[elektro-etc] Nem dolgozgatunk, hanem dolgozunk

[Kovács József]

2013.06.01. 15:00 keltezéssel, gyapo írta:
>> Aztán a TSZ-eket szét kellett verni, a földeket újraosztották, a nagyobb
>> termőterület (értsd +100m2) érdekében ezeket a kitalált rendszereket
>> szétvágták, tönkretették.
>
> Sok ismerőstől hallottam, de sok dokumentumfilmben is sokan
> nyilatkozták, hogy a tsz-be belépés az finoman szólva nem volt
> önkéntes. Pedig Lenin előírta, hogy önkéntes legyen és fokozatos. Csak
> hát azok a bunkók, akiknek kezébe került a (proletár)hatalom, nem
> foglalkoztak vele. Ők voltak a nincstelen tömeg, és el kellett venni
> azoktól, akiknek volt földje, állata, termelőeszköze.
> Vagyis a tsz egy erőszakosan létrehozott képződmény volt, ami
> önmagától, a presszió megszűnése után azonnal szétesett, hiszen nem
> volt más összetartó erő, mint a szocializmus, amit etetett, és amit
> pont emiatt a cél miatt vertek át a társadalmon.
>
> Üdv.: gyapo

Nos, nem teljesen így zajlott ez...

Először is KÉT típusú alakulat volt.

- a termelőszövetkezet
   ahol a termelő eszköz IS !!! közös volt
   a kockázat/haszon is közösé volt
   a tag magántulajdona megszűnt, bár NYILVÁNTARTOTTÁK!
   a termelést+értékesítést közösen végezték
   a tagok munkabért kaptak a munkájukért
   és esetleg osztalékot a közösben maradt haszonból IS
   a kockázatot CSAK közös viselte

- a szakszövetkezet (kicsit későbbtől)
   ahol a termelő eszköz NEM volt közös, csak a termelést szervezte
   a kockázat/haszon a tagoké maradt
   a tag magántulajdona NEM szűnt meg
   a termelést közösen végezték
   az értékesítést megbízás!!! alapján a közös végezte
   a tagok NEM kaptak munkabért a munkájukért
   hanem "előleget" vettek fel a majdani haszonból
   a közös eredményből elszámoltak az előleget és
   a maradék haszonból döntöttek a kiosztás/beruházás arányáról
   a kockázatot a tagok viselték
Azaz ez a forma a nyugati típusú, mai-modern szövetkezet volt!

A szerveződés valóban nem volt igazán önkéntes.
Főleg a TSZ irányban, ahol magántulajdon lényegében megszűnt.

Viszont, ismerve a tágabb családi legendáriumot :-)
A széleskörű kényszerítés se teljesen úgy esett, ahogy mesélik...

A családi kisgazdaságok elég szar termelő alakulatok voltak, akkor is!
Inkább volt az szenvedés és szegénység, mint öröm.
Épp ezért a zömük alig várta, hogy beléphessen a tsz-be.
De, ugye morálisan nem volt elfogadható a köreikben az
öröklött/szerzett föld/vagyon és főleg az ÖNÁLLÓSÁG feladása.
Ezért látszólag önként csak kevesen léptek be a tsz-be.
Viszont, sokan alig várták, hogy jöjjön már az agitátor.
És már írtak is alá...
Utána pedig mesélték, hogy kényszer, verés, nem volt más választás. stb.

A kisparasztnak, kisgazdának jó volt a tsz és ezt tudta is!

Az ellenállást a jelentősebb területen, komoly bérmunkával, bizony
jókora hasznokat  termelő gazdák tanúsították, mivel ők szarul jártak.
Tőlük valóban sokat elvettek azok akiknek alig volt.
hatalmat, vagyont, életnívót egyaránt ...

-----

A falusi zöm viszont jobb életet nyert tsz-el!!!
Sokkal jobbat...
Elsősorban emberibb életet, hisz immár munkaviszony szerűen
éltek-dolgoztak a tsz-ben, BIZTOS jövedelemmel :-)
Sőt idővel, garantált nyugdíjjal is járt!
A biztos pénzből aztán be is költöztek a FALU-ban bizony
rohamtempóban épülő új házaikba, sőt házsorokba, falunegyedekbe
A tsz pénzéből pedig épültek az új faluközpontok, utak, közművek 
iskolák, kutúrházak és működött a közösségi élet(klubok/körök)
A tsz pénzéből szervezték a nyaraltatásokat, táborokat, stb, stb

Szóval azt mondani, hogy a tsz nem volt jó, hülyeség.
(asszem) 1968-tól ráadásul a háztáji is beindult, ami
komoly lökést adott a termelésnek és az életnívónak!!!
Olyannyira, 1972 körül már szemet szúrt a városi proliknak is.
Rá is szálltak a háztájira és tsz elnökökre...
Politikai és III/III síkon egyaránt.
Fenyegetéssel, puccsal, zsarolással, koncepciós perekkel
az addig sikeres kiskapitalista tsz vezetőket lecserélték.
Párt emberekre ... akik nem értettek a tsz-hez.
Elkezdték szétlopni és tönkretenni.
Innentől a tsz szitok szó lett!

Volt ugyan még egy életre keltési kísérlet a 80-as évek elején.
De, az már nem a tsz-t erősítette meg.
Hanem, a tsz magángazdaságokba való széthordását kezdte el.
Sok esetben úgy, hogy a haszon hazament a költség a tsz-ben maradt...
Ez a méretessé váló háztájik kora :-)
Amikor sok falusi erősen meggazdagodott a tsz-zsírján.

A gengszter váltás idejére az tán a tsz már élet
igazából életképtelenné vált a spontán széthordás okán.
A tagok célja is teljes széthordás és az egyéni boldogulás lett!

Nem látták, hogy a háztáji méretű gazdálkodásuk
CSAK a tsz integrációja alatt termel komoly jövedelmet.
Vissza akarták földjüket és az önállóságukat.

Látjuk mi lett belőle.
Ugyanaz mint a tsz-esítés előtt...
A kicsik szarul keresek, sokat dolgoznak, szenvednek.
A nagyobbak pedig röhögnek rajtuk és ismét ők diktálnak.

A politika ugyan mondogatja, hogy: szövetkezzetek!
De, önként most sem teszik... inkább sírnak, szenvednek.

Pedig a kiút megint csak a tsz-lenne.
Annak a nyugati fajtája, amit szakszövetkezetnek hívtak anno kádárék!
Ma pedig egyszerűen szövetkezet a neve és a törvényi formája.

Mellesleg, működik ma is tsz-formában jópár szervezet.
termelő-, ipari-, takarék-, értékesítő- szövetkezet formában

Szóval nem halt ki... a tsz.
Sőt, idővel alighanem népszerűbb is lesz még újra a szövetkezeti forma.
Mert valójában, demokratikusan irányítva előnyös a tagoknak.


KJ