[elektro-etc] a becsület ára.... a piacon

[gyapo]

> Ja, vigyen szépen a kismama referenciamérleget, meg tanuljon meg úgy egy
> pillanat alatt összeszorozni egységárat mért értékkel, és a tételeket 
> összeadni, hogy közben a gyerek pörög körülötte, a táskába sorba el kell
> helyeznie a cuccot úgy, hogy nem törik össze, és még az árus kezét is 
> figyelje, hátha rájön az évtizedek alatt kifejlesztett trükkök százaira.

Nem vagyok kismama, csak kb. 40 éve vásárolok, néha piacon is bár 
utálom éppen a sok suttyó árus miatt.
A mérleg problémára nekem az a tuti tippem, hogy hozzá kell számolni 
az árhoz 10 %-ot, és akkor mindenki boldog. Az árus nem tett rá az 
utolsó almát/krumplit, amitől már a kiló fölé billent volna, így csak 
95 deka, de én amúgyis 110 %-kal számolom az árat, ahhoz képest 5 %-kal 
jól jártam.
Lehetne vinni mérleget is, 40 kg-ig mérnek a kis lógatós digitálisok, 
de a fene se bosszantja magát vele, meg mint mondtam úgyse lehet mit 
kezdeni az árussal verbálisan, reménytelen, vagy nem érti, vagy hogy 
is van az a mondás, hogy lehúznak valahova ahol már ők a jobbak.
Számológépet is lehet vinni, nem tudom ez mennyire általános probléma, 
nekem megy a szorzás fejben is.
Gyerekkel még nem vásároltam, azt nem tudom hogy megy.

> Vagy inkább keresni egy olyan helyet (hipert, vagy másik országot), ahol
> nem a betyárkodás-virtus az alap?

Nekem jobban bejön a bolt, az árakat sem látom lényegesen 
különbözőnek, sokkal jobb a környezet, kulturáltabbak az 
alkalmazottak, szigorúbbak a szabályok, lehet reklamálni, sok előnye 
van a piachoz képest. Kocsmába se megyek soha, ettől még tudok inni ha 
akarok.

Üdv.: gyapo