[elektro-etc] A nap képe...

[Kovács József]

A III. Magyar Köztársaság történetét olvashattuk a 2002-2010 közötti 
időszakból... köszi!

KJ


2014.10.13. 22:48 keltezéssel, Szondi írta:
> Valójában mindegyik, apró lépésekkel szerez magának sok, de 
> jelentéktelen támogatókat. Majd egy bizonyos pontnál az értelmesebb 
> "haszonlesők" is beállnak a sorba. Ezeket a diktátor közvetve, vagy 
> közvetlenül támogatja, így a nép csak azt látja, hogy a slepp 
> folyamatosan gyarapszik, és növekszik a befolyása. Persze lassan, hogy 
> a nép ne fogjon gyanút. (választások, demokrácia sulykolása) Nyilván 
> ilyenkor már megvan a vezér irányító apparátusa, akik gondolkodás 
> nélkül végrehajtják a parancsokat. Kialakul egy Istenszellem a vezér 
> irányában, amit a slepp erősen támogat. Ez az a pont, ahol a vezér már 
> el is hiszi a saját idióta gondolatait, ember már nincs, aki 
> megmondaná neki, hogy "nincs is rajta ruha". Persze ehhez a játékhoz 
> némi gógyi is kell, meg hát a támogatóknak is okosoknak, 
> intelligensnek kell lenniük. A nép pedig, a csordaszellemnek 
> köszönhetően, a győztes mellé áll. És persze a győztes ilyenkor 
> mindent visz. Itt van a második ugrás, amikor az egész kör nem él, 
> hanem visszaél a hatalmával. Ezen a ponton átbillentve a történéseket, 
> gyakorlatilag az események már visszafordíthatatlanok. (1 
> pártrendszer, kétharmad, tök mindegy minek hívjuk) Nyilván ezt a 
> pontot senki sem tudja, mikor következik be pontosan, a hívek lelkesen 
> tapsolnak, és mire feleszmélnek, már nyakig ülnek a kakiban. Ekkor még 
> az apparátus kiválóan működik, a propaganda és a szigor elfedi a 
> hiányosságokat. Aztán elkezd apadni a pénz, mert hát mitől nőne, és 
> beindul egy belső harc, a pénzért és a kedvező pozíciókért, 
> befolyásokért. Ebből a játékból persze a nép profitál a legkevésbé, de 
> még egy darabig a propaganda elhiteti az emberekkel, hogy lehet, hogy 
> most nem annyira jó, de majd az lesz, ha sikerül legyőzni az 
> ellenséget, akinek az a célja, hogy mindenkinek rossz legyen. Aztán 
> nem lesz, se győzelem, se jólét. A nép pedig beragad ebbe a vesztett 
> helyzetbe, de lehetősége kimászni már nincs. A fura ebben a játékban, 
> hogy az értelmiség és a gazdasági szereplők egy kis része nem fordul 
> nyíltan szembe a hatalommal, sőt még jól is érzik magukat, hiszen az ő 
> egzisztenciájuk ilyenkor még formálisan sértetlen. A végén persze vagy 
> borul a bili, vagy óvatosan belülről puceválják ki a büdöset. 
> (nagyjából ez volt 56-ban)