[elektro-etc] csodaizzó

[jhidvegi]

Benedek I. wrote:

> Igazad van, azonnal helyesbítettem is!

Csakhát addigra én már beküldtem az emilt.

> Az nem azért van ott, hogy amikor elszakad a szál és ív képződik
> (amitől villámgyorsan elolvad a szál és csak az ív marad), akkor
> végje a hálózatot a túláramtól?

De igen, de miért úgy méretezik, hogy az ép szál bekapcsolásától is elszálljon?
Sokat bosszankodtam régebben, amikor sok 300-as izzót használtam. Aztán 
jópárszor úgy oldódott meg, hogy visszavittem, miután jól letisztítottam, hogy 
szinte újként hasson, és lehetett látni, hogy a wolfram ép, a nyaki biztije meg 
elszállt, és vissza is vették.

> Persze nem tudom, hogy mennyi idő
> alatt égne el egy ilyen szál, de váltóáram esetén nincs is nagy
> jelentősége, mert 10 ms-onként úgyis kialszik az ív. Szóval ez biztos
> nem indokolja a nyakba szerelt olvadóbiztit.

De végülis indokolja, mert volt már nem egyszer, hogy izzó ilyen zárlata simán 
leverte a betáp kismegszakítót. Nekem csak a bizti méretezésével van a gondom. 
Ha fesz-maxban kapcsolódik a hálózatra, akkor a hideg wolfram kicsi ellenállása 
miatt marha nagy lesz a bekapcs áram, ettől ez a bizti elszáll a francba.

> Vagy elképzelhető, hogy
> abban a térben hosszabb ideig fennmarad az ionizált csatorna és
> újragyújtódik az ív, önfenntartóvá válik?


Még az is lehet. A töltőgáz kripton, amit ebből a szempontból nem ismerek, de a 
kistesója, az argon az bizony nagyon könnyen ionizálható. És ugye ilyenkor 
minden jó forró, tehát simán lehet, hogy újragyullad az ív a két szarv között, 
főleg, ha azok vége izzik. És hát az ívfesz az csak pártíz volt, és akár egy 
félperiódus is elég lehet ahhoz, hogy egy gyors kismegszakítót leverjen. A nyaki 
bizti se mindig véd ez ellen, csak akkor, ha úgy van kialakítva, hogy több 
helyen szakad meg egyszerre, és keletkezik egy halom anód- és katódesés. Ami még 
segít, hogy talán hosszú és nem vastag kanóc meg az izzóig.

hjozsi