[elektro-etc] trianon

[Acs Gabor]

Most akkor a mi szándékainktól eltekintve, csak a cselekedeteinkre 
összpontosítva, a ww1 alapítói között voltunk, mondhatnám hogy 
kirobbantói között, ha a monarchia részeként is, de mi támadtunk meg egy 
csomó mindenkit, nem?


Gábor


2013.05.18. 22:12 keltezéssel, Kovács József írta:
> Magyarország, mint az Osztrák–Magyar Monarchia része, külügyeiben nem 
> független politikai hatalomként lépett háborúba. A szerb helyzetre és 
> a Ferenc Ferdinánd ellen elkövetett merénylet jelentőségének 
> túlbecsülésére jellemző, hogy a háborús helyzet már 1914. júliusában 
> megérett a konfliktusra. Júliusban már nyilvánvaló volt, hogy Bécs nem 
> mond le a Szerbia elleni akcióról, amelyhez gróf Tisza István csak 
> annyit tudott hozzátenni, hogy július 14-én feltételül szabta: a 
> Monarchia jelentse ki előre, hogy a Szerbia ellen indítandó akcióval 
> jelentéktelen határkiigazításokon kívül szerb területek megszerzésére 
> nem törekszik.[1]
>
> Charles Tisseyre, a francia parlament képviselője könyvet írt a háború 
> kitörésének körülményeiről:  A merényletet követő koronatanácson 
> azonban azok az – akkor még osztráknak számító – nemzetiségi 
> politikusok szavazták le, akiknek hazája később a győztes államok 
> között szerepelt, és Magyarország háborús szerepének a világ 
> közvéleménye előtti félreértelmezésében aktív szerepet játszottak.
>
> Magyarországnak nem volt érdeke a háború, és Tisza István mindent 
> megtett elsősorban Magyarország hadba lépése ellen, de amikor e 
> törekvései meghiúsultak, a háború kárainak enyhítésére. Tisza István 
> az annexióellenes magatartását akkor sem változtatta meg, amikor 
> 1915-ben a Monarchia még előnyös pozíciókban volt. Románia legyőzése 
> és a bukaresti béke aláírása után 3500 km² határrevízióra került sor, 
> amely – gyéren lakott terület lévén – néhány száz román állampolgárt 
> érintett, és kizárólag stratégiai jelentősége volt. Tisza elítélte 
> Szerbia annektálását, és Vilmos császárral is szembeszállva a 
> szerbekkel kötendő különbéke mellett kardoskodott, amelyben 
> kárpótlásul Albániát adta volna Szerbiának. Gróf Károlyi Mihály ezt 
> írja emlékirataiban: „1916 végén, amikor a harctereken a legjobban 
> álltunk, sem Tisza Istvánnak, sem Magyarországnak nem voltak hódító 
> szándékai.”
>
>
>
> 2013.05.18. 21:16 keltezéssel, Acs Gabor írta:
>> Akkor most beszéljünk a WW1-ről. Ott mi volt a mi szerepünk a
>> kirobbanáskor? Mert úgy tudom, valami azért volt.
>
> Alapvetés: mi nem akartuk!
>
> „... Tisza István volt az egyetlen vezető államférfi Európában, aki 
> komolyan szót emelt a háború ellen.”
>
> -----
>
> Magyarország, mint az Osztrák–Magyar Monarchia része,
> külügyeiben nem független!!! politikai hatalomként
> lépett háborúba.
>
> Magyarországnak nem volt érdeke a háború,
> és Tisza István mindent megtett elsősorban
> Magyarország hadba lépése ellen
> Amikor e törekvései meghiúsultak, a háború kárainak enyhítésére.
>
> Tisza István az annexióellenes magatartását akkor sem változtatta meg,
> amikor 1915-ben a Monarchia még előnyös pozíciókban volt.
> Románia legyőzése és a bukaresti béke aláírása után 3500 km² 
> határrevízióra került sor, amely – gyéren lakott terület lévén – néhány
> száz román állampolgárt érintett, és kizárólag stratégiai jelentősége 
> volt.
>
> Tisza elítélte Szerbia annektálását, és Vilmos császárral is
> szembeszállva a szerbekkel kötendő különbéke mellett kardoskodott,
> amelyben kárpótlásul Albániát adta volna Szerbiának.
>
> Gróf Károlyi Mihály ezt írja emlékirataiban:
> „1916 végén, amikor a harctereken a legjobban álltunk,
> sem Tisza Istvánnak, sem Magyarországnak nem voltak hódító szándékai.”
>
> KJ
>
>> Gábor
>>
>>
>> 2013.05.18. 20:46 keltezéssel, Kovács József írta:
>>>
>>>
>>> 2013.05.18. 20:12 keltezéssel, Acs Gabor írta:
>>>> Érdekes ez az animáció, jól kitalálták!
>>>>
>>>> Akkor ez a 20.sz előtt úgy működött, hogy valamit valaki elhódított
>>>> (jellemzően harcban) a másiktól, aztán a harmadik a másodiktól stb?
>>>> Tehát viszonylag rugalmasan, erősebb kutya elve szerint?
>>>
>>> ...és mi viszonylag erős kutyák voltunk ezen a környéken.
>>>
>>> KJ
>>>
>>>> Gábor
>>>>
>>>>
>>>> 2013.05.18. 16:53 keltezéssel, Kovács József írta:
>>>>> > Ez a Trianon-dolog felkeltette az érdeklődésemet, csak nem vagyok
>>>>> > egyáltalán művelt történelmileg, fel tudnál világosítani?
>>>>> >
>>>>> > Mikor érte el azt a méretét az országunk, amit akkor szétvágdostak?
>>>>> >
>>>>> > Gábor
>>>>>
>>>>> http://www.origo.hu/tudomany/20120517-europa-ezereves-tortenelme-egy-latvanyos-animacion.html 
>>>>>
>>>>>
>>>>>
>>>>>
>>>>> Úgy 1090 körül ... :-)
>>>>> Aztán hol nőt-hol csökkent.
>>>>> Mátyás alatt 1480 körül stabilizálódott a ma rajzolt 
>>>>> Nagy-Magyarország.
>>>>> Aztán jött Mohács és a 150 év...
>>>>> Utána 1720 körül állt helyre újra a méret, sőt bővült kicsit délre.
>>>>> 1750 körül visszaállt a normál méretre.
>>>>> 1780-90 körül jött hozzá Galícia (Munkács vidéke) és Moldávia egy 
>>>>> része
>>>>>
>>>>> De, a mai Szlovákia, Horvátország és Dalmácia
>>>>> szinte mindig a miénk volt :-)
>>>>> Erdély ugyan egy külön műsor, de az is ...
>>>>>
>>>>> KJ
>>>>>
>>>>>
>>>>
>>>>
>>>>
>>>> -----
>>>> A(z)  üzenetben nem található vírus.
>>>> Ellenőrizte: AVG - www.avg.com
>>>> Verzió: 2013.0.3336 / Vírus adatbázis: 3162/6335 - Kiadás dátuma:
>>>> 2013.05.18.
>>>>
>>>>
>>>
>>>
>>
>>
>>
>> -----
>> A(z)  üzenetben nem található vírus.
>> Ellenőrizte: AVG - www.avg.com
>> Verzió: 2013.0.3336 / Vírus adatbázis: 3162/6335 - Kiadás dátuma:
>> 2013.05.18.
>>
>>
>
>