[elektro-etc] Túlélőverseny , muhaha

[Karoly Kovacs]

Egy erdekes adalek ehhez: par hete volt Ausztriaban a nepzavazas arrol, 
hogy maradjon-e a sorkatonai szolgalat vagy terjenek at a hivatasos 
katonasagra.

Szamomra meglepo modon a nep a sorkatonai szolgalat mellett szavazott, 
pedig a koalicio szocialista fele (a honvedelmi miniszterrel egyutt) 
nagyon komoly kampanyt folytatott a hivatasos sereg bevezetese mellett.

Igaz, ebben a valsztasban valoszinuleg az is kozrejatszott, hogy 
Ausztriaban sok ev ota meglehetosen jol mukodik az alternativ katonai 
szolgalat, amikor is akarmilyen meggondolasbol valaszthatod a civil 
szolgalatot a sereg helyett. Ez a civil szolgalat az elet sok teruletere 
kiterjedt (betegapolas, katasztrofaelharitas, karitativ feladatok, 
stb.), eleg jol beepult mar a hetkoznapokba.

(Ha jol emlekszem, de ennek utana kene nezni, civil szolgalat eseten a 
szolgalati ido kicsit hosszabb, mint amikor bevonul az ember a seregbe.)

Karoly

-------- Original Message --------

> A hátrányai mellett voltak jó oldalai is a sorkatonai szolgálatnak! Anno
> jól megfigyelhető változás volt a leszerelés után, úgy az anyuci
> kedvencei, mint a rettenthetetlen fenegyerekek életében. Az
> elkényeztetett, kis egyke majomparádékból valamennyire férfi lett, a
> nagypofájú, önelégült senkiházik pedig megtanulták az alázat, az
> alkalmazkodás és a felelősség fogalmát. A leszerelő srácok megízlelték a
> közösségi élet szabályait, megtanulták feldolgozni a kellemetlen
> pszichés és a fizikai ráhatásokat és sorolhatnám azokat a hasznos
> tapasztalatokat, amikben sem otthon, sem az iskolában, vagy egyéb
> polgári környezetben nem lehetett részük. Ha semmi mást nem vizsgálunk,
> csak a korai felkelést, reggeli tornát, napi kiképzést, rendszeres
> étkezést, korai takarodót (szabályok, kötelmek és rendszeresség), akkor
> már volt értelme.  A tanyasi gyerek megismerte a városiak
> gondolatvilágát, életvitelét és fordítva. Lett összehasonlítási alapjuk,
> rengeteg új ismeretet szereztek, amikre akkor talán még nem volt
> szükségük, de később jól jöttek.
> Miután leszereltem (68-ban, Csehszlovákiából visszajövet) hosszú évek
> során érdekes volt megfigyelni a bevonuló és leszerelő kollégák,
> edzőtársak, ismerősök életvitelének és filozófiájának változásait.
> Mondhatni, mindegyiknek hasznára vált a seregben eltöltött idő. így,
> vagy úgy! Erősebb, egészségesebb, alkalmazkodóbb, lélektanilag is
> kiegyensúlyozottabb, életképesebb emberekké váltak.
> Ha végignézek ma a 18-24 éves korosztályon, tízből hatot biztosan
> besoroznék (némelyiket több évre is!), hogy valami emberforma élőlény
> válhasson belőlük. Fizikailag és mentálisan egyaránt.
>
> bi
>
> gyapo wrote:
>>> Mint ahogy az út szélén, vagy otthon a villanyrezsóval a kezedben
>>> kimúlni is, pont annyira értelmetlen.
>>
>> Csak majdnem. Az óton azért vagy, mert valami cél felé haladsz, a
>> rezsóval is valami hasznoat csinálsz, de a seregben totál fölösleges
>> volt minden, az időtöltés, a hadgyakorlat, a robbanóanyagok őrzése és
>> minden. Az egész úgy ahogy van egy fölösleges pazarlás volt, és
>> szerintem ma is az. Ha még ott is kellett volna meghalni, az sokkal
>> rosszabb, mint valami értelmes dolog művelése közben.
>>
>> Üdv.: gyapo
>
>