[elektro-etc] 1911. december 14. - tyúk vagy a tojás

[Arnold Fuzesi]

Minap olvastam h ket galaxys utkozesenel kb nem utkozik semmi. Olyan kicsi az eselye az egitestek talalkozasanak. Elkepeszto, pedig ez nem is a kvantum vilag. 

Arnold
Sent from my iPhone

On 2011.12.18., at 12:57, "jhidvegi" <jhidvegi at gmail.com> wrote:

> Szali Sandor wrote:
> 
>> fotonok kozvetitik az elektromagneses dolgokat
> 
> Hát persze, de akkor sem világos ám laikus felfogással, hogy van a két objektum, amik között nincs semmi, csak ezek a "terek", amik közül az egyiket a fotonok közvetítik. Na most hogy a francba jön létre a vonzás, az azért nem érthető ám, csak elfogadni tudja az ember, meg a modellekben gondolkodni, és aszerint eljárni.
> 
>> Nem hinnem hogy barki modellt tud valaha is alkotni, valszeg csak
>> annyit mint en
>> [kb. az erdeklodo haziasszony szintje]
>> ahhoz mas hardver kene az agyban
>> viszont a matematikai alapokkal megdobbentoen jol leirhato minden
>> [aszongyak :) ]
> 
> Hát persze, így is van. Amiket használunk ugye, azokkal teljesen elégedettek vagyunk.
> 
>> elkepzelni mar az elektront se lehet
> 
> Dehogynem! Csak lehet, hogy semmi köze nem lesz a valósághoz. :-)
> 
>> inkabb egy mezo hullamfuggveny osszeomlas utani megjelenese mint
>> reszecske semmikeppen sem egy golyo :)
> 
> magát a mezőt se lehet igazán felfogni. Sőt, ha belegondolunk, a körülöttünk lévő anyagok, meg mi magunk is rohadtul üresek vagyunk, ezért már az is furcsa, hogy meg tudunk fogni valamit. Vagyis még így, makroszkópikusan is ezek a különféle erőket létrehozó terek számítanak, csak ugye nem foglalkozunk vele. Olyan evidens, hogy a két golyó ütközik, hát persze. Na de hogy az atomjaik nem ütköznek úgy, hogy össze is érnek, az már nem evidens, pedig összeér a két golyó, kattan is, meg látványos is. Megfogom a csajszi mellét, és nem fogok meg semmit végülis. :-) Nem is tudok hozzáérni.
> 
>> es ugy reszecske es hullam egyszerre hogy ellentmond a jozan esznek
> 
> Valahogy így. Szóval modellek vannak a fejünkben, amik leírják a valóságot úgy, hogy azok alapján képesek vagyunk akár jósolni is, ezért használjuk ezeket. Lehet, hogy a természettudományos gondolkodásmód létrejötte valahol itt kezdődik, hogy képes-e valaki a modelleket valahogy magáévá tenni, azokban gondolkodni. A filosz lehet, hogy ha beszarik, se képes rá, ezért soha semmit nem tud ilyen szinten se megérteni, csak megtanulni, mint egy szöveget, mármint a tételeket vagy más összefüggések leírásait, de emiatt aztán alkalmazni nem képes. A jobbak a példákon úgy begyakorolhatják a dolgokat, hogy simán előjön, hogy kell a feladatot megoldani, de akkor sem érti. Ha nem fordult elő korábban, akkor vesztett, nem tudja megoldani. Meg tud tanulni akár egy telfonkönyvet is, ezt a módszert használja.
> 
> hjozsi