[elektro-etc] OT gyorshajtás

[jhidvegi]

charles hoss wrote:

> hany leszorito szarnyat lattal mar normal autokon - beallitva ?
> az egesz auto teste termeli a felhajtoerot - ezekkel a kasznikkal
> lehet repulni megfelelo temponal

Az benne a logikátlan, hogy ha ilyen alakú kaszni felhajtóerőt termel, akkor 
miért nem fordított alakút csinálnak? Az lehajtóerőt termelne, nemde?

Itt valami rohadtnagy tévedés lehet. Az autógyárak nem hülyék, és mindnek 
van szélcsatornája, meg ami kell. Ki van csukva, hogy direkt olyan kasznikat 
gyártanának, amik felhajtóerőt termelnek.

Mérni kéne. Sajnos nem vagyok rá felkészülve, de nem nehéz feladat elvileg. 
Csak annyit kéne tenni, hogy valami módon bejuttatni az utasfülkébe az első 
rugók összenyomódási adatát, és go.

Ha nagyon nagy szél van, lehet, hogy álló autón is el lehet végezni alkalmas 
helyen a mérést: szélrányékban vizszintesen a kaszni adott pontja az úttól x 
mm-re van, szembeszélbe állva meg y. De a menet közbeni mérés lehet, hogy 
egyszerűbb.

> a teny az hogy a kocsit ketfelol lehet megkerulni -
> a, alul , egyenes uton x tav
> b, felul , ives uton , 3x tav .
> a benoulli elv alapjan ezt a levego ugyanannyi ido alatt teszi meg -
> tehat felul gyorsabban aramlik , ergo kisebb a nyomas - emeli az
> autot . a repuloknel is igy keletkezik a felhajtoero - a szivas
> tartja , nem az alatta levo tulnyomas (az sokkal kisebb)

Megint teljesen figyelmen kívül hagyod azt, hogy milyen szögben áll a 
szárny.
Az nem számít, hogy a szárny a körülötte áramló levegőt lefele áramlásra 
kényszeríti? Egy tökéletesen szimmetrikus szárnnyal is lehet emiatt 
felhajtóerőt képezni. Egy sárányrepülőnél nincs útkülönbség a szárny alsó és 
felső felületén áramló levegő között, mégis van felhajtóerő.

Ez a bernoulli elv ilyen mechanikusan alkalmazva félreértés. A kocsi körül a 
levegő nem úgy csinál, hogy az autó orránál kétfelé válik, föl és le, majd 
hátul találkozik, és innentől, mintha ott se járt volna az autó. Pl az autó 
hasa alatt mi az ábra? Ha majdnem fexik az úton, mitől keletkezik szívás 
ahhoz képest, mintha fél méterre van az úttól? Hol lesz itt a bernoulli elv?

Szerintem további lenyomó erőt lehet képezni így:
Az orr szinte a földig ér, onnan mintegy fölgyalulja a levegőt, az autó alá 
csak oldalról meg hátulról tud levegő bemenni. Emiatt alul szívás van.
Ha az egész autó teteje hátrafelé végig ék alakban emelkedik, végig nyomás 
van lefelé. Az autó hátulja meg legyen sík és függőleges (faék), itt meg már 
nem tudom, hogy szívás vagy nyomás van-e, ez nem olyan egyszerű. Laikusan 
rábukva szívásnak tűnik, de olvastam már ennek az ellenkezőjéről is. De 
mivel ez függőleges, most nem számít.

Egy ventillátorlapát is jelentős valamerre hajtó erőt jelent, ezért tudja a 
levegőt továbbítani. Ha fordítva forgatják, akkor is működik.

Szóval ne akarjatok már hasbaakasztani!!

>> Hogy jönnek ide a forgó tömegek??
>
> pl ugy hogy a motoroknal a manoverezest erosen limitalja a kerekek es
> egyeb forgo reszek tehetetlensege - ahogy no a tempo egyre nehezebb
> beeroltetni a kanyarba a gepet .

Na ezt csak rávágtad. A pörgettyűhatás biztos létezik, de nincs ekkora 
hatása!! A motornál pl különösen vad az elképzelés, ugyanis alacsony 
sebességfokozatban igen éles kanyarokat is be tudsz venni, miközben pörög a 
motor, mint állat. És neki sokkal nagyobb a fordulatszáma, tehetetlenségi 
nyomatéka is, mint a keréknek!! A keréké - szerintem - bakfity. Ha már 
nagyon gyorsan megy az autó, nem is lehet olyan szögsebességet 
(kanyarodásit) elérni, hogy ez számítson.

Na és a másik, hogy egy vizszintesen keresztbe álló tengely körül forgó 
kereket elfordítva (kanyarodáskor) milyen irányú nyomaték is keletkezik 
szerinted? Mert szerintem előremutató tengely körül elforgatni akaró. Egész 
pontosan: balra kanyarodva a kerekek a járművet kifelé, tehát jobbra 
szeretnék billenteni. De a befordító nyomatékba nem szólnak bele!! Emiatt az 
úton se keletkezik oldalirányú plusz erő, ez csak egy nyomaték. Hatásában 
olyan, mintha egyenesen menne az autó, és egy hátul kilógó tengelynél fogva 
egy teherautóról beadnának egy olyan nyomatékot, ami miatt a jobb oldali 
kerekekre nagyobb, a bal oldaliakra kisebb erő fog a továbbiakban hatni.

> a lemez nem szarnyprofil - az egy sik - abban semmilyen szarnyprofil
> nem mukodik , csak a megmozgatott legtomeg hat ra - tehat ott az
> allasszog szamit

És itt nem számít az állásszög?

> - ilyenek a hangsebesseg feletti szarnyak . de a
> szarnyprofil lenyegeben egy lefektetett, lapitott D alak , ahol a sik
> resz van lefele - es igy emel . ha jobban megnezed akkor megkaptad a
> bogarhatu vw formajat

Eccóval lehetne leszorító erőt képezni úgy, hogy csinálnának olyan kasznikat 
mint a bogárhátú, csak fordítva, fejjel lefelé. Hm. Nagyon meglepne!!

hjozsi