[elektro-etc] 1911. december 14. -> perdület anomália

[jhidvegi]

charles hoss wrote:

>> Ha a tengelyénél fogva meg akarod akadályozni, hogy a földhöz képest
>> elforduljon, azaz arra akarod kényszeríteni, hogy együtt forogjon a
>> földdel, azzal az a baj, hogy nem a föld forgásának megfelelo irányú
>> nyomaték keletkezik, hanem arra meroleges, meddo nyomaték, ami miatt
>> a nyomaték*fordulatszám nem ad teljesítményt.
>
> ezt igy nem tudom magam ele kepzelni .

Ha fogsz egy sarokcsiszolót vagy más, gyorsan forgó, nem pici tömegu cuccot, 
azzal is kipróbálhatod. Érdekes a tapasztalat. Ha csak a kezedben van szabadon, 
és elfordítod, furcsa hatásokat érzel.
Na de ha leszorítod egy sík lapra, és úgy próbálod elfordítani a sík lapon, nem 
fog ellenállást tanúsítani! Márpedig a te elképzelésed szerint kellene. Ha 
tanúsítana ellenállást, akkor van az, hogy ha elfodítom alatta a sík lapot, 
akkor o nem akar elfordulni (ez világos), tehát munkát lehetne vele végeztetni. 
De nem, mert tényleg nem keletkezik ilyen irányú nyomaték.

A kísérlet, ami talán meggyozne, úgy nézhet ki, hogy fogsz egy vizszintes 
tengely körül forgó bicilikereket, aminek a tengelyének a végét felrögzíted egy 
függoleges tengelyre, amit kézzel tudsz tekergetni. Meg fogsz lepodni, hogy nem 
áll ellen! Persze a függoleges tengelyt csapágyazni kellene, hogy a harmadik 
irányú nyomatékot, ami akár nem kicsi is lehet, fel tudja venni.

> tegyuk fel hogy az inga egy vizszintes kor alaku , elfordulni kepes
> keretbe van befogatva , amin az egyik atmero a tengely .
> igy amikor elfordul , akkor a kerek is fordul . ezt a forgast barmivel
> , mondjuk surlodassal akadalyozva lenyegeben munkat vegez  a forgas -
> mikozben a korabbi szogesebesseg csokken . hol van itt derekszog ?

Úgy képzeld, hogy van három irány.
Forogjon a pörgettyu vagy inga (mindegy) egy olyan tengely körül, ami neked, 
mint szemlélonek, bal-jobb irányú, vizszintes.
Akard elfordítani függoleges tengely körül.
A keletkezett nyomaték pedig a te szemszögedbol nézve elore-hátra irányú tengely 
körüli elfordulást akar csinálni.
Tehát, ha fogod a két kezeddel a vizszintes tengely két végét, és a balt 
eloretolod, a jobbat meg hátrahúzod, akkor ennek nem áll ellen, hanem a bal 
kezedben lévo tengelyvég pl felfelé mozdul, a jobb kezedben lévo meg lefelé. 
Aminek a megakadályozásához ero kell, de ez az ero ugye meroleges arra az 
elmozdulásra, amit a kezeddel kiváltasz, nem elmozdulás-irányú erovel reagál 
tehát a cucc, hanem arra merolegessel.

Ha a két tengelyvéget egy-egy vizszintes résbe rakva tologatod elore meg hátra, 
hogy az elfordulás létrejöjjön, semmiféle ellenállást nem tanúsít a pörgettyu. 
Eközben persze a rést a tengely nyomni fogja, emitt föl, amott le, de a rés nem 
engedi elmozdulni.

Ennek a fura irányú nyomatéknak a keletkezését tök hétköznapi (abszolút nem 
fizikai összefüggéseken alapuló) gondolatmenettel is be lehet látni. Le is 
tudnám írni, de marha hosszú így, elmutogatni konkrétan könnyebb lenne. 
Terjedelmi okokból most inkább nem írom le.

> ertem a dolgot , de nem latom hogy ha minden energia es minden
> mozgasforma transzformalhato egymasba , akkor a perdulet miert ilyen
> esszencialis , erinthetetlen . a giroszkop egy fix sikot kepez - ami

Az energiák valszeg igen, a mozgásformák nem. Pl egy forgó mozgásból (forog egy 
urhajó az urben) nem tudsz haladó mozgást fabrikálni. Különben benzin- vagy 
villanymotorral is lehetne mozgásképes urhajót építeni. :-)

Kezdem érteni, amit VF írt, hogy a fizikakönyvekben kihangsúlyozzák valahogy az 
impulzus meg az energia közti elvi különbségeket. Lehet, hogy ez valóban sok 
tanulónak gondot okoz.

hjozsi