[elektro-etc] képkeretléc -> Micro Fusing

Gyozo tevescim at gmail.com
Sat Feb 5 21:27:09 CET 2011


A viszkozitásról közérthetően.

Bár furcsának tũnhet, de az üveg valójában folyékony halmazállapotú. Ez 
hogyan lehetséges? Nem inkább egy törékeny, átlátszó szilárd anyag? Nem, 
ahogyan a delfin sem hal, az üveg sem szilárd. Ennek megértéséhez fontos 
tudni, hogy a folyékony anyagok közt is nagy különbségek vannak. Mint 
például a vízzel összehasonlítva, a szörp vagy a melasz is nagyon 
különbözőek: ezeket nagyon nehéz megkeverni. A nehezen megkeverhetőséget 
tudományosabban a viszkozitás jellemzőjének hívják. Az olyan folyadékok, 
amiknek nagyon magas a viszkozitása, olyan lassan folynak, hogyha kiöntenénk 
őket, elég időnk lenne ahhoz, hogy elkapjuk őket mielőtt szétfolynának a 
padlón. A magas viszkozitású folyadékok a legszélsőségesebb példája az üveg. 
Az üveg viszkozitása olyan magas, hogy bár szilárdnak tũnik, valójában mégis 
folyékony halmazállapotú. Ha alkalmunk lenne egy időgép kényelmes 
karosszékéből megszemlélni, az üveget úgy látnánk elfolyni, mint a szörpöt. 
Ha ezt nehéz elhinni, elég csak megnézni a tükröződésünket egy régi 
ablaküvegben, vagy egy nagyon régi, beüvegezett festményben. A többszáz éves 
üvegtáblák hullámozódottnak tũnnek, olyan, mintha dimbes-dombos lenne a 
felszínük. Ez még egy régiség korát is segíthet megállapítani.
Megjegyzendó még hogy a viszkozitás adalékanyagokkal változtatható, sőt az 
üveg képző oxid mint alapanyag is befolyásolja e tulajdonságot.
No és a vizüveg?
Győző


> Hello Gyozo!
>> A régi üveg rizikós, mert az üveg félfolyékony,
>> és ami felül volt az már nagyon vékony, alul meg vastag.
> Ez meg urban legend...   :o)
>    Géza




More information about the Elektro-etc mailing list