[elektro-etc] Legyé te is munkásőr

[Kovács József]

2012.09.15. 16:44 keltezéssel, Fuzesi Arnold írta:
>
>
> On 2012.09.15. 16:05, Acs Gabor wrote:
>> Hát igen, ez a kis csapat már kitúrt innen egy pár embert, akikért
>> igen nagy kár.
>
> Nekik semmi közük nem volt ehhez ugye? Szegény ártatlan szenvedői a kis
> csapat ámokfutásának. Hagyjukmárezt... Meg kéne tanulni viselkedni
> bakker, ennyire egyszerű, és akkor nincs ilyen gond. Vagy érzékelni, hol
> a határ. Aztán ha visszakapják meg nem csodálkozni, hisztizni, és
> lelépni mint egy picsogós kislány. Vállalja  a következményét.
> Masreszrol meg toleranciarol, liberális elvekről papoltak ejjel nappal,
> akkor gyakoroljak is.  De valahogy nem sikerult. Akinek nem egyezett a
> velemenye azt azonnal foldbe kellett dongolni, és sértő jelző hegyeket
> aggatni rá levélről levélre.
> Érdekes én nem lettem elüldözve, pedig kaptam rendesen. (Talán a
> legtöbbet, elég válogatott jelzők repkedtek, a te pszicho elemzésed egy
> könnyed du-i tea ahhoz képest.)

... a most éppen hallgatóra (remélem más baja nincs)
pl. 1-2x már nekem is rá kellett szólni, amikor kicsit
elszállt az agya, hogy leszáll rólam, vagy durva leszek vele.

Megértem amikor egy életerős jó agyú ember nehezen emészti,
ahogy épp tönkremegy az élete, akár egészségügyileg akár piacilag
akár mindkettő együtt és másban/másokban keresi a hibát.

Jómagam pl. ezért nem esek neki soha az első pár baszakodás-beszólás 
miatt senkink, legalábbis nem szándékosan, mert
soxor kell bűnbak-céltábla-bűnös az embernek, néha nekem is.

Soxor pedig, nem az hatás, amit gondol az ember amikor ír, mert
a másik agya egy eltérő koordináta rendszerben olvas-értékel.

NEM szabad ezeket a dolgokat véresen komolyan venni!

Néha időben vissza vonulok, néha késve, néha rám kell szólni.
Igyekszem nem sértésnek venni és nem megsértődni, amikor
nem nyilvánvaló a szándék a személyes sértésre.
Aztán van, hogy benézem a helyzetet...

De, az biztos, hogy igyekszem tisztázni a dolgokat.
Ha, netán igyekxem átnyomni az én nézetem, akkor
sem hülyézek le senkit az ő "hitéért", max.
a nézetrendszert minősítem baromságnak.

Ugyanezt várom másoktól.

Mondhatják, hogy baromság amiben hiszek.
DE, nem mondhatják, hogy ettől és is barom vagyok!

Sajnos, sokan nem tesznek különbséget a kettő között.

(példák amik hirtelen eszembe jutnak
Levente(asszem) gabona betárazása, amit a jelen körülmények
között hülyeségnek tartok, de eszembe nem jut lehülyézni
emiatt magát a Leventét... vagy gyakran nem vagyunk egy
hullámhosszon Károly Kováccsal sem, de ettől nem tekintem
ellenségnek, vagy hasonlónak, ahogy a le nem írható nevű
éppen önkéntes száműzöttet sem, pedig ő már a full-kontakt
beszólásokon is túl esett legalább egyszer velem szemben)

Viszont, pozitív példám mondjuk Ábrahám Gábor, akivel
ugye erősen másként látjuk a jelen világ gazdasági
olykor világnézeti részét és mégis személyeskedés,
kóstolgatás nélkül tudjuk ütköztetni a nézeteinket...


Szóval, nem kéne annyira véresen komolyan venni a
világnézeti-vélemény különbségeket, hogy azokat
személyes sértésnek tekintsük, mégha olykor
becsúszik is egy-egy aljas-sunyi poén/utalás.

Itt igencsak mindenki kultúrált-értelmiséginek tekinti önmagát.

Ahhoz képest néha minősíthetetlen jelzők röpködnek és
életre-halálra menő SZEMÉLYESKEDŐ csaták dúlnak, utolsó vérig.

Amik fölöslegesek és el is halnának, ha idővel
legalább az egyik fél belátná, hogy nem nyer
semmit a végén, sőt veszít a harccal.... arcot.
(Arnold pl. újabban szelídülni látszik)

Nyilván van olyan szintű belekötés, amit
nem lehet lenyelni tiltakozó szó nékül!

De, nem biztos, hogy totális harcba kell menni miatta és
főleg nem ésszerű lemenni bunkóba, bár néha nem sikerül kibírni.

De, törekedni lehet és kell rá..., hogy értelmiségiként társalogjunk.
Tiszteltben tartva mások világnézeti szuverenitását.
De, nem elnézve a társaságban viselkedési gondokat...

KJ

> A.