[elektro-etc] teglagyar reloaded ..vályog

[Kovács József]

Kis google-zás után, vályog összefoglaló...


KJ

A vályog testsűrűsége, származása és víztartalma függvényében, 
meglehetősen széles határok között (ρ=1750-2400 kg/m3) változik.

A vályog szilárdsága az agyagfajta, az adalékanyag / pl. törek / 
adagolása, az előkészítés és a feldolgozás függvénye.
A szakirodalomban található adatok szerint a vályog nyomószilárdsága 
2,0-4,0 N/mm2
  A növényi rostokkal kevert vályog nyomószilárdsága 1,75-2,5 N/mm2 
között változik.

Kis testsűrűségű agyagból és növényi rostokból kevert vályog nem igen 
alkalmas tartószerkezeti funkció betöltésére.
A húzó- és a tapadószilárdság földnedves vályog esetén 0,004-0,08 N/mm2
A nyíró- és a csavarószilárdság értékei a húzószilárdsági értékekhez 
hasonlóan kicsik.
A húzó- és a nyomószilárdság aránya átlagosan 1:6. A növényi rostokkal 
kevert (szálerősített) száraz vályog hajlító-húzó szilárdsága nő, így
nő a terhelhetősége is. A rostok hasonlóan működnek, mint a beton vasalása.
A magdeburgi egyetemen 1951-ben végzett kísérletek szerint 1,2-1,7 N/mm2-es
húzó-hajlító szilárdságokat mértek szalmaszállal kevert vályog 
próbatesteken.

A vályog hőtechnikai tulajdonságai elsősorban a testsűrűségtől, 
víztartalomtól és a porozitástól függenek.
A jól összekevert és tömörített vályog testsűrűsége  2000 kg/m3, a 
hővezetőképessége λ=0,93W/mK.
A könnyű vályogé ρ=1200 kg/m3 , ill. λ = 0,47 W/mK.

Az agyag fajtájának, az építmény korának és a környezet 
nedvességtartalmának függvényében alakul ki a vályogépítmények 
nedvességtartalma.
Ez az érték tömegszázalékban kifejezve tiszta vályog esetén 0,5-5,0%, de 
növényi rostokkal kevert vályog esetén 10-15%-ot is elérheti.

A vályog páradiffúziós ellenállási képessége, az anyag fajtája, 
pórustartalma, pórus-szerkezete, sűrűsége, valamint a szemszerkezetének 
és konszolidációjának függvényében µ=2-10 között változik.

A vályog zsugorodása az agyagtartalomtól, az agyag fajtájától és a 
víztartalomtól függ.
Földnedves sovány agyagoknál ez 1%, "zsíros" agyagoknál a 7,5%-ot is 
elérheti .
Természetesen a zsugorodás jórészt már az építési fázisban lejátszódik, 
tehát ezt az építési fázisban kompenzálni lehet és kell.

Az agyag rugalmassági modulusa a lineárisan rugalmas-tökéletesen 
képlékeny anyagmodellel közelíthető.
A rugalmassági modulus természetesen függ az agyagtartalomtól, 
agyagfajtától, testsűrűségtől, tömörségtől, víztartalomtól stb.
A jól tömörített, száraz, szilárd,  ρ=1700kg/m3 testsűrűségű vályognak a 
rugalmassági modulusa E=4350N/mm2.