[elektro-etc] trianon

[Kovács József]

Magyarország, mint az Osztrák–Magyar Monarchia része, külügyeiben nem 
független politikai hatalomként lépett háborúba. A szerb helyzetre és a 
Ferenc Ferdinánd ellen elkövetett merénylet jelentőségének 
túlbecsülésére jellemző, hogy a háborús helyzet már 1914. júliusában 
megérett a konfliktusra. Júliusban már nyilvánvaló volt, hogy Bécs nem 
mond le a Szerbia elleni akcióról, amelyhez gróf Tisza István csak 
annyit tudott hozzátenni, hogy július 14-én feltételül szabta: a 
Monarchia jelentse ki előre, hogy a Szerbia ellen indítandó akcióval 
jelentéktelen határkiigazításokon kívül szerb területek megszerzésére 
nem törekszik.[1]

Charles Tisseyre, a francia parlament képviselője könyvet írt a háború 
kitörésének körülményeiről:  A merényletet követő koronatanácson azonban 
azok az – akkor még osztráknak számító – nemzetiségi politikusok 
szavazták le, akiknek hazája később a győztes államok között szerepelt, 
és Magyarország háborús szerepének a világ közvéleménye előtti 
félreértelmezésében aktív szerepet játszottak.

Magyarországnak nem volt érdeke a háború, és Tisza István mindent 
megtett elsősorban Magyarország hadba lépése ellen, de amikor e 
törekvései meghiúsultak, a háború kárainak enyhítésére. Tisza István az 
annexióellenes magatartását akkor sem változtatta meg, amikor 1915-ben a 
Monarchia még előnyös pozíciókban volt. Románia legyőzése és a bukaresti 
béke aláírása után 3500 km² határrevízióra került sor, amely – gyéren 
lakott terület lévén – néhány száz román állampolgárt érintett, és 
kizárólag stratégiai jelentősége volt. Tisza elítélte Szerbia 
annektálását, és Vilmos császárral is szembeszállva a szerbekkel kötendő 
különbéke mellett kardoskodott, amelyben kárpótlásul Albániát adta volna 
Szerbiának. Gróf Károlyi Mihály ezt írja emlékirataiban: „1916 végén, 
amikor a harctereken a legjobban álltunk, sem Tisza Istvánnak, sem 
Magyarországnak nem voltak hódító szándékai.”



2013.05.18. 21:16 keltezéssel, Acs Gabor írta:
> Akkor most beszéljünk a WW1-ről. Ott mi volt a mi szerepünk a
> kirobbanáskor? Mert úgy tudom, valami azért volt.

Alapvetés: mi nem akartuk!

„... Tisza István volt az egyetlen vezető államférfi Európában, aki 
komolyan szót emelt a háború ellen.”

-----

Magyarország, mint az Osztrák–Magyar Monarchia része,
külügyeiben nem független!!! politikai hatalomként
lépett háborúba.

Magyarországnak nem volt érdeke a háború,
és Tisza István mindent megtett elsősorban
Magyarország hadba lépése ellen
Amikor e törekvései meghiúsultak, a háború kárainak enyhítésére.

Tisza István az annexióellenes magatartását akkor sem változtatta meg,
amikor 1915-ben a Monarchia még előnyös pozíciókban volt.
Románia legyőzése és a bukaresti béke aláírása után 3500 km² 
határrevízióra került sor, amely – gyéren lakott terület lévén – néhány
száz román állampolgárt érintett, és kizárólag stratégiai jelentősége volt.

Tisza elítélte Szerbia annektálását, és Vilmos császárral is
szembeszállva a szerbekkel kötendő különbéke mellett kardoskodott,
amelyben kárpótlásul Albániát adta volna Szerbiának.

Gróf Károlyi Mihály ezt írja emlékirataiban:
„1916 végén, amikor a harctereken a legjobban álltunk,
sem Tisza Istvánnak, sem Magyarországnak nem voltak hódító szándékai.”

KJ

> Gábor
>
>
> 2013.05.18. 20:46 keltezéssel, Kovács József írta:
>>
>>
>> 2013.05.18. 20:12 keltezéssel, Acs Gabor írta:
>>> Érdekes ez az animáció, jól kitalálták!
>>>
>>> Akkor ez a 20.sz előtt úgy működött, hogy valamit valaki elhódított
>>> (jellemzően harcban) a másiktól, aztán a harmadik a másodiktól stb?
>>> Tehát viszonylag rugalmasan, erősebb kutya elve szerint?
>>
>> ...és mi viszonylag erős kutyák voltunk ezen a környéken.
>>
>> KJ
>>
>>> Gábor
>>>
>>>
>>> 2013.05.18. 16:53 keltezéssel, Kovács József írta:
>>>> > Ez a Trianon-dolog felkeltette az érdeklődésemet, csak nem vagyok
>>>> > egyáltalán művelt történelmileg, fel tudnál világosítani?
>>>> >
>>>> > Mikor érte el azt a méretét az országunk, amit akkor szétvágdostak?
>>>> >
>>>> > Gábor
>>>>
>>>> http://www.origo.hu/tudomany/20120517-europa-ezereves-tortenelme-egy-latvanyos-animacion.html
>>>>
>>>>
>>>>
>>>> Úgy 1090 körül ... :-)
>>>> Aztán hol nőt-hol csökkent.
>>>> Mátyás alatt 1480 körül stabilizálódott a ma rajzolt Nagy-Magyarország.
>>>> Aztán jött Mohács és a 150 év...
>>>> Utána 1720 körül állt helyre újra a méret, sőt bővült kicsit délre.
>>>> 1750 körül visszaállt a normál méretre.
>>>> 1780-90 körül jött hozzá Galícia (Munkács vidéke) és Moldávia egy része
>>>>
>>>> De, a mai Szlovákia, Horvátország és Dalmácia
>>>> szinte mindig a miénk volt :-)
>>>> Erdély ugyan egy külön műsor, de az is ...
>>>>
>>>> KJ
>>>>
>>>>
>>>
>>>
>>>
>>> -----
>>> A(z)  üzenetben nem található vírus.
>>> Ellenőrizte: AVG - www.avg.com
>>> Verzió: 2013.0.3336 / Vírus adatbázis: 3162/6335 - Kiadás dátuma:
>>> 2013.05.18.
>>>
>>>
>>
>>
>
>
>
> -----
> A(z)  üzenetben nem található vírus.
> Ellenőrizte: AVG - www.avg.com
> Verzió: 2013.0.3336 / Vírus adatbázis: 3162/6335 - Kiadás dátuma:
> 2013.05.18.
>
>