéne tenni, hogy valami módon bejuttatni az 
> utasfülkébe az első rugók összenyomódási adatát, és go.

nezzuk csak - az auto elfordulhat a kerekein - tehat ha egy smartot 
tolnek ugy ketszazzal akkor az eleje termelne egy kis felhajtoerot , a 
hatfal kozepen (egy bo meter magasan) a szivoero okozna egy kis 
hatrafele hato erot - ugy egy-ket mazsara saccolnam . tehat allo 
helyzetben nezve az elso kerek teljesen kirugozna , es a tapadasat 
elvesztene .

> Megint teljesen figyelmen kívül hagyod azt, hogy milyen szögben áll a 
> szárny.

milyen szogben allna ? az auto eleje a belinkelt kep szerint is 
kettevalasztja a levegot , hatul kb ugyanitt talalkoznak hiszen hatul 
nem lesz tobb a levego alul mint volt - tehat minden levego lemegy 
ugyanoda ahol volt - igy ervenyesse valik a bernoulli elv .

> Az nem számít, hogy a szárny a körülötte áramló levegőt lefele 
> áramlásra kényszeríti?

dehogynem . ha lefele nyomja akkor valamit fog - a profil es az 
allasszog erojenek erdojekent emelhet , vag leszorithat .

> Egy tökéletesen szimmetrikus szárnnyal is lehet emiatt felhajtóerőt 
> képezni. Egy sárányrepülőnél nincs útkülönbség a szárny alsó és felső 
> felületén áramló levegő között, mégis van felhajtóerő.

khm . egy sarkany szarnya sokkal bonyolultabb mint hinned - egyaltalan 
nem lehet leirni a hagyomanyos szarnyakra vonatkozo szabalyok szerint . 
a rogallo szarny teljesen sik , de a mai szarnyak mar regen nem .

> Ez a bernoulli elv ilyen mechanikusan alkalmazva félreértés. A kocsi 
> körül a levegő nem úgy csinál, hogy az autó orránál kétfelé válik, föl 
> és le, majd hátul találkozik, és innentől, mintha ott se járt volna az 
> autó. Pl az autó hasa alatt mi az ábra? Ha majdnem fexik az úton, 
> mitől keletkezik szívás ahhoz képest, mintha fél méterre van az úttól? 
> Hol lesz itt a bernoulli elv?

ez egy ketdimenzios jatek - ha a kocsi hasa ala bejuto levegot 
megvezeted es szettereled akkor leszorito erot lehet vele kepezni - 
annak az aran hogy a szetterelo lapatokon oriasi legellenallas ebred - 
de ezt csak szupersportautokon hasznaljak
lamborghinitol felfele .

> Szerintem további lenyomó erőt lehet képezni így:
> Az orr szinte a földig ér, onnan mintegy fölgyalulja a levegőt, az 
> autó alá csak oldalról meg hátulról tud levegő bemenni. Emiatt alul 
> szívás van.

ez jelent x erot - kb az allasszog aranyaban a test emeloereje ennel 
sokkal erosebb .

> Ha az egész autó teteje hátrafelé végig ék alakban emelkedik, végig 
> nyomás van lefelé. Az autó hátulja meg legyen sík és függőleges 
> (faék), itt meg már nem tudom, hogy szívás vagy nyomás van-e, ez nem 
> olyan egyszerű. Laikusan rábukva szívásnak tűnik, de olvastam már 
> ennek az ellenkezőjéről is. De mivel ez függőleges, most nem számít.

a huzoero magasan ebred , tehat olyan lesz mintha a faeket hatul 
kozepmagasan huznad hatrafele - ez onmagaban is felborithatja - ha az 
orra egy picit is megemelkedik akkor csokken a leszoritoero es az auto 
hatraszaltot ugrik .
de elvben letrehozhato egy ilyen auto , csak nem tudod elhelyezni a 
motort , utasokat , cuccot .

> Egy ventillátorlapát is jelentős valamerre hajtó erőt jelent, ezért 
> tudja a levegőt továbbítani. Ha fordítva forgatják, akkor is működik.

tenyleg ?
egy ivelt lapat forditva forgatva majdnem teljesen haszontalan - inkabb 
centrifugalszvattyukent mukodik mint ventillatorkent.
repulgettem autogyroval , annak a felso lapatjat menetben semmi nem 
forgatja csak a legellenallas - a ket lapat tokeletesen azonos , azonos 
felhajtoerot termel , a forgasat a cseppalak megfuvasi iranya adja meg . 
ha egy legcsavart megforditasz akkor azzal a normal tolero 20%-at ha 
letre tudod hozni - azonos allasszog eseten (ez csak becsles , de nem 
hiszem hogy 10%-nal tobbet tevednek)

>> pl ugy hogy a motoroknal a manoverezest erosen limitalja a kerekek es
>> egyeb forgo reszek tehetetlensege - ahogy no a tempo egyre nehezebb
>> beeroltetni a kanyarba a gepet .
>
>
> Na ezt csak rávágtad.

na ezt nagyon nem csak ravagtam . a ducati racing-nel toltott paroranyi 
tapasztalat megmutatta hogy az altaluk hasznalt Dymag karbon felnik 
mennyit jelentenek . a legnagyobb thetaju resze a motornak a kerek - 
ezeknek a konnyitese a gyorsulast es a manoverezokepesseget is 
jelentosen javitja .

> A pörgettyűhatás biztos létezik, de nincs ekkora hatása!!

ezert is hasznalnak az osszes jobb motoron (pl mille R vagy factory R) 
oz kovacsolt felniket

> A motornál pl különösen vad az elképzelés, ugyanis alacsony 
> sebességfokozatban igen éles kanyarokat is be tudsz venni, miközben 
> pörög a motor, mint állat. És neki sokkal nagyobb a fordulatszáma, 
> tehetetlenségi nyomatéka is, mint a keréknek!!

egyltalan nem . regebben sokat versenyeztunk lassulasi versenyt (minnel 
lassabban vegigmenni egy adott szakaszon) - a szamomra latvanyos 
versenyzo egy vfr 400-assal egyensulyozott , ugy hogy forgatta a blokkot 
allo helyben - igy lassabban dolt a motor , volt ideje egyensulyozni , 
mozogni oldalra . mukodik . ha egyszer van lehetoseged ulj fel egy bmw 
boxerre , vagy egy motoguzzira - ha felporgeted a motort akkor ezek a 
gepek 10 fok koruli billenest is produkalnak . (leven hosszanti 
fotengelyesek de a fotengely porgettyuhatasa nagyon picit modosithato a 
kerekekehez kepest - erre a legegyszerubb peldat nezni egy motocross 
verseny adja - ha a motor ugratas utan lefullad akkor a pilota orra esik 
ha felporgeti a gepet akkor megemeli az orrat - es ezt nem a blokk 
csinalja - hanem a hatso kerek tehetetlensege .

> A keréké - szerintem - bakfity. Ha már nagyon gyorsan megy az autó, 
> nem is lehet olyan szögsebességet (kanyarodásit) elérni, hogy ez 
> számítson.

kenodik az elso gumid . persze autonal ritkan vetodik fel hogy fulig 
fektetve par negyzetcentin tapadva probalsz bevenni ketszaz felett 
kanyart , de ott ezek az erok nem is ilyen erosek - nagy a kaszni , 
kicsi a kerek .

>> a lemez nem szarnyprofil - az egy sik - abban semmilyen szarnyprofil
>> nem mukodik , csak a megmozgatott legtomeg hat ra - tehat ott az
>> allasszog szamit
>
>
> És itt nem számít az állásszög?

itt csak az szamit ahogy irtam is - de ilyen auto nem nagyon letezik - 
max a napelemes autok ilyenek .

> Eccóval lehetne leszorító erőt képezni úgy, hogy csinálnának olyan 
> kasznikat mint a bogárhátú, csak fordítva, fejjel lefelé. Hm. Nagyon 
> meglepne!!

http://quest.nasa.gov/aero/planetary/atmospheric/aerodynamiclift.html

a kepek eleg egyertelmuek . a lift jelenti az emelest , ha a 
szarnyprofilt megforditod akkor csak a legellenallas valtozik a 
felhajtoero iranya nem - talan meg a merteke sem (bizonyos hatarok 
kozott) - de az angle of attack (allasszog) abrakon lathato a nyomaspont 
, az  aramlas turbulens modosulasa . lathato hogy amikor a forma es az 
allasszog egyutt emel akkor a legerosebb , de a legtakarekosabb ha az 
allasszog kozel nulla , mert a turbulencia nem kelt vakuumot a profil 
mogott igy kozel nulla legellenallassal emel .
remelem eleg egyertelmu , nem tudom most leforditani , annyi idom sajnos 
nincs

bye
dexter