[elektro-etc] akvapónia 2

[vajk fekete]

ez a cikk ott santit, hogy aki irta, az soha nem probalt semmi ilyet. az elso reszben leir egy par szakirodalombol vett alapvetest, az utolso bekezdesben a cikk hibajakent felhozza hogy nem tartalmazott olyan konkretumokat, amik kielegitenek a szakmai kivancsisagat, majd feltesz egy halom kerdest. egy ilyen cikk megirasahoz baromira nem kell talajbiologusnak lenni. ha annyira kivancsi, probalja ki, nem?

vajk


________________________________
 From: Kormos Imre <imre.kormos at gmail.com>
To: elektro-etc at tesla.hu 
Sent: Friday, 6 January 2012, 12:31
Subject: Re: [elektro-etc] akvapónia 2
 
Ez a cikk ott sántít, hogy itt nem a haltáp lesz  a növények táptalaja, hanem a halszar, a "halastóban" keletkezett majd lebomlott algák, stb....
Így itt, ha nem is a talajjal megegyező, de bonyolult, sokszínű rendszer fog, sokszínű tápanyagot előállítani. Nem úgy, mint egy nagyüzemi hidropóniás "üzemben", ahol a cikkben leírt dolgokkal jórészt egyetértek..
KI


> -----Original Message-----
> From: elektro-etc-bounces at tesla.hu [mailto:elektro-etc-bounces at tesla.hu]
> On Behalf Of Levente Móczó
> Sent: Friday, January 06, 2012 12:18 PM
> To: elektro-etc at tesla.hu
> Subject: Re: [elektro-etc] akvapónia 2
> 
> Ezt most találtam.
> Azt hiszem, nem eszik olyan forrón a pisztrángot:
> 
> 
> Re: akvaponia
> Posted by:
> 
> Ehhez kötelezõ olvasmány Pacsuta Péter János tegnapi cikke:
> http://greenr.blog.hu/2012/01/06/haltap_mint_novenytap_avagy_mi_taplal
> ja_az_emberi_hiszekenyseget#c15416564
> Zsolt
> 
> -----Original Message-----
> From: permakultura at yahoogroups.com
> [mailto:permakultura at yahoogroups.com] On Behalf Of Mihaly Foldi
> Sent: Sunday, December 04, 2011 1:08 AM
> To: permakultura at yahoogroups.com
> Subject: Re: [permakultura] akvaponia
> 
> megnéztem: a "recirkulációs rendszer"-t üsd a keresõbe, és jönnek fel
> érdekes dolgok. Bizonyára még több, ha idegen nyelven teszed...
> üdv.
> m
> 
> 2011/12/4 Mihaly Foldi <foldimiska at gmail.com>
> 
> > A hollandok csinálnak ilyesfélét, üvegház, medencék, valami
> > recirkulációs rendszernek vagy minek nevezik. Láttam egy lobbi
> > elõadásukat errõl, amit a bizottságban adtak elõ, mert szerették volna
> > ha az ökológiai akvakulturába is beveszik ezt az eljárást, de nem jött
> nekik össze...
> > Ez a módszer energiaigényes lehet, és gondoskodni kell a takarmányról.
> > Csak bizonyos fajok alkalmasak az ilyen tartásmódra, pl. a trópusi
> Tilapia.
> > Ha fény és oxigéndús friss víz van, akkor edényben jól tarthatóak a
> > ragadozóhalak, pl. a süllõ is, de ezeket ilyenkor különbözõ magas
> > fehérjetartalmú mesterséges tápokkal etetik, esetleg mesterségesen
> > nevel lárvákkal...
> >
> > Szerintem a legjobb a hagyományos (magyar) polikulturás halastó,
> > melyben egy idõben több faj is megtalálható...
> >
> > Múlt héten egy állatorvos barátommal tárgyaltam errõl, aki
> > magyarország legnagyobb halastógazdaságában dolgozik. Az iszap
> > problémás lehet a tavakban, s vannak akik a mikrobiológiai lebontást
> > gondolják megoldásnak. Õ elmondta, hogy próbálkoztak, de kiderült,
> > hogy az iszap nagyrésze nem bontható, mert nagyrészt (90%) szervetlen
> > volt, jórészt sziliciumot és csak nagyon kevés tápanyagot
> > tartalmazott,
> így trágyázásra sem volt alkalmas.
> >
> > m
> > 2011. november 30. 23:33 Judit Anikó Balogh írta,
> <bioasszony at gmail.com>:
> >
> > No, megnézném én ennek az energia-mérlegét a mi klímánk alatt! Asszem
> >> jócskán negatív lenne!
> >> BJ
> >>
> >> 2011/11/30 Attila Kokeny <attkoa at gmail.com>
> >>
> >> > Szia,
> >> >
> >> > tökéletesen mûködõ módszer és a mesterséges rendszerek között a
> >> > legalacsonyabb energiaigényû, és ahogy a tudósok mondják, van
> >> > valami ismeretlen növekedési faktor benne, ami miatt jobb minõségû
> >> > és nagyobb hozamot biztosít, mint a sima hidroponikus rendszerek.
> >> > Szerintem ez egy szimpla faktor, a szerves anyag összetétele más,
> >> > mint a bármennyire is organikus folyékony tápoknak.
> >> > Egy idõben járattam a http://www.backyardaquaponics.com/ újságját,
> >> > széles méretskálán és klímán mûködik a rendszer, s dícséri mindenki
> >> > a termék minõséget, úgy a húst, mint a zöldséget.
> >> > Szeretném én is kipróbálni, de az üvegház építése még odébb van,
> >> > szabad földön nem mûködik nálunk a téli fagyok miatt.
> >> >
> >> > Üdv,
> >> > Attila
> >> >
> >> >
> >> > 2011/11/29 Szalay Kristóf <thunderstrike at freemail.hu>:
> >> > > Sziasztok!
> >> > >
> >> > > Van valaki itt a listán, aki a tárgyban említett módszerrel
> >> foglalkozik?
> >> > >
> >> > > Akiknek ismeretlen a név: arról van szó, hogy halakat nevelünk
> >> > > egy
> >> nagy
> >> > kádban, és a trágyájuk által tápanyagokkal telített vízzel
> >> > táplálunk növényeket. Ez a víz így megszûrõdik, és vissza lehet
> >> > forgatni. Bevitel csak a haltáp és az elpárolgott víz pótlása,
> >> > kivitel pedig amit kieszünk belõle. Ha a halakat pl. komposzton
> >> > nevelt gilisztákkal etetjük, akkor
> >> még
> >> > egy kört be tudunk zárni.
> >> > >
> >> > > A módszer nagyon szépen hangzik, arra vagyok kíváncsi, hogy ez
> >> mennyire
> >> > bizonyulhat mûködõképesnek? Összegyûlnek-e elegendõ
> mennyiségben,
> >> > töménységben az építõanyagok(N,P,K), ahhoz, hogy finomak legyenek
> a
> >> nevelt
> >> > zöldségek? (ez ugye alapvetõen hidropónikus zöldségtermesztést
> >> > jelent)
> >> > >
> >> > > Üdv,
> >> > > kris
> >> >
> 
> Levente Móczó <levestelista at gmail.com> írta, 2012.01.06.:
> > az indexen is volt cikk róla, sőt az m1 is bemutatta.
> > A fagyok utáni híreket várom csak...
> > http://index.hu/video/2012/01/05/akvaponia/
> >
> >
> >
> > 2012/1/4, Skandar Graun <sgraun at gmail.com>:
> >> http://civishir.hu/hajdu-bihari-hirek/akvaponistak-batorsag-interju-a
> >> -debreceni-agrarforradalmarral/0104090833
> >>
> >>
> >