[elektro-etc] Méret a lényeg

[jhidvegi]

Szondi wrote:

>> Nem fordítva? A tapasztalat mond ellent a fekete lyuknak, aminek a
>> létezését sokféle módon tudják már igazolni.
>
> Hát pont itt van a paradoxon. Márpedig ilyen állat nincs. :)

Ezt hogy érted? Ha egyszer tapasztalják, akkor hogy hogy nincs?

>> Valószínű, és így az elméletbe se tudjuk egyikbe se beilleszteni,
>> mert innentől csak natúr spekuláció.
>
> Nagyon sok elmélet az. Kizárólag. Hogy fejlesztenek hozzá matekot, az
> még csak az első lépés.

Na jó, most hagyjuk azokat az emléleteket, amiknek semmi közük nincs az 
igazolhatósághoz. Tehát pl az einsteini elméleteknek széleskörű igazoltsága van.

> Talán ott a megoldás kulcsa, hogy az ember és az atommag mérete között
> 15 nagyságrend van, viszont az atommag és a Planck távolság között 20.
> (az atom és az atommag között is 5) És ez a tartomány elég nagy ahhoz,
> hogy akármi is beleférjen. :)

Biztos, de ezzel én nem tudok mit kezdeni. A plank távolság jó nagy (otthon a 
padló és egy edzőterem között). :-)

>> Nem erre gondoltam, hanem a téridővel kapcsolatba hozták a forgó
>> fekete lyukat, ami mintegy magával rántja az anyagot is, ami épp még
>> nem zuhant bele.
>
> Még magát a téridőt is megkutyulja, feltekeri, bár ezt aztán végképp
> nem tudom értelmezni. :)

Az egy dolog, de ha valaki tudja? :) Végülis maga a gravitáció ugye a téridőben 
egy olyan dolog, ami nem hétköznapi embereknek való. Minden test, még egy kis 
bolygó is ilyesmit művel. Csak a fekete lyuk sokkal jobban nyomul.

> Ez még logikus is. :) Valami 1000-es fordulat is rémlik valamelyik
> mérésnél.

Igen, ilyesmiket lehet olvasni.

>> Hááát, ez eléggé valószínűtlennek tűnik számomra, mert ha így mozogna
>> bármi is, az metszené a gyűrűt, tehát beleesne. Én határozottan úgy
>> tudom, hogy a tengelyirányú mozgásnál van az elvileg, hogy az űrhajós
>> szembe jön saját magával.
>
> Majd jól megkérdezzük. :)

:-)

> Nekem úgy rémlik, hogy tengelyirányból a két lyuk nem különbözik.

Mármint a forgó és a nem forgó? Már hogyne különbözne? A forgó az egy gyűrű, 
tehát nem kell beleesni ahhoz, hogy a forgástengelyén átjusson valami. Tehát 
lehet, hogy kívül esik az eseményhorizonton a tengelye minden pontja, de erre 
nem vennék mérget.

Az viszont felmerült bennem, hogy létezik-e ilyen gyűrű alakú égitest olyan, ami 
nem fekete lyuk, hanem akár valami jó sűrű anyagú valami, vagy akár normál 
anyag, ami látható? Azt képzelem, hogy a normál anyagú (mint pl egy csillag) 
azért nem létezhet ilyen alakban, mert mindenféle árapály jellegű veszteségek 
felemésztik azt a forgási energiát, ami ebben az állapotban tarthatná az 
anyagot, ezért végül össze kell zuhanjon gömb-közelivé. Ezek csak akkor szűnnek 
meg, ha a méret (gyűrűvastagság) a nulla közelében van, vagyis pontosan nulla. 
Na innentől aztán gázos a dolog, mert ugye az jön ki, hogy ha létezik gyűrű 
alakú fekete lyuk, mert mondjuk láttak ilyet (nem tudom, hogy lehetne ezt 
igazolni), akkor az csak nulla gyűrűvastagságú lehet. :-) Vagy szuperfolyékony 
az anyaga, akkor lehet vastagabb is.

>> Nem tudom, mifélére gondoltál, de akármi is legyen az, senkin se
>> segít, nem is az a cél.
> Csak annyi, hogy lehet pár törvény még, aminek létezéséről lövésünk
> sincs, de nagy szükség van rá. Van, nem kevés fehér folt, amit még fel
> kell térképezni. (csak tök vaktában tüzelve: az alap építőelem egy 6
> húr által bezárt tetraéder, (ez a legkevesebb élből, lapból álló, 3
> dimenziós alakzat) ami csak a 3 dimenziós térben képes magasabb szintű
> rendeződésre. 4 dimenziós térben nem, sőt 5 dimenzióban csak a húrok
> léteztetnek, mindenféle struktúra nélkül. Mindez a Planck távolság
> nagyságrendjében) És akkor megvan a sötét anyag (ez a tetraéder már
> gravitál, mert erre, csak zárt test képes) és a sötét energia (ez
> pedig nem) is magyarázata is :) )


Nekem a húrelmélethez sehogyse sikerült közel jutnom, akármit is olvastam 
ezekről.
Viszont kicsit visszazuhanva alacsonyabb régiókba, a kvarkcsillagokat is 
vádolják azzal, hogy ők lennének a sötét anyag. :-) A sötét energia nekem meg 
töksötét. :-) Ez ugye a gyorsulva táguló világfelsőfokúintézménnyel függ össze.

hjozsi