[elektro-etc] gyermekkori fertozesek .

[Benedek I.]

Acs Gabor wrote:
> 2012.08.26. 13:10 keltezéssel, Benedek I. írta:
>> Acs Gabor wrote:
>>> Annyit meg tud tenni a városi ember, hogy ezekre odafigyel (egyesek
>>> szerint az már rettegés)
>>
>> És még nekem írod, hogy cinikus vagyok.:)
>>
>
> Igen, amikor ezt írtam, sorozatosan cinikus voltál, ezt kár volt ide
> hozni.

Jó, maradjunk annyiban, hogy Te annak vetted, szóval bocs' érte!
Megjegyzés:   az, hogy "szmájli" van a mondat végén, az nem a cinizmus jele. 
A mosolyom soha nem cinikus.:)
> >
> Ilyesmi vitáink vannak rendszeresen. Az, hogy 'nincs gusztusod' egy
> meglehetősen szubjektív álláspont, mint ahogy írtad, szokásból teszel
> meg sokmindent, vagy a hagyományok okán.

Azt is leszögeztem, hogy ezek inkább a napi rendszerességgel ismétlődő 
cselekvésekre vonatkoznak, amikor marhaság lenne esetenként felülbírálni, 
hogy kell-e vagy nem és hogyan legyen elvégezve. A rutinról van szó. 
Kipróbált és bevált cselekvéssorok, Neked is van számos ilyen napi 
tevékenységed, amin nem matekolsz, hogy hogyan csináld és mikor. Egyszerűen 
zsigerből jön, nem a szürkeállományból, tehát szokás, hagyomány - ha már 
ezek a jelzők forognak körülötte.

> Ennek valamelyest az
> ellentéte a tudatos cselekvés, pl. kitárgyaltuk a kollégákkal
> régebben, hogy a nátrium glutamáttal mi van, ezek után nem veszek azt
> tartalmazó ételt. Nem azért nem veszek dízel autót, mert nem szimpi,
> hanem mert itt (főleg Arnold) felhívták a figyelmem a káros
> hatásaira, és meggyőztek. Ebben a példában sem gusztus dolga kellene hogy 
> legyen, mert ha a
> lisztet elnevezik 3CPO-nak, a kovászt meg R2-D2-nak, akkor már nem
> lesz gusztusod megvenni azt a kenyeret?

Rengeteg dolog van, amit nem tudsz, vagy nem érdemes "agyilag" lekezelni. A 
gusztus egy szubjektív fogalom - ahogy írod, de jó támpont a hétköznapokban.
Vannak olyan kaják, amikről tudom, hogy mik azok az összetevői, amiket 
kerülnöm kell valamiért, tehát ezeket tudatos döntés alapján nem vásárolom 
meg. De az élelmiszerek nagyobb hányada azért nem kerül az asztalomra, mert 
nincs bizalmam a gyártója felé, vagy már maga a termék olyan (küllem, állag, 
csomagolás, stb.), ami visszatart a fogyasztásától. Részben ez is tudatos, 
de jobbára csak szubjektív alapú (gusztus), nem konkrétan logikai döntés. 
Uszodába sem azért nem járok, mert konkrét fertőzésektől tartok, amiknek 
ismerem a pontos kórlefolyásait és mérlegelem, hogy megéri-e, hogy nekem 
legyen ilyenem egy kis pancsikolás öröméért cserébe, vagy nem. Egyszerűen 
undorítónak tartom és kész. Nem hiszem, hogy mindent matematikai síkon 
kellene kezelni, mert sehova nem vezetne.
>
bi