[elektro-etc] 1911. december 14. -> perdület anomália

[charles hoss]

jhidvegi <jhidvegi at gmail.com> írta (2011. december 18. 10:28):
> charles hoss wrote:
>>
>> bar most igy epp azon toprengtem hogy lehet hogy a giroszkopot kene
>> megprogetni es megnezni hogy ha elforditom a dobozat , akkor a
>> porgettyu altal meghatarozott sik vele fordul-e . gondolom nem . ha
>> viszont valamivel megterhelem ezt a tengelyt , akkor el fog ,
>> valamennyire - igy van elmozdulas es ero is .
>>
>> ez pedig barmelyik inganal igaz a fold felszinen . nem is kell hozza
>> porgettyu siman hagyni kell lengeni es megnezni hogy a spontan
>> elfordulasat meg lehet-e erovel felezni . ha igen , akkor munkat
>> vegzett . vagy az inga , vagy a fold - vagy valoszinuleg mindketto .
>
>
> Ha az északi sarkon elhelyeznél egy pörgettyut, ami merolegesen áll a föld
> forgástengelyére, az a hóba ugyanúgy hagyna nyomot, mint az inga.
>
> Ha a tengelyénél fogva meg akarod akadályozni, hogy a földhöz képest
> elforduljon, azaz arra akarod kényszeríteni, hogy együtt forogjon a földdel,
> azzal az a baj, hogy nem a föld forgásának megfelelo irányú nyomaték
> keletkezik, hanem arra meroleges, meddo nyomaték, ami miatt a
> nyomaték*fordulatszám nem ad teljesítményt.

ezt igy nem tudom magam ele kepzelni .
tegyuk fel hogy az inga egy vizszintes kor alaku , elfordulni kepes
keretbe van befogatva , amin az egyik atmero a tengely .
igy amikor elfordul , akkor a kerek is fordul . ezt a forgast barmivel
, mondjuk surlodassal akadalyozva lenyegeben munkat vegez  a forgas -
mikozben a korabbi szogesebesseg csokken . hol van itt derekszog ?

> A lengo inga akár más is lehet: ha nem homokban rajzolgatna, hanem az
> eredeti pályáját surlódásmentesen korrigáló, kicsit kisebb szögu lengést
> engedélyezo pályára kényszeríto, surlódásmentes vájúban menne a csúcsa,
> akkor a vájú falára fog ero hatni, tehát keletkezik nyomaték, ami egyezik a
> föld forgási irányával. Ezesetben tehát van valós teljesítmény. A kérdés:
> minek a rovására?
> Nem lepne meg, ha nem a föld forgási energiájának, hanem az inga lengési
> energiájának a rovására. Csak a kicsi szögváltozások miatt nem evidens
> elsore. Úgy kellene átgondolnom, hogy a föld sokkal gyorsabban forog.
> Makroszkópikusan nézve a perdületmegmaradásból az következik, hogy nem a
> forgási energiából fog a munka származni. Ugye korábban beszéltünk róla,
> hogy a föld-hold rendszerbol is lehet energiát kinyerni a föld fogási
> energiájának a rovására, de mindig ott van a fáma, hogy a rendszer perdülete
> nem változik ekkor sem. Kb annak felel meg, mint amikor a forgó urhajóból
> egy súlytalan csöveken kiengedsz tömegeket, mik elrepülnének a francba, de
> te kötélen visszatartod oket, és a kapott ero*elmozdulással munkát nyersz.
> Itt se változik a perdület annak ellenére, hogy az urhajó pörgése lassul.

ertem a dolgot , de nem latom hogy ha minden energia es minden
mozgasforma transzformalhato egymasba , akkor a perdulet miert ilyen
esszencialis , erinthetetlen . a giroszkop egy fix sikot kepez - ami
biztosit egy fix pontot amihez kepest a forgas tortenik - olyan mintha
egy egyenesvonalu egyenes mozgast vegzo testnel ki tudnek jelolni egy
pontot amihez kepest munkat vegzethetunk vele . tulajdonkeppen mindegy
- csak ha forgo rendszer nem inerciarendszer , akkor nem ervenyes
belul nezve egy csomo dolog - pl az energiamegmaradas sem , vagy a
perduletmegmaradas sem , hiszen egy forgo porgettyu sikja spontan
elkezd forogni . ha ez igy igaz , marpedig az , akkor az mar csak
alkalmazas kerdese hogy megtalaljuk-e a modjat hogy letrehozzunk egy
modszert ennek a kihasznalasara . az arapaly eromuvek ossz energiaja
elenyeszo egy ilyen , a fold forgasat kihasznalo eromu szamara
elerheto mennyiseghez kepest .
visszaterve a kezdo kerdeshez : megy az egyenliton egy-egy vonat kelet
fele es nyugat fele azonos sebesseggel - mondjuk az egyszeruseg
kedveert pont a fold keruleti sebessegevel : siman ki tudod szamolni
hogy nem egyforma erovel nyomjak a sint - a konnyebbik oldalt
elinditom folfele , a sulyosabbat - masikat lefele , osszegorbitem a
ket veget - kialakitok egy kort belole , amin egy korben mozgo vonat
szaguld folyamatosan novekvo sebesseggel - vagy nem . de ha nem ,
akkor hova vesz el az az energia ami a ket magassag valtozas
energiaigenyenek kulonbsege ?

bye
dexter