[elektro-etc] Még hazudni se tudnak rendesen

[hobilobi at gmail.com]

Még szerencse, hogy valaminek az igazsága nem attól függ, hogy azt 
hányszor mondja valaki.
A te (és hozzád hasonlók) hittérítésében az a veszélyes, hogy egy-két 
könnyen belátható igazság mellé oda van téve 100-szor annyi
vélt igazság vagy hamis dolog, amiről már nem könnyű belátni, hogy igaz 
vagy hamis, de a kevés belátható igaz, arra ösztönzi a laikust, hogy 
elhiggye a hamisról is , hogy az is igaz.

Ügyes ravasz technika. Szerencsére vannak akik ennek ellenére felismerik 
a hamisat, és még azt is meglátják, hogy mi a célja
az egész manipulációnak. Az ilyeneket nevezi a ti oldalatok jobb 
esetben  ballibsi ajvékolónak, rosszabb esetben hülye baromnak, stb. 
Szerencsére már ez a technikátok és törekvésetek is lelepleződött, így 
valami újat kellene kitalálni, mert ez már egyre kevésbé válik be.

István



2016.08.03. 23:58 keltezéssel, lista mail írta:
> Érdemi hozzáfűzni való...?
>
> Amúgy pedig.
> http://www.angolnyelvtanitas.hu/angolnyelvtanitas-blog/az-angolul-valo-gondolkodashoz-vezeto-ut-4-fazisa
> http://www.angolnyelvtanitas.hu/angolnyelvtanitas-blog/felek-megszolalni-angolul
>
> Nem véletlen írjuk le soxor, hogy: aligha igaz az a kifogás, hogy nincs
> nyelvérzéke és/vagy az agya nem alkalmas ...
> Motiváció hiány és félelem van és amíg ezek vannak addig  nem lesz áttörés,
> 100.-ra sem !
>
>
>
>
>
>
>
> 2016. augusztus 3. 17:36 hobilobi at gmail.com írta, <hobilobi at gmail.com>:
>
>> Már vártam, hogy a nyelvész professzor megszólaljon. :-)
>>
>> István
>>
>>
>>
>> 2016.08.03. 15:05 keltezéssel, lista mail írta:
>>
>>> Annak felismerése és elfogadása, hogy az angol KÖTÖTT mondatrendű.
>>> Ez alapján derül ki a mondatrészek sorrendjéből, hogy mi az
>>> alany-ige(állítmány)-tárgy-hely-idő-egyéb információ.
>>> Nem pedig a szavak agyonragozásból, mint a magyarban...
>>>
>>> Annak felismerése, hogy igazából az ige és körülötte lévő
>>> segédige/segédigék hordozzák a jelentés módosító-pontosító hatást és nem
>>> az
>>> igeragozás.
>>>
>>> Annak a megértése, hogy (helyes) normál angol mondat nincs explicit alany
>>> nélkül!!!!
>>>
>>> Annak felismerése, hogy néhány fontos szóval megesik, hogy bár azonos
>>> betűképű >> mégis másként funkcionál a mondatbeli helyzetétől függően
>>> Lehet ige és segédige is.
>>> pl. a have az egy ilyen nagyon genyó jószág, vagy a do vagy a be is.
>>> Miközben ez a három legfontosabb segédige ! kismillió módon variálva.
>>>
>>> Annak felismerése, hogy a segéd igék berakása és az ő "ragozásuk" a nyelv
>>> fő kulcsa.
>>>
>>> Észrevéve, hogy a beszéd egyszerűsítés során úgy alakult, hogy a gyakori
>>> estekben elhagynak nyelvi elemeket.
>>> Amiknek szabály szerint ott kén elenni... de csak oda gondolják,
>>> defaultként, tipikusan a do esetén pl.
>>> Mindezek hatásaként zavarosnak és kivételekkel telinek látszik a segédigék
>>> körüli dolog :-(
>>> Nem véletlenül énekelte komárlaci, hogy: meg kell tanulnom még néhány
>>> segédigét.
>>> Igen ezeket legésszerűbb bemagolni és ösztön szintig gyakorolni.
>>>
>>> Ha, a legfontosabb néhány segédige használata összeáll a fejben (és
>>> készséggé válik), akkor már tényleg csak kb. szó rakosgatás a mondat többi
>>> része.
>>>
>>> ----
>>>
>>> Az alap mondat alanyrész-igerész-tárgyrész-helyrész-idősrész-egyébrész.
>>> Ahol a részek helyén 0...N szó állhat.
>>> Ez standard mondat verzió mindig működik, kivéve a kérdést.
>>> (kérdésnél a segédige az alanyrész elé sétál át)
>>> Ezzel a mondat fajtával mindent eltudsz mondani vagy megtudsz kérdezni,
>>> nem
>>> kell az egyéb lehetőségekkel bajlódni eleinte.
>>> De!!!! fejben tartandó alanyrész (akkor is, ha a magyarban nem kell) és
>>> igerész MINDIG KELL a szokvány mondatba.
>>>
>>> Legyen egy ilyen magyar mondat, hogy: Boldogok.
>>> Ez így lefordíthatatlan közvetlenül és rövid úton, hiszen:
>>> - az alanya rejtett, csak a ragozás mutatja meg, hogy >> ŐK
>>> - a létezés ténye sincs explicit módon benne
>>>
>>> Magyarban a TELJES alakú mondat ilyesmi lenne: ŐK
>>> VAN(nak/ni)/LEN(ni)/LÉTEZ(ni/nek)    BOLDOG(an).
>>>
>>> Nos ,az angolra fordításhoz MINDIG az ilyen TELJES és
>>> alanyrész-igerész-tárgyrász.... sorrendre átrendezett mondat fordítható
>>> át.
>>> Amit a magyar agy nagyon nehezen tud megszokni, tipikusan.
>>>
>>> Illetve, általában ilyen szerkezetű angol mondat kerül eléd (vagy erősen
>>> hasonló) az egyszerűbb szövegekben/beszédben.
>>>
>>> -----------------
>>>
>>> Azonban ez még kevés...
>>> Jön egy a magyar agy számára nehéz dolog az igeszemlélet kérdése:-(
>>>
>>> A magyar mondatok zöméből ugyanis nem derül ki, hogy:
>>> - úgy általában SZOKTAK lenni/történni a dolgok, ez a jellemző rájuk >>
>>> egyszerű szemlélet
>>> vagy
>>> - ÉPPEN/MOST történik/jellemző csak valami és ezt akarom kifejezni >>
>>> folyamatos szemlélet
>>>
>>> Magyarul az igeszemléletet általában körbe magyarázzuk szavakkal, vagy a
>>> helyzet adja magából.
>>> Lásd fentebb: a szoktak és az éppen most szavakat, mint igeidő jelzőket
>>>
>>> Az angol a szemléletet az igerészben MINDIG pontosan közli, valami 12
>>> szemléletük van, amiből 5-6 a tipikusan használt is.
>>> A segédige és az ige variálásával oldja ezt meg technikailag...
>>>
>>> Fordításkor viszont ez komoly nehézség nekünk magyaroknak, mivel nálunk ez
>>> nem így műxik fejben.
>>>
>>> Olvasok.
>>>
>>> ...nade?! akkor mit is akarok mondani egész pontosan?
>>>
>>> I read....  SZOKTAM olvasni
>>> I am reading...  ÉPPEN olvasok
>>>
>>> ----------------
>>>
>>> Azt gondolom, hogy: ha ezeket az alapelveket megérti és elfogadja valaki.
>>> Akkor onnantól nem akar úgymond fordítani, hanem elkezd angolul
>>> gondolkozni
>>> inkább! sokkal egyszerűbb így :-)
>>>
>>> ...és ez a nagy nehézség a kezdőknél, valamint eleinte gyakorlás igényes
>>> is, hogy készséggé váljon!!!!
>>>
>>> Azt elfogadni, hogy nem érdemes "tükör fordítás"-sal bajlódni, hanem
>>> ésszerűbb eleve
>>> angolul "gondolkodni-megérteni", csak valahol az erős középfok táján
>>> szokták a tanulók.
>>>
>>> Ezért haladnak előre sok hibával, vagy maradnak örök kezdők...
>>>
>>> ---------------
>>>
>>> Szóval, ne akarj fordítani! kb. lehetetlen a  magyar-angol(német)
>>> viszonylatban.
>>> Gyakorold be az angol mondat alkotást és igeszemléletet...és aztán érteni
>>> is fogod azt :-)
>>>
>>> Nekem úgy 25 évnyi angol örök kezdőség után mutatott rá az egyik majdnem
>>> sógorom a fentiekre.
>>>
>>> Röviden: az angol teljesen más működési rendszerű nyelv.
>>> (kb. ennyire: nem lehet a trabantos vezetési gyakorlattal fogatot
>>> írányítani)
>>>
>>> Meg kell érteni+tanulni a működését készség szinten a magyartól
>>> függetlenül
>>> !!! és kész.
>>> (fogathajtás közben sem a trabantos analógiára alapozol, hanem tudod
>>> mindkettőt párhuzamosan!!!)
>>>
>>>
>>> Erős középfokig az angol működése elég egyszerű egyszerű :-)
>>> Ezért is terjed olyan könnyen.
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>> 2016. augusztus 3. 13:44 jhidvegi írta, <jhidvegi at gmail.com>:
>>>
>>> lista mail wrote:
>>>> 2016. augusztus 2. 13:13 jhidvegi írta, <jhidvegi at gmail.com>:
>>>>> Mert látom, hogy nálad a nyelv annyi, hogy megtanulni szavakat, aztán
>>>>>
>>>>>> egymás után rakni.
>>>>>>
>>>>>> ... az angol esetén kb így is van, de a sorrendjük az FONTOS.
>>>>> Erős alapfokig nem nagyon kell ennél jobban bonyolítani.
>>>>>
>>>>> Annál azért többet foglalkoztam a témával, hogy ennek a nulla
>>>> igazságtartalmát felismerjem.
>>>>
>>>> Remélem, más is tud angolul, nem csak te, meg ez a hugyos-fingós fazon,
>>>> és
>>>> meg tudja fogalmazni értelmesen, mi kell az alapfokú szövegértéshez és
>>>> beszéléshez.
>>>>
>>>> hjozsi
>>>>
>>>>