[elektro-etc] Méret a lényeg

[Arnold Füzesi]

Esemenyhorizont a fenyre,fotonra vonatkozik. Az a pont ahonnan a feny sem menekul mar. Kulso szemlelo nem kap infot a tortenesekrol.
Mas anyagra sztem kintebb van. Igazabol relativisztikus hatasokkal nem kell emiatt szamolni, hisz a foton tomege fenysebessegnel akkora amekkora, es adott g eseten nem menekul adott tavolsagbol.

Kizartnak tartom h ahonnan a feny meg menekul egy urhajo is menekulni tudjon.

Gxm1xm2/r2 az ero amivel ket tomeg vonzza egymast.

F=m2xa 


a=v2/r a centripetalis gyorsulas.

Akkor van korpalyan ha a = g

v2 csak foton eseten lehet c, magyarul r ott a legkisebb.


Kerdes az, hogy novelve a tomeget, csokkentve a sebesseget az r allando marad-e a fenti kepletekbol. 

v2/r=Gxm1/r2

v2=Gxm1/r

r=Gxm1/v2

r aranyos 1/v2 tomegtol fuggetlenul.

Szoval az "esemenyhorizont" egy urhajonak joval kintebb van alapbol mivel soha nem erheti el a sebessege a fenysebesseget.

Arnold
Sent from my iPhone

> On 10 Jan 2015, at 03:39, jhidvegi <jhidvegi at gmail.com> wrote:
> 
> Palasik Sandor wrote:
> 
>>> v=gyök(2*M*G/r), ahol M az objektum tömege, G a gravitációs állandó,
> 
>> Meglepő módon az eseményhorizont pont ott van, ahol ebből a képletből
>> a szökési sebesség a fénysebességre jön ki.
>> 
>> http://hu.wikipedia.org/wiki/Schwarzschild-sug%C3%A1r
> 
> "A Schwarzschild-sugár, más néven gravitációs sugár minden tömeggel rendelkező
> testre megállapítható távolságérték. Egy test Schwarzschild-sugara az ugyanannyi
> teljes energiájú, gömbszimmetrikus fekete lyuk eseményhorizontjának a sugara.
> Égitestek tömegének alternatív mértékegységeként is alkalmazható.
> 
> Nevét Karl Schwarzschild német fizikusról kapta, aki 1916-ban találta meg az
> Einstein-egyenletek első egzakt megoldását, a Schwarzschild megoldást."
> 
> Hát nekem szinte hihetetlen, hogy ez az einstein egyenletek megoldásaként jött
> létre. Nekem úgy jött ki, hogy kiintegráltam az egységnyi tömegű test energiáját, ha az M tömegű égitesthez ér a végtelenből, és ebből kijön a szökési sebesség ugye. Aztán észrevettem, hogy ez pont gyökkettőszöröse a keringési sebességnek. El se tudom képzelni, milyen egyenleteknek lenne ez a megoldása, ha a v=c.
> 
> Az meg elég érdekes, hogy ha a gondolatmenetet relativisztikus sebességekig fokozzuk, akkor is ez jön ki. De végülis valóban, ha nő a tömeg út közben, ahogy a végtelenből jön befelé egyre nagyobb sebességgel, ezzel pont arányosan nő az erő is, ami húzza.  Hm. Hogy mik vannak!
> 
> hjozsi