[elektro-etc] Zsibbadás

[jhidvegi]

charles hoss wrote:

> oke , csak allandoan orvosi dumakat nyomatok es szerintem mar
> mindenkinek tok elege van ebbol .

Ezt biztosan rosszul gondolod.

> szoval a nagyverkorben az aortaban es a nagyereken van rendes nyomas .
> ez utana egy oriasi keresztmetszetu halozatra esik szet , aminek a
> nyomasa jelentosen alacsonyabb mint a kezdeti - itt mar vannak
> parhuzamossagok , igy ha leszoritasz egy eret , akkor vannak
> parhuzamos utvonalak az adott terulet ellatasara - igy pl a kez
> tenyeri - hati resze egymassal kis parhuzamos erekkel vannak
> osszekotve , igy ha tartosan markolunk valamit is marad keringes , nem
> hul le , kuzd oxigenhiannyal a kez .

Ez rendben van, de ha van egy terület, ami teljes egészében jókora nyomásnak van 
kitéve, pl csont vagy nagyobb izület felé egy keményebb szivacson fekvő 
embernél, az a terület egyszerűen sehonnan se kaphat vért, mert az egészben 
nagyobb a nyomás, talán még a verőér alsó nyomásánál is.

Hasonló gond lehet, ha valaki jó izmos, és úgy helyezi el pl a karját, hogy 
abban a pozícióban feszüljön valamelyik lényeges olyan izom, amin átmegy valami 
nagyobb ér.

Régen jártam úgy, hogy oldalt fekve a felső karom simán rajtam volt, de a hónom 
alatt volt a paplan, és iszonyúan elzsibbadt az egész. Ehhez persze az is 
hozzájárul, hogy ebben a karban pl vérnyomást mérve bazi alacsony értékek 
adódnak. (Ezt kipróbáltam, bárki kipróbálhatja, meg fog lepődni.)

> ezutan jonnek a kapillarisok es ezek szedodnek ossze a venakba ,
> amiknek a nyomasa lenyegeben szinte nulla kozeliek . konkretan pl a
> nyaki venak serulese eseten negativ nyomas miatti legembolia alakulhat
> ki .

De nem csak a trauma hatásával együtt? Gondold el, hogy ha nulla alatti (azaz 
légköri nyomás alatti) lenne bármelyik vénában a nyomás, de nem 0,0001 barral, 
akkor simán a légköri nyomás hatására elzáródna.
Úgy hajlamos vagyok elhinni, hogy ilyen pillanatok is vannak, és a visszafelé 
áramlást a vérerekben lévő szelepek akadályozzák meg. Mivel a szív nem tud 
szívni (a nevével ellentétben :-) ), tehát ő csak nyomás hatására töltődhet fel, 
nemde? Tehát ott a bemenő erekben nem is jelentéktelen nyomásnak muszáj lennie, 
mert nem fél óra, hanem tizedmásodperc nagyságrendű idő alatt kell feltöltődnie.

A nyaki véna persze állva jó 15 hgmm-rel alacsonyabb nyomású is lehet. De akinek 
győzike "álvágjom á
nyákádot", az nemigen marad állva.

> vernyomas mereskor nem azert hallod a hangokat mert oda kell mennie az
> ernek , hanem mert a nagyereket feltolti es ez attori a mandzsetta
> nyomasat - mielott meg mashova el tudna folyni . a diasztoles nyomason

Azért hallok hangokat, mert a mandzsetta nyomása a max és min érnyomás közé 
esik. Ha a max fölé vagy a min alá, akkor nincsenek hangok, mármint nem azok a 
jellegzetesek, amikor összecsapódik az érfal.

Igen, belátom, hogy hibás gondolat volt ez a diasztolés dolog, mert a vénák 
sokkal kisebb nyomásúak lehetnek.
Pont ezért lehet gond pl vacak széken ülni, ami a combi hátsó nagy visszereket 
úgy nyomja el, hogy megáll a véráram. Mert ekkor viszont a vénás nyomás minimum 
a diasztolés szintjére emelkedhet a mögöttes területeken, nem? Főleg, ha akkora 
terület van lezárva, hogy a párhuzamosságok se nagyon érvényesülnek. Ekkor a 
lábszári érintett visszerekben még nagyobb lesz a nyomás, amitől azok jól 
megdagadhatnak, ronda nagy, látható visszerek alakulhatnak ki idővel. Persze 
ennek biztos más okai is vannak, nem csak ez, de ilyet már láttam.

> (ami csak a nagyerekre vonatkozik) csak a hang szunik meg - nem
> kezdodik el erdemi keringes . probald ki hogy mondjuk egy madzsettat
> felfujsz a karodon egy orara a diasztoles nyomas felere .

Érdemi nem, de kell maradnia keringésnek, csak jól ki fognak dagadni a visszerek 
a kezemen. Mese nincs, ha a verőér legkisebb nyomása mondjuk 90, és 45-tel 
szoríom a felkart, akkor kénytelen-kelletlen a vénák ekkora nyomásra fel kell 
töltődjenek. Nincs más lehetőség, mert ha nem áramlik a vér, akkor semmiféle 
olyan, amúgy átjárható "cső" nem létezik, amin lenne nyomásesés.

A sima vérnyomásmérésben is szerintem egy mérési hiba, hogy ha túl lassan 
történik a mandzsetta felfújása és leeresztése, akkor a kar vénáiban jókora 
nyomásemelkedés léphet fel, ami visszafelé hathat, vagyis, ha ez a normál 
diasztolés nyomás fölé emelkedik a systolés töltés alatt, akkor a diasztolés 
mért érték magasabbnak fog adódni a ténylegesnél.
(Ezért jobb a kézi pumpa és az orvosi módi, mert ő villámgyorsan felnyomja, 
meghallgatja a felső értéket, aztán pillanatok alatt lejjebb engedi az alsó 
körülire, és ott is hallgatózik lassabb leeresztéssel. A szarul beállított 
kütyük viszont túl sokáig pumpálnak és eresztenek lefelé.)

> ezt nem tudom hogyan alakul . egy finoman elhizott test alighanem
> olyan lehet mint egy vizfurdo - csak sajat testeben lebeg . az a
> gyanum hogy az ilyen allapotban bekovetkezo problemak az elhizas nem
> fizikalis hatasai : cukorbetegseg , plakkok ,es egyeb mikro
> erserulesek kovetkezmenyei lehetnek - nem maganak a sulynak a hatasa .
> egy szogletes , csontos alkatu ember sokkal kevesbe van kiparnazva a
> nyomas ellen .

Hát persze, ha betonon vagy fapriccsen fexik.

A nagyon nagy testű, leginkább tengeri lények tényleg megfulladnak a saját 
súlyuk nyomása alatt akkor is, ha tudnak elvileg lélegezni, és locsolják a 
bőrüket kiszáradás ellen. Nincs egyensúly, kell nekik a külső hidrosztatkiai 
nyomás a belső kompenzálására. 10g-nél az ember is csak lében úszva tudhatna 
létezni, de lehet, hogy az egérnek csak a lába kellene, hogy megerősödjön. :-) 
Az elefántnak meg a lónak semmi esélye nem lenne 10g-nél szárazon az életben 
maradásra.

Hasonló az ábra normál körülmények között nagyon kövér embernél. Én azért nem 
vagyok extrém kövér, de kényszerből hason fekve kemény helyen lehet, hogy szépen 
elaludnék végleg. :-)

hjozsi