[elektro-etc] akvapónia 2

Fri Jan 6 15:49:21 CET 2012

alapvetoen mindegy . nem tudom hogy pacsuta peter mennyire hires ember
, de egy masik noname luzer , valami buckminster fuller nevu egyszer
nem akarta meghatarozni hogy mi , hogyan mukodjon , siman osszeontotte
a csatornaban , sarban talalt trutyit es par 200 literes hordoban
osszehozta a biologiai tisztitast , siman azon az alapon hogy a
tartalyokban lezajlott egy kompeticio , szelekcio - talan kis evolucio
- es beallt a rendszer magatol . ez szinte barhol elerheto .
lehet hogy egy halgazdasag iszapja szervetlen anyagokbol all - de egy
keramia/cserep golyokba ultetett noveny talajabol nem mosodik be
ilyesmi a vizbe - igy hacsak a halak nem izzadnak sziliciumot , vagy
valahonnan nem kerul bele , nem tudom hogyan halmozodhatna fel .
:)

bye
dexter


Kormos Imre <imre.kormos at gmail.com> írta (2012. január 6. 13:14):
> Igaz, én annyit módosítanék a rendszeren, hogy egy nagyobb (mondjuk 10-20 m3-es) külső kerti (halas) tavat használnék.
> KI
>
>> -----Original Message-----
>> From: elektro-etc-bounces at tesla.hu [mailto:elektro-etc-bounces at tesla.hu]
>> On Behalf Of Fekete Róbert
>> Sent: Friday, January 06, 2012 12:37 PM
>> To: elektro-etc at tesla.hu
>> Subject: Re: [elektro-etc] akvapónia 2
>>
>> viszont a cikk rámutat a gyenge pontra
>> a halaknak nagyobb tér kell, és egy kicsit akvárium jellegű teret kell kialakítani
>> ami az eredeti közeget szimulálja, lehetőleg minél jobban, hiszen akkor lesz
>> meg igazén a rendes ökoszisztéma ami a már rendes növények "
>> elkészülését" is segíti
>>
>>
>>
>> 2012-01-06 12:31 keltezéssel, Kormos Imre írta:
>> > Ez a cikk ott sántít, hogy itt nem a haltáp lesz  a növények táptalaja, hanem
>> a halszar, a "halastóban" keletkezett majd lebomlott algák, stb....
>> > Így itt, ha nem is a talajjal megegyező, de bonyolult, sokszínű rendszer fog,
>> sokszínű tápanyagot előállítani. Nem úgy, mint egy nagyüzemi hidropóniás
>> "üzemben", ahol a cikkben leírt dolgokkal jórészt egyetértek..
>> > KI
>> >
>> >
>> >> -----Original Message-----
>> >> From: elektro-etc-bounces at tesla.hu
>> >> [mailto:elektro-etc-bounces at tesla.hu]
>> >> On Behalf Of Levente Móczó
>> >> Sent: Friday, January 06, 2012 12:18 PM
>> >> To: elektro-etc at tesla.hu
>> >> Subject: Re: [elektro-etc] akvapónia 2
>> >>
>> >> Ezt most találtam.
>> >> Azt hiszem, nem eszik olyan forrón a pisztrángot:
>> >>
>> >>
>> >> Re: akvaponia
>> >> Posted by:
>> >>
>> >> Ehhez kötelezõ olvasmány Pacsuta Péter János tegnapi cikke:
>> >>
>> http://greenr.blog.hu/2012/01/06/haltap_mint_novenytap_avagy_mi_tapla
>> >> l
>> >> ja_az_emberi_hiszekenyseget#c15416564
>> >> Zsolt
>> >>
>> >> -----Original Message-----
>> >> From: permakultura at yahoogroups.com
>> >> [mailto:permakultura at yahoogroups.com] On Behalf Of Mihaly Foldi
>> >> Sent: Sunday, December 04, 2011 1:08 AM
>> >> To: permakultura at yahoogroups.com
>> >> Subject: Re: [permakultura] akvaponia
>> >>
>> >> megnéztem: a "recirkulációs rendszer"-t üsd a keresõbe, és jönnek fel
>> >> érdekes dolgok. Bizonyára még több, ha idegen nyelven teszed...
>> >> üdv.
>> >> m
>> >>
>> >> 2011/12/4 Mihaly Foldi<foldimiska at gmail.com>
>> >>
>> >>> A hollandok csinálnak ilyesfélét, üvegház, medencék, valami
>> >>> recirkulációs rendszernek vagy minek nevezik. Láttam egy lobbi
>> >>> elõadásukat errõl, amit a bizottságban adtak elõ, mert szerették
>> >>> volna ha az ökológiai akvakulturába is beveszik ezt az eljárást, de
>> >>> nem jött
>> >> nekik össze...
>> >>> Ez a módszer energiaigényes lehet, és gondoskodni kell a takarmányról.
>> >>> Csak bizonyos fajok alkalmasak az ilyen tartásmódra, pl. a trópusi
>> >> Tilapia.
>> >>> Ha fény és oxigéndús friss víz van, akkor edényben jól tarthatóak a
>> >>> ragadozóhalak, pl. a süllõ is, de ezeket ilyenkor különbözõ magas
>> >>> fehérjetartalmú mesterséges tápokkal etetik, esetleg mesterségesen
>> >>> nevel lárvákkal...
>> >>>
>> >>> Szerintem a legjobb a hagyományos (magyar) polikulturás halastó,
>> >>> melyben egy idõben több faj is megtalálható...
>> >>>
>> >>> Múlt héten egy állatorvos barátommal tárgyaltam errõl, aki
>> >>> magyarország legnagyobb halastógazdaságában dolgozik. Az iszap
>> >>> problémás lehet a tavakban, s vannak akik a mikrobiológiai lebontást
>> >>> gondolják megoldásnak. Õ elmondta, hogy próbálkoztak, de kiderült,
>> >>> hogy az iszap nagyrésze nem bontható, mert nagyrészt (90%)
>> >>> szervetlen volt, jórészt sziliciumot és csak nagyon kevés tápanyagot
>> >>> tartalmazott,
>> >> így trágyázásra sem volt alkalmas.
>> >>>
>> >>> m
>> >>> 2011. november 30. 23:33 Judit Anikó Balogh írta,
>> >> <bioasszony at gmail.com>:
>> >>>
>> >>> No, megnézném én ennek az energia-mérlegét a mi klímánk alatt!
>> >>> Asszem
>> >>>> jócskán negatív lenne!
>> >>>> BJ
>> >>>>
>> >>>> 2011/11/30 Attila Kokeny<attkoa at gmail.com>
>> >>>>
>> >>>>> Szia,
>> >>>>>
>> >>>>> tökéletesen mûködõ módszer és a mesterséges rendszerek között a
>> >>>>> legalacsonyabb energiaigényû, és ahogy a tudósok mondják, van
>> >>>>> valami ismeretlen növekedési faktor benne, ami miatt jobb minõségû
>> >>>>> és nagyobb hozamot biztosít, mint a sima hidroponikus rendszerek.
>> >>>>> Szerintem ez egy szimpla faktor, a szerves anyag összetétele más,
>> >>>>> mint a bármennyire is organikus folyékony tápoknak.
>> >>>>> Egy idõben járattam a http://www.backyardaquaponics.com/
>> újságját,
>> >>>>> széles méretskálán és klímán mûködik a rendszer, s dícséri
>> >>>>> mindenki a termék minõséget, úgy a húst, mint a zöldséget.
>> >>>>> Szeretném én is kipróbálni, de az üvegház építése még odébb van,
>> >>>>> szabad földön nem mûködik nálunk a téli fagyok miatt.
>> >>>>>
>> >>>>> Üdv,
>> >>>>> Attila
>> >>>>>
>> >>>>>
>> >>>>> 2011/11/29 Szalay Kristóf<thunderstrike at freemail.hu>:
>> >>>>>> Sziasztok!
>> >>>>>>
>> >>>>>> Van valaki itt a listán, aki a tárgyban említett módszerrel
>> >>>> foglalkozik?
>> >>>>>>
>> >>>>>> Akiknek ismeretlen a név: arról van szó, hogy halakat nevelünk
>> >>>>>> egy
>> >>>> nagy
>> >>>>> kádban, és a trágyájuk által tápanyagokkal telített vízzel
>> >>>>> táplálunk növényeket. Ez a víz így megszûrõdik, és vissza lehet
>> >>>>> forgatni. Bevitel csak a haltáp és az elpárolgott víz pótlása,
>> >>>>> kivitel pedig amit kieszünk belõle. Ha a halakat pl. komposzton
>> >>>>> nevelt gilisztákkal etetjük, akkor
>> >>>> még
>> >>>>> egy kört be tudunk zárni.
>> >>>>>>
>> >>>>>> A módszer nagyon szépen hangzik, arra vagyok kíváncsi, hogy ez
>> >>>> mennyire
>> >>>>> bizonyulhat mûködõképesnek? Összegyûlnek-e elegendõ
>> >> mennyiségben,
>> >>>>> töménységben az építõanyagok(N,P,K), ahhoz, hogy finomak
>> legyenek
>> >> a
>> >>>> nevelt
>> >>>>> zöldségek? (ez ugye alapvetõen hidropónikus zöldségtermesztést
>> >>>>> jelent)
>> >>>>>>
>> >>>>>> Üdv,
>> >>>>>> kris
>> >>>>>
>> >>
>> >> Levente Móczó<levestelista at gmail.com>  írta, 2012.01.06.:
>> >>> az indexen is volt cikk róla, sőt az m1 is bemutatta.
>> >>> A fagyok utáni híreket várom csak...
>> >>> http://index.hu/video/2012/01/05/akvaponia/
>> >>>
>> >>>
>> >>>
>> >>> 2012/1/4, Skandar Graun<sgraun at gmail.com>:
>> >>>> http://civishir.hu/hajdu-bihari-hirek/akvaponistak-batorsag-interju
>> >>>> -a
>> >>>> -debreceni-agrarforradalmarral/0104090833
>> >>>>
>> >>>>
>> >>>
>> >
>> >
>
>