[elektro-etc] Ilyesmin szoktm háborogni...

[Kovács József]

2012.02.03. 18:21 keltezéssel, Kovács József írta:
... és a harmadik részét is előbányásztam.
(megvannak valahol neten is persze)
Hátha, jól jön valakinek.

> KJ


A szerződéskötés feltételei
Mivel egy webshopban az eladó és a vevő között vásárlás esetén egy 
szerződés jön létre és egy szerződésnek számos feltétele, következménye 
van és lehet, a jogalkotó erre vonatkozólag megalkotta a 2001. évi 
CVIII., az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az 
információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 
szóló törvényt. A törvény a Magyarország területéről nyújtott, valamint 
a Magyarország területére irányuló információs társadalommal összefüggő 
szolgáltatások nyújtására terjed ki.


(csak kérdőjelben: milyen szankciókat tud foganatosítani a hatóság egy 
Észak Koreából hazánkba csalánlevesport kínáló „vállalkozás webshopja 
esetében”?)

A jogszabály legfontosabb ide vonatkozó fejezete „Az elektronikus úton 
történő szerződéskötésre vonatkozó szabályok” címet viseli és az 5. és 
6. § -ban foglalja össze a vonatkozó követni valókat, nevezetesen a 
webshopban a szerződéskötésre vonatkozó kötelező tájékoztatások és 
eljárások felsorolást.
Akkor próbáljuk meg pontról-pontra a jogszabályt követve és idézve 
átnézni, hogy milyen kötelező tájékoztatásnak, és technikai 
feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy elkerülhessük a bírságot!

1., Az elektronikus szerződéskötés lépéseiről tájékoztatás van-e?

„5. § (2) A szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését 
megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt:
a) azokról a technikai lépésekről, amelyeket a szerződés elektronikus 
úton való megkötéséhez meg kell tenni;”

Itt nem kell nagy dolgokra gondolni, az ÁSZF-ben néhány mondatban le 
kell vezetni a vásárlás mikéntjét, a vásárlási folyamatot, a 
regisztrációs folyamatot kitérni rá, hogy mely lépés zárja le a 
szerződés megkötését a vásárló részéről. Emellett pontosan definiálni 
kell, hogy mi minősül szerződésnek: a megrendelés leadása már 
szerződésnek minősül-e vagy a felek közötti szerződés csak az áru 
megvásárlásával, kifizetésével jön létre.

2., Adatbeviteli hibák kijavításának technikai lehetőségeiről való 
tájékoztatás van-e?

„5. § (2) A szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését 
megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt:
c) az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését 
megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről;”

Magyarul kell egy fejezetet szentelni az ÁSZF-ben a szoftver ez irányú 
működésének, ahol részletezni kell, hogy a különböző adatok 
kijavításának lehetőségeit a vásárlás folyamatában. Konkrétan 
elmagyarázandó, hogy mely menüpontokra, linkekre kattintva miképp tudja 
a shop vásárlója a megrendelés véglegesítése előtt a hibajavítást 
megvalósítani.

3., Visszaigazolás elektronikus úton van-e 48 órán belül megtörténik-e?

„5. § (2) A szolgáltató köteles az igénybe vevő megrendelésének 
megérkezését az igénybe vevő felé elektronikus úton haladéktalanul 
visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás az igénybe vevő 
megrendelésének elküldésétől számított, a szolgáltatás jellegétől függő 
elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán belül az igénybe vevőhöz 
nem érkezik meg, az igénybe vevő mentesül az ajánlati kötöttség vagy 
szerződéses kötelezettség alól.”

A webshopnak is érdeke a vevő legteljesebb körű informálása és 
„megnyugtatása”. (Hiszen az izgága vevő még értesítést követően is 
telefonhívásaival erőst terhelheti a shop üzemeltetőit.) Itt elég lehet 
egy automatizmus beépítése, amelyben közöljük, hogy megrendelése 
beérkezett és kollégáink hamarosan elkezdik a megrendelés feldolgozását. 
Persze lehet manuálisan is kezelni ezt a funkciót, de ez feleslegesen 
sok időt rabol és a karácsonyi ünnepek alatt így a 48 óra csak nehezen 
tartható.

4., Megkötött szerződés írásban kötött szerződésnek minősül-e?

„5. § (2) A szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését 
megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt:
b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek 
minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az 
iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e;”

Az ÁSZF-ben kell lennie egy hasonló mondatnak: „A Felek között az áru 
megvásárlásával magyar nyelven létrejött szerződés írásba foglalt 
szerződésnek minősül. Ezzel ezt le is tudtuk, a hozzáállásunk már a 
fogyasztóvédelem szempontjából nem kérdőjelezhető meg.

5., Megkötött szerződést iktatják-e?

„5. § (2) A szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését 
megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt:
b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek 
minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az 
iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e;”

Az ÁSZF-ben a 4. pontban bemutatott mondatot ki kell egészítenünk 
efféleképpen: „A Felek között az áru megvásárlásával magyar nyelven 
létrejött szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül, a Szolgáltató 
azt iktatja. Nos itt nem árt deklarálni, hogy miképp történik ez az 
iktatás. Internetről lévén szó legjobb ezt adatbázisba menteni, a 
szerződés tényét, lényeges jellemzőit, kapcsolódó információit, adatait.

6., Ha szerződést iktatják, az utólag hozzáférhető lesz-e?

„5. § (2) A szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését 
megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt:
b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek 
minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az 
iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e;”

Nincs más dolgunk mint a 4. és 5. pontban elkezdett mondatot befejezni, 
mondjuk eképpen: „A Felek között az áru megvásárlásával magyar nyelven 
létrejött szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül, a Szolgáltató 
azt iktatja, és annak létrejöttét követő x évig őrzi, ahhoz a szerződő a 
következőképpen … férhet hozzá:”
Itt mind az automatikus hozzáférés – az ügyfél adatin alapuló 
azonosítással történő – mind a kérelemre elküldős hozzáférés elvileg 
elképzelhető.

7., Szerződéskötés lehetséges nyelveiről szóló tájékoztatás van-e?

5. § (2) A szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését 
megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt:
d) a szerződéskötés lehetséges nyelveiről;

Ez az egyik legfurább kitétel ebben a törvényben, a szerződéskötéshez 
lehetséges nyelvi verziók felsorolásának elvárása. Jó, beírjuk az 
ÁSZF-be, hogy a szerződéskötés lehetséges nyelve: magyar. (itt is 
deklarálhatjuk a földrajzi hatályát a shopnak) Egy magyarul tudónak 
milyen plusz információval szolgál ez a kijelentés? De egy a webshopba 
tévedő külföldinek meg főként nem jelent semmit, lévén nem tud magyarul. 
Mondjuk írjuk oda magyarul, hogy köthet valaki szerződést a 
webshopunkban olaszul! Innen mindenkire rábízom az okfejtés 
továbbgondolását.

8., Magatartási kódexre utal-e?

5. § (2) A szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését 
megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt:
e) arról a – szolgáltatási tevékenységére vonatkozó – magatartási 
kódexről, amelynek az adott szolgáltatás tekintetében aláveti magát, 
amennyiben van ilyen; továbbá arról, hogy ez a magatartási kódex 
elektronikus úton hol hozzáférhető.

Különböző szakterületek különböző etikai kódexeket fogalmazhatnak meg a 
szereplők elvárt etikus magatartását illetően. Ha ezzel az üzemeltető 
egyetért pl. az ÁSZF-ben kinyilatkoztathatja, hogy aláveti magát ennek. 
A törvény fent idézett mondata is jelzi, hogy csak akkor kell 
feltüntetni, ha van egyáltalán ilyen kódex. Nem kötelező!
De vegyünk egy konkrét most is élő példát az internetről:
„A szolgáltató magára nézve kötelezőnek tekinti a Magyar Reklámszövetség 
és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének etikai kódexét. „
Ha ezzel egyetért az üzemeltető, akkor kinyilvánítja ebbéli 
elkötelezettségét és rátesz egy linket, hogy a hozzáférhetőségi 
kritérium is meglegyen a törvény szövegéhez hűen.

9., Adatbeviteli hibák kijavításának technikai feltétele biztosított-e?

„6. § (1) A szolgáltató köteles megfelelő, hatékony és hozzáférhető 
technikai eszközökkel biztosítani, hogy az igénybe vevő az adatbeviteli 
hibák azonosítását és kijavítását megrendelésének elektronikus úton való 
elküldése előtt el tudja végezni. Ilyen lehetőség hiányában az igénybe 
vevő megrendelése nem minősül szerződéses nyilatkozatnak.”

A webshopnak technikailag biztosítania kell tudnia a megrendelés 
lezárását megelőzően mind a vevői adatok, szállítási adatok, a fizetési 
feltételek, a megrendelés tárgya jellemzőinek megváltoztatását. 
Módosítani kell tudni a profilban tárolt adatokat, a kosárban lévő 
tételeket, darabszámot, és lehetőséget kell adni a vásárlási folyamatban 
történő visszalépésre és utólagos korrekcióra. Régi fejlesztésű egyszerű 
webáruházak valószínűleg megbuknának ennek a feltételnek a vizsgálatánál.

10., Szolgáltatói tájékoztató kinyomtathatóságának, elmentésének 
technikai feltétele biztosított-e?

„5. § (1) A szolgáltató köteles az információs társadalommal összefüggő 
szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket oly módon 
hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy 
tárolja és előhívja azokat. „

A fenti szabálynak úgy tudunk a legkönnyebben megfelelni, ha a webáruház 
vonatkozó dokumentumait, tájékoztatóit, szerződési feltételeit 
előkészítjük a felhasználó számára nyomtatásra, illetve pdf-formátumban 
is tároljuk, hogy kattintással a vásárló számítógépére menthesse. (Lévén 
nem mindenkinek van nyomtatója, és a mobil eszközökről történő 
megrendelés esetén nincs is erre lehetőség.)