[elektro-etc] képkeretléc -> Micro Fusing
Gyozo
tevescim at gmail.com
Sat Feb 5 21:27:09 CET 2011
A viszkozitásról közérthetően.
Bár furcsának tũnhet, de az üveg valójában folyékony halmazállapotú. Ez
hogyan lehetséges? Nem inkább egy törékeny, átlátszó szilárd anyag? Nem,
ahogyan a delfin sem hal, az üveg sem szilárd. Ennek megértéséhez fontos
tudni, hogy a folyékony anyagok közt is nagy különbségek vannak. Mint
például a vízzel összehasonlítva, a szörp vagy a melasz is nagyon
különbözőek: ezeket nagyon nehéz megkeverni. A nehezen megkeverhetőséget
tudományosabban a viszkozitás jellemzőjének hívják. Az olyan folyadékok,
amiknek nagyon magas a viszkozitása, olyan lassan folynak, hogyha kiöntenénk
őket, elég időnk lenne ahhoz, hogy elkapjuk őket mielőtt szétfolynának a
padlón. A magas viszkozitású folyadékok a legszélsőségesebb példája az üveg.
Az üveg viszkozitása olyan magas, hogy bár szilárdnak tũnik, valójában mégis
folyékony halmazállapotú. Ha alkalmunk lenne egy időgép kényelmes
karosszékéből megszemlélni, az üveget úgy látnánk elfolyni, mint a szörpöt.
Ha ezt nehéz elhinni, elég csak megnézni a tükröződésünket egy régi
ablaküvegben, vagy egy nagyon régi, beüvegezett festményben. A többszáz éves
üvegtáblák hullámozódottnak tũnnek, olyan, mintha dimbes-dombos lenne a
felszínük. Ez még egy régiség korát is segíthet megállapítani.
Megjegyzendó még hogy a viszkozitás adalékanyagokkal változtatható, sőt az
üveg képző oxid mint alapanyag is befolyásolja e tulajdonságot.
No és a vizüveg?
Győző
> Hello Gyozo!
>> A régi üveg rizikós, mert az üveg félfolyékony,
>> és ami felül volt az már nagyon vékony, alul meg vastag.
> Ez meg urban legend... :o)
> Géza
More information about the Elektro-etc
mailing list