[elektro-etc] 1911. december 14. - tyúk vagy a tojás
VF
ferenc.valenta at gmail.com
Sun Dec 18 18:12:03 CET 2011
Arnold Fuzesi wrote:
> Aram nem halad fenysebesseggel, hanem 1/(mu*epszilon)^0.5 * c sebesseggel.
Tudom, es az mennyi szerinted? Gyakorlatban szerinted mennyi
a kulonbseg?
> A tomeg energia kerdesre pedig most adtad meg a valaszt. Potencialis energia gravitacios mezoben epp ugy ertelmezendo mint elektromos mezoben. Az energiat nem a tomeg adja, hanem a potencial es a helyzet a terben.
Ezt nem ertem.
> Ott csuklasz el nagyon, hogy a tomeget kulonvalasztod az ot kepletileg letrehozo energiatol.
En?
> Mint foton eseteben.c*( m*c ) azaz c*p van. m nincs.
Igy van.
> De szamolnak vele, impulzusa van, gravitacios hatasa van. De tomege nincs, nem tudod megmerni. Amint megallitod elvesz neki. Csak kolcsonhatasba tud lepni ugy mintha lenne.
???
Ez a tomeg definicioja. Ami ezt tudja, az tomeg.
> Egy adott helyzeti energiaju / forgo dolognak nem lesz plussz tomege, hanem a tomeggel jellemzett gravitacios terben plussz energiaja. Hatalmas kulonbseg, bar szamtanilag ugy nez ki mintha a tomege nott volna meg. De ilyen nincs.
De igen :)
Csak irsz, vagy olvasol is? Konkretan, szo szerint le van irva es el
van magyarazva a wikin :) Te valami egesz mas fizikat tanulhattal,
mint a vilag tobbi resze...
Valoszinuleg ezert fogyaszt tobbet a dizel, es hajlik a felni is :)
> Klasszikus hiba a kvantumfizikaban mikor elkepzeli az ember a dolgokat, es a makrovilag jellemzoivel ruhazza fel.
Mire gondolsz? Az elektron rozsaszin bolyhos golyo, a proton kek tuskes?
> Ezzel csak szamolnak, "merleg" nem fogja kimutatni. Merleghez kell gravitacios ter, amihez kell tomeg. Ha pedig adott akkor a potencialis energia is adott ugyan ebben a terben, es nincs szukseg tomegnovelesre. Hisz a potencialis energia adja azt az energiat amit felemesztett/termelt a mozgatas. Nem a tomegnovekedes.
Pedig hidd el: a merleg is kimutatna.
> Sajnos nem tudom erthetobben elmagyarazni.
Ebben egyetertunk.
> Arnold
> Sent from my iPhone
>
> On 2011.12.17., at 21:31, VF <ferenc.valenta at gmail.com> wrote:
>
>> Info wrote:
>>
>>> Szóval ott tartunk, hogy kondi, nem teszünk bele elektront, csak
>>> átrendezzük. Eddig ok.
>>> Namost, mi tartja ott az elektronokat a túloldalon ?
>>> Vagy fordítva: mi tartja fent az erõteret ?
>> Nem kell fenntartani, elvan az magaban. A forrasai a toltesek,
>> ha erre gondolsz, azok is elvannak magukban egyelore.
>>
>>> Véleményem szerint az elektronokat a szigetelõ tartja ott és az
>>> erõteret az elektronok tartják fennt. Azért nem rendezõdik vissza,
>>> mert a szigetelõn nem tud visszajutni, csak vonzóerõt fejt ki rájuk a
>>> tér de elmozdulni nem tud.
>> Igen.
>>
>>> Tehát az energia mint fogalom az átrendezõdésbõl jön létre a kondiban.
>> Igen. Ugyanaz tortenik az elektronnak elektromos terben, mint
>> tomeggel gravitacios terben. Lesz neki potencialis energiaja.
>> "Le tud esni" a potencialis energia kinetikussa alakul, vagy megfelelo
>> korulmenyek kozott akar fennye.
>>
>>> Támadt egy érdekes ötletem, mi van, ha ez a tömegnövekedés (mivel a
>>> tömeget pl. impulzusként mérjük nem közvetlen) nem is igazi
>>> tömegnövekedés, hanem csak a tárolt energia kölcsönhat valami
>>> háttér-térrel és ezért érzékeljük az impulzus mérési módszerrel
>>> nagyobb tömegûnek valójában csak a benne zárt/tárolt energia
>>> fékez/hamisítja a mérést ?
>> Tomeg/energia atalakulaskor a tomeg osszessegeben nem valtozik,
>> mert az energianak ugyanugy van tomege. Messzirol nezve nincs
>> valtozas az impulzusban, gravitacios terben stb...
>> Hogy a tomeg altalaban mitol van, az egy jo kerdes, a fo bunost
>> epp most vadasszak az LHC-ben, mar nagyon szorul a hurok.
>>
>>> Ez igaz lehet a nagysebességnél észlelt tömegnövekedésre is úgy, hogy
>>> azért kell nagyobb energia az irányváltáshoz (mintha a tömeg
>>> növekedett volna) mert több háttér-térrel kell kölcsönhatni.
>>> Najó, leállok :) csak még1:
>> Inkabb nem nyilatkozom, mert nem vagyok eleg felkeszult.
>> Nem akarok ugy jarni, mint masok :)
>>
>>> Úgy gondolom ez az elektronáramlás nem úgy mûködik, hogy fogja magát
>>> egy elektron és elkezd kóricálni hanem helycserés módszerrel mindíg
>>> másik veszi át a kóbor elektron szerepét fõleg fémrácsban.
>>> Jól gonolom ?
>> Persze. Femekben egyebkent eleg temposan tudnak haladni az elektronok,
>> felvezetokben azonban nevetsegesen lassan. Az aram megis fenysebesseggel
>> halad, mert az elektronok fenysebesseggel (per toresmutato) halado
>> elektromos terei hatnak kolcson egymassal es viszik tovabb a hatast.
>>
>> --
>> Valenta Ferenc <ferenc_valenta at mentor.com> Mentor Graphics ANBU Hungary
>> "My love is REAL, unless declared INTEGER"
>>
>
>
> .
>
--
Valenta Ferenc <ferenc_valenta at mentor.com> Mentor Graphics ANBU Hungary
"My love is REAL, unless declared INTEGER"
More information about the Elektro-etc
mailing list