[elektro-etc] A jövő majdnem mérnökei...

[Xorn]

Én speciel a férfi családtagokkal sem szívesen puszilkodom,
idegenekkel meg végképp esélytelen. Hölgyek esetében még hagyján.

Best regards,
Andy

2012/7/3 Karoly Kovacs <koka55 at kabsi.at>:
> Csatlakozom!
> En, 57 evesen, tobb tragediaval a hatam mogott jol tudom, mennyire fontos
> ez. Ragaszkodom hozza, hogy ha a kedvesem elmegy akar csak a boltba (vagy
> mondjuk en), akkor is puszi, este puszi, reggel puszi, nagyon lenyeges. (A
> puszi egyeni dolog, masnal behelyettesitheto olelesel, stb., a lenyeg a
> kozvetlen kontaktus.)
> Sokszor elnezem, egeszen fiatal hazasoknal is, hogy valamelyikuk hazamegy a
> melobol, szinte unottan koszon a parjanak, oszt ennyi.
> Ilyenkor mindig megdobbenek (termeszetesenm csak magamban, nem teszem ezt
> szova).
> Az osztrak barati korben (termeszetesen csak a legkozelebbi baratoknal) is
> bevezettuk ezt: amikor vendegsegbe jonnek, puszi. Eleinte meglepodtek, de
> aztan helyeseltek. (Naluk nem szokas, csak a legkozelebbi hozzatartozoknal.)
>
> Karoly
>
>
>
> -------- Original Message --------
>
>> szép történet :)
>>
>> Még eszembe jutott egy dolog, a testi kontaktus. Amíg kicsi az ember
>> gyereke, azt lehet ölelgetni, birkózni vele, az enyém különösen szeret
>> rámmászni, akár állva is, megmászik mint valami sziklamászó. Szóval az
>> embernek, amikor fiatal, és csajozik, van olyan, hogy megölel valakit.
>> aztán amikor egy kapcsolat megszokássá válik, kikopnak az ilyen dolgok
>> (sok embernek örökre, egész életére vége az ilyesminek). Viszont a
>> gyereket lehet így is szeretgetni, sőt ő is igényli. Ez az ölelgetős
>> dolog lehet, hogy lényeges lelkileg, van olyan vallási, filozófiai vagy
>> milyen irányzat, hogy kimennek az erdőbe és átölelnek egy fát.
>>
>>
>> Gábor
>>
>>
>> 2012.07.02. 22:21 keltezéssel, Ábrahám Gábor írta:
>>>
>>> Korán kell kezdeni, aztán szép sorba, sűrűn folytatni :)
>>>
>>> Nemrég a 30 éves érettségi találkozónkon panaszkodott
>>> az egyik osztálytársam, hogy az ötödik gyerekük szinte
>>> egykeként nő fel, de szerencsére már van egy unokájuk is,
>>> az majd helyrerakja.
>>>
>>> Apai nagyapám hosszas udvarlás után, pont az I. VH.
>>> kitörése előtt kérte meg a nagymamám kezét, nem túl
>>> fiatalon. Aztán elment a háborúba. Már elég idős volt,
>>> amikor az apám 21-ben megszületett, viszonylag
>>> korán meg is halt. Mindig azt mondta apámnak, korán
>>> legyenek gyerekei, ne járjon úgy, mint ő.
>>> Aztán jött egy másik háború, meg sok minden egyéb,
>>> végül apám 43 volt amikor én születtem, úgyhogy ő is
>>> azt mondogatta nekem, legyenek fiatalon gyerekeim!
>>> Sose remélte, hogy megéli az unokáit, nagyon boldog
>>> volt velük.
>>>
>>>
>>> Gábor
>>>
>>> ----- Eredeti üzenet ----- From: Acs Gabor
>>> Sent: Monday, July 02, 2012 9:52 PM
>>> To: elektro-etc at tesla.hu
>>> Subject: Re: [elektro-etc] A jövő majdnem mérnökei...
>>>
>>> Épp azon gondolkoztam, hogy melyik a jobb módi. Mert én fiatalabban
>>> kezdtem, és 36 éves koromban született a legkisebb. Annyiból jobb, ha
>>> sűrűbben jönnek, hogy több ideje marad saját magára az embernek. viszont
>>> van sok öröm is, ami egy kicsivel jár, minden nap mond valamit, ami
>>> feldobja az embert.
>>>
>>>
>>> Gábor
>>>
>>>
>>> 2012.07.02. 21:41 keltezéssel, jhidvegi írta:
>>>>
>>>> Ábrahám Gábor wrote:
>>>>
>>>>> Orvos. 23, 25  és 29 voltam a gyerekek születésekor. :)
>>>>
>>>>
>>>> Az jó! Ez még a régi módi. :-) Manapság már nem vállalnak ilyen
>>>> fiatalon gyereket az ifjak.
>>>>
>>>> hjozsi
>>>
>>>
>>>
>>>
>>>
>>> -----
>>> A(z)  üzenetben nem található vírus.
>>> Ellenőrizte: AVG - www.avg.com
>>> Verzió: 2012.0.2193 / Vírus adatbázis: 2437/5106 - Kiadás dátuma:
>>> 2012.07.02.
>>
>>
>>
>