[elektro-etc] képkeretléc -> Micro Fusing

[charles hoss]

lehet hogy megis klasszikus urban legend :)
a float uveggyartas meg nem olyan regi hogy ezt bizonyiteknak fognam fel .
mellesleg az uvegnek hatarozottan van olvadaspontja - tehat
fuggetlenul attol hogy szilard allapotaban nem kristalyos - van
szilard allapota .

bye
dexter


Gyozo <tevescim at gmail.com> írta (2011. február 5. 21:27):
> A viszkozitásról közérthetően.
>
> Bár furcsának tũnhet, de az üveg valójában folyékony halmazállapotú. Ez
> hogyan lehetséges? Nem inkább egy törékeny, átlátszó szilárd anyag? Nem,
> ahogyan a delfin sem hal, az üveg sem szilárd. Ennek megértéséhez fontos
> tudni, hogy a folyékony anyagok közt is nagy különbségek vannak. Mint
> például a vízzel összehasonlítva, a szörp vagy a melasz is nagyon
> különbözőek: ezeket nagyon nehéz megkeverni. A nehezen megkeverhetőséget
> tudományosabban a viszkozitás jellemzőjének hívják. Az olyan folyadékok,
> amiknek nagyon magas a viszkozitása, olyan lassan folynak, hogyha kiöntenénk
> őket, elég időnk lenne ahhoz, hogy elkapjuk őket mielőtt szétfolynának a
> padlón. A magas viszkozitású folyadékok a legszélsőségesebb példája az üveg.
> Az üveg viszkozitása olyan magas, hogy bár szilárdnak tũnik, valójában mégis
> folyékony halmazállapotú. Ha alkalmunk lenne egy időgép kényelmes
> karosszékéből megszemlélni, az üveget úgy látnánk elfolyni, mint a szörpöt.
> Ha ezt nehéz elhinni, elég csak megnézni a tükröződésünket egy régi
> ablaküvegben, vagy egy nagyon régi, beüvegezett festményben. A többszáz éves
> üvegtáblák hullámozódottnak tũnnek, olyan, mintha dimbes-dombos lenne a
> felszínük. Ez még egy régiség korát is segíthet megállapítani.
> Megjegyzendó még hogy a viszkozitás adalékanyagokkal változtatható, sőt az
> üveg képző oxid mint alapanyag is befolyásolja e tulajdonságot.
> No és a vizüveg?
> Győző
>
>
>> Hello Gyozo!
>>>
>>> A régi üveg rizikós, mert az üveg félfolyékony,
>>> és ami felül volt az már nagyon vékony, alul meg vastag.
>>
>> Ez meg urban legend...   :o)
>>   Géza
>
>
>