[elektro-etc] 1911. december 14.

[jhidvegi]

Info wrote:
>> A permittivitást jelölöm e-vel.
>> Általában: E=0,5*C*U^2
>> C=e*A*d
>
> per d, utána már jól írod

Hát igen, a gépen mindig elkúrom, papíron jó volt. :-)

>> U=Q/C
>> Berakva az E-be:
>> E=0,5*Q^2*d/(e*A)
>> F=dE/d(d)=0,5*Q^2/(e*A)
>> Látszik, hogy ha nagyon kicsi a d, az A-t képezo méretekhez képest,
>> akkor az ero állandó, ha a töltés állandó, márpedig az.
>> Széthúzáskor befektetett energia: F*d (mert duplára húzzuk a
>> távolságot). Vagyis F*d=pont az eredeti E, duplájára no az energia.
>
> Csakhogy a vonzóerõ síklemezek között F = k * Q^2 / A^2

Ez tutira nem igaz. Fogsz két sík kondit. Egyenként van F és F ero. Összekötöd 
oket, és dupla lesz az ero?
Különben az ero az energia elmozdulás szerinti differenciájából jön, szóval ha 
az energiát elfogdod odafenn, amiben A a nevezoben négyzet nélkül szerepel, 
akkor csak a d tunik el a számlálóból.

>> Ez stimmel azzal, hogy a fesz is duplájára no, változatlan
>> térerosség mellett az egységnyi térben tárolt energia nem változik
>> (0,5*térerosség^2*epszilon), de
>> dupla lett a tér nagysága (m3).
>
> Amiben a töltséhordozók sûrûsége fajlagos a felére esett.
> Nem nõl az energiája.

Az nem játszik, hogy mekkora a töltéshordozók surusége. Az energiában a 
térerosség számít. Oda is írtam, az energiasuruség 0,5*térerosség^2*epszilon. 
Nincs benne töltés. Az egész energia meg ennek a térfogati integrálja. Itt 
homogén teret tételezünk fel, szóval csak meg kell szorozni a kondilemezek 
közötti térfogattal. Mivel elotte ez fele volt, mint széthúzás után, a 
térerosség meg nem változott, kénytelen az energia a duplájára noni.

> Basszus komolyan megmérem egyszer ha lesz idõm, de tuti nem nõl meg a
> tárolt energiája.

Nem könnyu, mert olyan kondit kell csinálnod, amiben végig a homogén tér 
dominál. Szóval ha a távolsághoz képest a felület túl kicsi, akkor más lesz az 
ábra. Pl ha két pontszeru töltést távolítasz el egymástól, na azzal nem 
foglalkoztam, hogy mi lesz, de hogy csökken az ero a széthúzástól, az biztos, 
míg ebben a sík esetben, amikor a széleknél léva térerosség-anomáliák nem 
számítanak, nem csökken.

Az nem gondolkodtatott el, hogy ha az ero megvan, és az elmozdulás is, és ezzel 
munkát számolok, az pont azt adja ki, mint amekkora villamos úton számolt 
energianövekmény?

hjozsi