[elektro-etc] Isten(félés) Re: nyögdíj fejtegetés

[uprogc .]

>Ezeknek sincs semmi köze a hithez
A hivo ember szamara van koze. Vannak olyan gyogyulasok ami csak a vak
hitnek, vagy eppen a "csodanak" tudhato be. A kulso segitseg alatt nem *orv*ost
ertettem ;)


Szabi

2015-07-06 19:20 GMT+03:00 Szondi <szondilaszlo at gmail.com>:

>
>
> 2015.07.06. 16:36 keltezéssel, gyapo írta:
>
>>
>> u> A masik dolog, hogy mennyit lattok be az univerzumbol ?;)
>>
>> Elég sokat.
>>
> De nem eleget. :)
> Van itt egy fura dolog: Az, hogy mennyit látunk be (olyan 14 milliárd
> fényévnyit), nem jelenti azt, hogy ekkora is valójában. Mert rossz nyelvek
> beszélik, hogy az Univerzum mindenütt egyforma. Tehát, ha odébb megyek 10
> milliárd fényévvel, akkor is csak egy ekkora sugarú gömböt látok be. Ezzel
> azért jól el lehet szórakozni. Tehát, valójában azt sem tudjuk, mekkora.
> Tudom, a fény korlátosan terjed, ez behatárolja az elláthatóság távolságát,
> de ez az időt is jelenti. Tehát, ha az Univerzum kora cirka 14 milliárd
> év,  és mi 14 milliárd fényévre látunk el akkor mi úgy érzékeljük, hogy
> ekkora és valójában "fénysebességgel" fúvódott fel ekkorára. Ugyanis, ha
> valójában nagyobb lenne, akkor a fénynél gyorsabban fúvódott volna fel, de
> a kora miatt,akkor is csak 14 milliárd fényévet látunk be. Viszont, ha a
> "világegyetem mindenhonnan egyformának látszik" állítást igaznak vesszük,
> akkor valahol sántít a dolog egésze. Vagy, simán a görbült tér(idő) csúfot
> űz a tudományból. :)  És akkor valóban rosszul értelmezzük a méréseink
> eredményét. Szóval hiába elfogadott a Nagy Bum elmélet, azért jó néhány
> dolog sántít benne. 1. A semmiből, valami. 2. végtelen sűrűség. 3. egy
> piciny pont, ami tartalmazza az Univerzum teljes anyagát-> goto 2.
>
> A semmiből valaminek is kell lennie oknak, ha az okozat a valami. A
> végtelen sűrűség sem igazán értelmezhető, mert az túlnyúlik a fekete lyuk
> fogalmán, ráadásul azt se értjük. Azt se tudjuk, mekkora egy ilyen
> objektum. A tömege kikövetkeztethető, de a mértéről lövésünk sincs. Kisebb,
> mint az eseményhorizont?  Ha igen, mennyivel? Az általunk ismert legkisebb
> részecskék sem a sor vége, mert ezek a szörnyek léteznek, márpedig a
> kvarkcsillag sem a vége a dolognak, pedig ott már nincs elvi lehetőség (a
> tudomány mai állása szerint) az anyag további sűrűség növelésre, mert a
> Pauli elv tiltja. Márpedig mégis csak lehet, de nincs rá fizikánk, illetve
> a mai fizika nem tudja megmagyarázni. Dávid Gyula is csak annyit mond: Az
> Úristen nullával osztott. :)
>
>    Az, hogy a tudomány
>> pillanatnyilag milyen szinten van, semmit nem befolyásol az elvet
>> illetően, hogy keressük a válaszokat, vagy ráfogunk mindent a
>> teremtésre oszt jóvan.
>>
>
> Hát ez is egyfajta magyarázat. Jobb híján. :)
>
>
>> u> Tamaszkodjunk a matekra. Mekkora a valoszinusege annak, hogy egy
>> u> szemettelepen ahol mindenfele fem van, a szel meg mindenfele
>> viszonyoknak
>> u> koszonhetoen osszerakodik egy Boing ? ( a peldat egy regebben latott
>> u> dokfilmbol vettem )
>>
>> Nyilván elég kicsi.
>>
>
> Sokan a DNS molekulát is efféleképpen magyarázzák. Nem a szél fújta össze,
> hanem a hullámverés, (vagy valaki kifaragta) meg pár természeti jelenség.
> Esélyünk sincs megérteni. A megfejtés meg igencsak odébb van. :)
>
>  Szerintem meg az emberi elménél nincs jobb, csak megfelelően kell
>> nevelni, tanítani, fejleszteni.
>>
>>
> Ez akár igaz is lehet, bár biztosan van ennek is felső határa. Meg hát
> pont a bonyolultságában rejlik a hiba lehetősége. :)
>
> Üdv.:
> Anonymus
>
>