[elektro-etc] balesetek

[Fuzesi Arnold]

A fa felett meg pláne, komoly szivóhatást fejt ki az útra... szóval lehet ki van 
ez találva. :) Meg a vízelnyelés sem utolsó valószínűleg.
Meg a fák levele köztudottan rengeteg port (út mellett szennyezőanyagot) stb. 
megköt, nem engedi tovalibbenni.


m.blog.hu/er/erdoertekeles/file/rado_fasorok_eu_ertekelese.pdf

nna, nem is mondtam hülyeséget...
Ez egy külön tudomány úgy tűnik, és belekibickedünk itt lazán.

Szennyező anyagok lekötése
A légszennyező anyagok egy részét a fák lombtömege
képes lekötni. A szűrő úgy működik, hogy a szilárd szennye-
ző anyagok (porszemcsék a hozzájuk tapadó nehézfémekkel,
a korom, olajszármazékok, azbeszt, stb.) megülepednek a
leveleken. Az esővíz a szennyeződést időnként lemossa, és a
szűrő levélfelület újra üzemképes. A kapacitás függ attól,
hogy a fák milyen távolságra vannak a szennyező forrásoktól.
Emiatt az utak melletti fasorok és az üzemekhez közeli erdők
bírnak nagy jelentőséggel. Egy 40 éves erdő hektáronként és
évente 70 tonna szennyező anyagot képes kiszűrni a levegő-
ből. Kutatások szerint 1 lombköbméter levélfelület 4500
gramm szennyező anyagot képes kiszűrni a levegőből egy
vegetációs időszak alatt. (Egy 50 éves fa kapacitása 405 kg
szennyezés kiszűrése 1 év alatt.)


ez is milyen érdekes:

Védelem a rázkódások, rezgések hatásai ellen
A városi utak forgalma rázkódásokkal, rezgésekkel jár,
amelyek a kemény burkolatú utak esetén átterjednek a házak-
ra, és azok vakolatát, majd falát megrepesztik. Az utak mel-
letti fák gyökérzete a burkolat folytonosságát megszakítja,
ezáltal csökkentve a házak állagromlását. Létező, nem vitat-
ható ártalomról van szó, amelynek kiszámítása csak közvetett
módszerekkel lehetséges. Szabad szemmel is látható azonban
a csupasz és fásított utcák házai közötti állapot különbsége.


A rekreáció
A rekreáció bonyolultan ható tényezők összessége: Újjá
teremtést jelent, vagyis az idegileg, fizikailag fáradt embe
felfrissülését. (Angolszász országokban a parkokat, parker
dőket rekreációs területeknek nevezik.)
A rekreáció folyamata az érzékszerveinken keresztül ha
ránk. Szemünk a művi környezet függőleges-vízszintes vo
nalrendszere helyett az ágak szabálytalan vonalait látja. Meg
nyugtató a növények zöld színe is. Hallásunkra itt nem a
város lüktető zaja hat, hanem a lombok zizegése, a vizek
csobogása, a madarak éneke. A virágok és a pázsit illatá
szaglószervünk érzékeli, míg a klimatikus hatásokat helyzet
értékelő szerveink fogják fel.
E passzív rekreációs hatásokat kiegészíti az aktív rekreá
ció, a séta, a játék vagy a sport. E bonyolult összhatások
eredménye, hogy néhány óra, amelyet növények között töl
tünk, mind szellemileg, mind fizikailag felfrissít bennünket!

Asszimilációs folyamat
Az asszimilációs folyamat egyben oxigéntermelés és
szén-dioxid-feldolgozás. E két „szolgáltatás” egyidejűleg
keletkezik a folyamat során. A szén-dioxid és víz felhaszná-
lásával, fényenergia segítségével a növényt gyarapító cukor-
vegyület és oxigén képződik. Éjszaka a folyamat fordított,
oxigént fogyaszt és szén-dioxidot bocsát ki. Számítások sze-
rint egy lombköbméter asszimiláló felület egy évben, a vege-
tációs időszakban 440 gramm oxigént termel és 590 gramm
szén-dioxidot dolgoz fel. (1 lombköbméter átlag 4 m2
  asszi-
miláló felületnek felel meg.)

A.

On 2012.05.29. 19:18, Fuzesi Arnold wrote:
>
>
> On 2012.05.29. 19:10, jhidvegi wrote:
>> Arnold Fuzesi wrote:
>>> Alfoldon amit a szel befuj homok?
>>> Felenk ahol nincs fa, ott latvanyos homokatfuvasok vannak.
>>
>> Ezekre nem hat a fasor. A fák koronája fent van, a törzsek között vígan
>> közelekedik a széllel a homok.
>
> Viszont turbulenciat okoz. Vagy a felgyorsult legaramlas a fa alatt lehet nem
> rakja le olyan konnyen a homokot. Csak gondolj bele egy fa alakjaba, alatta a
> törzsnél ahol nincs levél törvényszerűen megnő a szélsebesség.
>
> Mondom, homok, hóátfúvást ritkán látok két fa között. Inkább ott ahol nincs
> egyáltalán fa, ott lazán lepakolja az útra.
>
>
> A.
>
>